Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 15-16. szám - Dr. Angyal Pál - Tarde

154 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. schrift des Internationalen Anwaltverbandes" czimü lapnak, melynek Lössl tudvalevőleg alapítása óta élén áll, külföldi lakhelyén is szerkesztője maradjon. — Ujabb igazságügyminiszteri rendeletek. A csődnyitási végzéseknek a kerületi munkásbiztositó pénztárral leendő közlése tárgyában. (11.247/1908. I. M. számú rendelet.) Facseton kir. közjegyzőség rendszeresitése tárgyában. (12.340/1908. I. M. számú rendelet.) Szentpéterföld község törvénykezési átcsatolása tárgyában. (13.359/1908. I. M. számú rendelet.) IRODALMI ISMERTETÉSEK. jr\— Dr. Angyal Pál: Büntetőjogi előadások. II. kötet. Ara 10 korona. Pécs, 1906-1908. Lehner Kornél kiadása. Az illusztris szerző 612 oldalon fejtegeti a Btk. 65—125. §-ait s ezzel befejezi a Btk. általános részének tárgyalását. Már a műnek a földolgozott anyaghoz képest hatalmas terjedelme is arra utal, hogy itt egy nagyszabású s a büntetőjogi irodalomra nagyjelentőségű tudományos munka megjelenéséről van szó. A .Büntetőjogi előadások* szerény czime rendkívül értékes tartalmat takar. A műben első sorban a tudományos szempont lép előtérbe ; a didaktikai czélt szem előtt tartja ugyan, de ez leginkább csak a rendszerben és beosztásban mutatkozik, mely egyébként egészen uj és eredeti. Ami a Btk. 65—125. §-aival összefüggésben levő joganyagot óriási készültséggel, a lebető legaprólékosabb részletekre és az egyes fogalmak legfinomabb distinkczióira és árnyalataira kiterjeszkedve fejtegeti. Nagy figyelmet fordít az egyes jogeszmék és jogintézmények történelmi fejlődésére. Megismertet ezekre vonatkozólag áz ókori népek, a rómaiak, görögök, aztán az egyházjog, germánjog stb. és hazai jogunk fölfogásával, a különböző büntetőjogi teóriákkal, a kiváló büntetőjogászok véleményével, a judikatura álláspontjával. Ezekből szűri le a kiváló szerző a maga mélyen átgondolt nézeteit Angyal inkább a klasszikus, mint a pozitív büntetőjogi iskola híve. A büntetőjog alapvető kérdéseiben a subjektivistákkal szemben inkább az objektivisták elméleteit fogadja el, de ment azon egyoldalúságoktól és túlzásoktól, melybe az utóbbiak is beleestek. Az objektivisták, illetve mérsékelt objektivisták álláspontjához csatlakozik a kísérlet büntethetőségének jogalapját illető kérdésben, mely jogalap szerinte egyfelől a kísérleti tevékenységben rejlő és ex ante megá lapítható abstract objektív, másfelől a tevékenység hatása alatt az átlagember lelkében érzet alakjában ex post jelentkező subjektiv konkrét veszély. A kísérleti tevékenység minőségének kérdésében, mely egyike a büntetőjog legvitásabb kérdéseinek, szerző a mérsékelt elmélet hive s fölfogását a következőkép formulázza: Belativ alkalmatlan eszköz esetén mindig van büntetendő kísérlet, absolute alkalmatlan eszköz fölhasználása esetén pedig, ha értelmi gyengeség az ok : nincs; ellenben ha tévedés az ok: van büntetendő kísérlet. Az objektív teória alapjára helyezkedik a kísérlet büntetésének mérvére, a részesek felelősségére, a társtettesség fogalmára, a praeterintenczionális cselekményekre stb. vonatkozó vitás kérdésekben. A modern kriminalisztika egyik legfontosabb részét képezi s beszámithatóság tana. Angyal a pozitiv iskola dogmáját, a determinizmust a maga egeszében nem fogadja el, hanem a mérsékelt indeterminista f ilfogást vallja magáénak, mtly a relatíve szabad akarat alapján az egyéni felelősség eszméjére támaszkodik, de elismeri a külső és belső tényezőknek az akaratra gyakorolt hatását. Az eszmei halmazat fogalmát, — szemben a communisopinioval, — elveti, azt többségnek minősíti