Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 18. szám - A föltételes elitélésről

18 sz. Magyar Jogász-Ujság 171 javulásra képeseknek nyilvánította őket. Ezen intézetekben az ifjak állandó fölügyelet alatt állottak s szabadságukat csakis jó magaviseletük alapján nyerhették vissza. Azonban ez esetben is fölügyelet alatt maradtak. A további kísérletek ismét annyira sikerültek, hogy 1869 ben már „State Agenf czimmel egy állást szerveztek, amelynek a viselője köteles volt figyelemmel kisérni a fiatalkorú bűntettesek elleni intézkedéseknek a végrehajtását s joga volt szabadonbocsátásuk iránt a bíróságnál indítványt tenni. Ha csekély jelentőségű ügyről volt szó, akkor megdorgálást, súlyosabb esetben pedig javítóintézetbe való küldést indítványozott. Ilyen javítóintézet kettő volt Massachusetsben: Watsborough(„Humán School for boys") és Lancaster („State Industrial Scbool for girls") városokban. Az előbbi fiuk, az utóbbi pedig leányok részére. Midőn pedig sem nem túlságos enyhe, sem pedig nem különösen bűnös cselekményről nem volt szó, az Agent azt kérte a bíróságtól, hogy bocsássa az ifjút bizonyos próbaidőre, de ugy, hogy az fölügyelet alatt maradjon. Az eredmény annyira kielégítő volt, hogy 1878-ban ismét uj funkczionáriusokról (officers probations) kellett gondoskodni, akik (férfiak és nők) azt a megbízást nyerték, hogy Suffolk grófságban vizsgáljanak meg minden vádlottat és válogassák ki közülök a javithatókat s ezeket mentsék meg a büntetés elszenvedésétől. Az officer részt vesz az eljárásban, összegezi nyomozása eredményét s ha jónak látja, kéri a bíróságtól, hogy két hótól egy évig terjedhető időre s megfelelő föltételek alatt bocsássa próbára a vádlottat. Az officer ezután állandóan fölügyel pártfogoltjára, akit le is tartóztathat s a bíróságnak a fölfüggesztett itélet végrehajtása czéljából át is adhat. A kitűzött határidő elteltével, ha annak a meghosszabbítása nem mutatkozik szükségesnek, az officer a büntetés elengedését (discharge) kéri a bíróságtól. Az oíficernek, különösen, ha iszákos egyénről van szó, jogában áll, hogy a rábízott egyénnek a bérét és fizetését magához vegye s azt az illető családjának adja át s hogy igy egyik se költhesse a pénzét italra vagy más egyéb rosszra. Az ezen rendszer folytán nyert tapasztalatok azt mutatták, hogy az elitéltek 75°/o-a a kitűzött idő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsított. Ez az örvendetes eredmény meghonosította az intézményt New-Yersey, New-York, Pennsylvania, Maryland, Ohio, Indiana, Illinois, Minnesota, Michigan, Wísconsin és Kanzas államokban is. így izmosodott meg az intézmény Amerikában, a honnan 1886-ban elterjedt az ausztráliai Victoria és New-Zeeland államokban, ahol azt az „Act to permit the conditional release of first oífenders for probation of good conduct" honosította meg. Ezen Act korlátozta az officer és a bíró jogait, amennyiben megállapította, hogy föltételes elitélésnek gyilkosság, betöréses lopás és más, helyrehozhatatlan következményű vagy sülyedt jellemre való bűncselekmény kivételével minden esetben helye lehet. Angliában már 1847-től kezdve megvolt a „Juvenile offenders Act", amely megengedte a bírónak, hogy bűnösöknek nyilvánítsa a fiatal bűntetteseket, anélkül, hogy egyúttal a büntetés elszenvedésére is kötelezné őket s hogy bizonyos esetekben (csalárd vadászat, csavargás, közegészségügy elleni bűncselekmények stb.) a szabadságvesztésbüntetést dorgálással vagy pénzbüntetéssel helyettesítse. 1879-ben lépett életbe a Summary Jurisdidion Act, amely fölhatalmazta a bíróságokat, hogy csekély sulyu bűncselekmény esetén névleges büntetést szabjanak ki a vádlottra ázzál a fenyegetéssel, hogy rossz magaviselet tanúsítása, vagy a kár meg nem térítése esetén az itélet végre fog hajtatni ellene. De megengedte a törvény azt is, hogy a vádlott ellen az Ítélethozatal mellőztessék s hogy az illető csak az okozott kár megtérítésére köteleztessék. Az időközben elhunyt Roward. Vincze icditványára 1886—1887-ben kiterjesztették a föltételes elítélés tárgyát képezhető bűncselekmények körét. Queenslandben (Ausztrália) Griffith miniszter 1886ban honosította meg az intézményt. Az angol rendszert legelőször Neuchátei svájczi kanton fogadta el az 1891. május 29-iki törvénynyel, a mely szerint minden, 25. életévét még be nem töltött s első izben bűnöző olyan egyénre nézve, aki 100 franknál kisebb értékű lopást, csalást stb. követett el, az itélet végrehajtása fölfüggesztessék, illetve, hogy az birói megdorgálással helyettesittessék. Az ily egyén azután legfeljebb három évig tartó fölügyelet alá helyeztetik. A kiszabott határidő elteltével a bűnügy önmagától megszűnik. Ha azonban az illető egyén tiz éven belül az elsővel azonos természetű bűncselekményt követ el, visszaesőnek tekintetik. Neuchátei példáját csakhamar követte Genf (1892), Vaud (1897), Valais (1899) és Ticino (1899) kanton is. Francziaországban Bérenger szenátor még 1884-ben ajánlotta a kamarának az angol rendszert. Azonban átdolgozott javaslata csak 1890-ben került komoly megfontolás alá. Érdekes, hogy a „Société générale desprisons" tagjai (Arboux, Dubois, Camoin de Vence, Cresson stb) a büntetés megfélemlítő hatását féltették a föltételes elitélés intézményétől. Ezzel szemben La Courle, Bogelot, Robin és Matteo rámutattak az intézmény észszerűségére és preventív értékére. A javaslat 1891. évi márczius hó 26-án lépett törvényerőre. A franczia intéz nény több tekintetben önálló uton halad. Első rendelkezése szerint fogházra vagy pénzbüntetésre történt elitélés esetén, ha a vádlott előzőleg még nem volt szabadságvesztésbüntetésre Ítélve közbüntett vagy vétség miatt, a bíróság az Ítéletben indokoltan kimondhatja, hogy az elitélt egyén mentesül a büntetés elszenvedése alól. Ha az elitélt egyén ellen az itélet vagy végzés keltétől számttott öt éven belül nem indult meg ujabb s fogházbüntetést vagy ennél súlyosabb büntetést valamely közbüntett vagy vétség miatt maga után vonó bűnvádi eljárás, akkor az elitélés meg nem történtnek tekintendő. Ellenkező esetben ugy az első, mint a második büntetés egymástól elkülönítve végrehajlandó. Belgiumban az 1888. május 31-iki törvény honosította meg a föltételes elitélés intézményét.