és a Btk. 95. §-ának törlését kívánja, mert .amint nincs akadálya annak, hogy több tényálladékot a bíróság egy fogalomba szorítson bele, ép ugy nem eshet kifogás a'á az az eljárás sem, mely egy tényálladékot több törvényes fogalom alá von." Beformeszméket is vet föl a tudós szerző ; igy a korlátolt beszámítási képességűek büntetésének végrehajtására, a fiatalkorú bűnözőkkel való elbánásra vonatkozólag, mindenütt magasabb humánus szempontok által vezéreltetve. Hive a határozatlan ideig tartó büntetési rendszernek, ha nem epizód-büntettesről van szó. Érvelései mindenütt világosak és meggyőzők. Definicziói tiszták és szabatosak. E kiváló tulajdonságai, valamint arányai, alapossága miatt hivatva lesz a mű, — melynek még nyilván több kötete van hátra — büntetőjogi irodalmunkban a legelőkelőbb helyek egyikét elfoglalni. jT/ Tarde : Összehósonlitó lanulmányok a kr'mir.ologia Köréből Fordította s bevezetéssel el átta: Dr. Lengyel Aurél. Budapest, 1908. A Magyar Jogászegylet könyvkiadó vállalata. A Magyar Jogászegylet nagyon üdvös dologhoz fogott, midőn arra vállalkozott, hogy az uj büntetőjogi irányok irodalmának — amely a külföldön már ezer és ezer kötetet számlál — a kiválóbb termékeit lefordíttatva, jogászközönségünkr ek rendelkezésére bocsájtja. Az uj büntetőjogi irányok ma már hatalmas, élethalál harczot vívnak a klasszikus iskolával. E harcz az anthropologia, a pszikhologia, a pszikhopathologia és a szocziologia terén folyik1) skülörböző közvetítő irányok mérséklése alatt áll. Ezeknek a irányoknak, ezeknek a küzdelmeknek s az azok folytán leszürődött tarulságoknak a megismerése ma már minden jogászra nézve „condito sine qua non." Éppen ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Jogászegylet nagy szolgálatot tett a magyar jogászközönségnek, midőn az uj irányok egyik legelsőrangú képviselőjének, Tarde Gábornak, jeles munkáját lefordíttatta. Távol állunk attól, hogy a Tarde szóbanforgó s elismert úttörő munkájának az értékét kisebbítsük. Ehhez nem érzünk hivatottságot, már csak azért sem, mert Tarde-oí mi is a kriminálszocziológia egyik legelső tekintélyének ismerjük el, akinek az elmélete a Ferri és a Colajanni elméleténél is sokkal elfogadhatóbb és ami fő : tetszetősebb. Ezekután bátran hangsúlyozhatjuk ama meggyőződésünket, hogy az uj irányok ismertetésének a Tarde szóbanforgó munkájával va'ó megkezdése nem volt épen szerencsés választás. A Jogászegylet — ami kell is — bizonyára meg akarja ismertetni a magvar jogászközönséget az uj büntetőjogi iskolával. Már pedig ennek az isicolának megvan a maga történeti fejlődése: egyes irányai között szinte okozati összefüggés van s ennek a lánczolatán keresztül, az iskola irányzatai egymást kiegészítik. így pl. az anthropologiai iskola megalakulása megelőzte a szocziologiai iskoláét s viszont ez utóbbi szinte szerves kapcsolatban áll az előbbivel.2) Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy jogászközönségünk zöme ez irányokat még nem ismeri s hogy ') Angioletta : A kriminálanthropologia kézikönyve. Budipest 1906. 70. oldal. (Olaszból ford. Dr. lhót László.) — Dr. Costa: A.' A krimindlszocziologiai iskola. Budapest, 1906. 25. old. (Portugálból: Dr. Th. L.) — Quirós: Büntetőjogi társadalomtan. Budapest, 1906 80. oll. (Spanyolból: Dr. Xh. L.) — Továbbá: Dr. Ih. L.: Büntetőjogi tanulmányok. 464. old. Debreczcn, 1904. — A kriminálanthropologiai iskola. Debrcczen, 1904. 145. 1. — A harmadik iskola. (Athenaeum, 1907-1908. évf. és különlenyomatban.) - Anarhizmus és büntetőjog. (Ügyvédek Lapja 1906. évf.) — Feminitmus is büntetőjog (U. o.) 2) így pl- a ferri elmélete is részben anthropologiai, részben pedig szocziologiai iiányu.