Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 13-14. szám - A föltételes elitélés Spanyolországban

148 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. zési bíróságok elnökeihez és főügyészeihez, amely körrendelet a kiskorúak folyton növekvő bűnözésére hívja föl az emiitett körök figyelmét s emellett néhány gyakorlatilag fontos tanácscsal is ellátja az illetékes tényezőket. A körrendelet mindenekelőtt is megállapítja, hogy a jelenleg érvényes olasz jog nem ismeri el a kiskorúak felelősségének a megszüntetésére szolgáló ok gyanánt ama tényt, hogy a bűncselekmény valódi oka azon társadalmi tényezőknek tulajdonittassék, a melyet mint a romlott környezet, a rossz példa, az elhagyatottság, a nevelés és a felügyelet hiánya, a gyermekben erkölcsi öntudatlanságot idéznek elő. A miniszter javaslatai, a melyekkel a most emiitett hiányon segíteni akar, a következők: 1. Azon bíróságoknál, amelyeknél két vagy több vizsgálóbíró működik, tanácsos, ha azok közül az egyik speczialiter a kiskorúak ellen folyamatba tett bűnügyekkel foglalkozik. E rendszer — mondja a körrendelet — megbecsülhetetlen előnyére válnék a vizsgálóbírónak, mert azáltal tökéletesen kiismerné, hogy mely bűntetteket követik el a leggyakrabban a kiskorúak. „S ha az ilyen biró — mondja a körrendelet — megérti hivatásának fontosságát és nemességét s ha a terhelt pszichológiáját atyai jóindulattal tanulmányozza s őt jóra inti, igyekszik megnyerni a bizalmát s ha megérteti vele a törvények megtartásának s a fegyelem és a hatóság iránti tiszteletnek a szükségességét, akkor bizonyára nemcsak a törvénysértésre vezető okokat fogja könnyen megtalálni, hanem a törvénysértés ismétlődésének a megakadályozására szolgáló hatásos orvosszereket is könnyen szuggerálhatja.* 2. Minden, valamely kiskorú ellen folyamatba tett bűnügyben, a vizsgálóbíró nemcsak a maga materialitásában vizsgálja a bűnügyet, hanem terjeszsze ki figyelmét a terhelt családi viszonyaira, életmódjára s életkörülményeire, figyelje meg, hogy minő helyeket és társaságokat szokott főikeresni, ismerje meg azoknak a jellemét, akik fölötte a szülői vagy gyámi hatalmat gyakorolják ; továbbá figyelje meg azokat az eszközöket, a melyeket a most emiitett egyének a kiskorúakkal szemben, a rossz útról való eltérítés czéljából, esetleg alkalmazásba vettek. Szóval ismerje meg a biró mindazon adatokat, amelyek biztos képet nyújtanak mindazon közvetett vagy közvetlen, közelebbi, vagy távolabbi okokról, melyek a terheltet a törvény bűnös megsértésére reá vitték. Ha ezen adatokat — mondja a rendelet — illetékes tényező gyűjti össze, akkor azoknak két okból lesz gyakorlati értékük. Először, mert általuk szinte a legközvetlenebbül jut a biró oly helyzetbe, hogy a kiskorúnak a felelősségét s a rája kiszabandó büntetésnek a minőségét és a mértékét helyesen értékelje. Másodszor pedig ez ada. tok azért lesznek hasznosak, mert azoknak az alapján abban a helyzetben lesz a biró, hogy a szülőket vagy a gyámokat — a szükségeseknek látszó intézkedéseknek a megtétele által — kötelességeik teljesítésére figyelmeztesse, másrészről pedig, hogy a kiskorúakkal szemben gyakorolhassa azon eszközöket, amelyek azokat az atyai vagy gyámi hatalom nagyobb tiszteletben tartására késztetis; végül, hogy — szükség esetén — eltávolíthassák a szülői vagy a gyámi háztól az olyan kiskorút, a kinek a rossz hajlamait a környezete nem képes ellensúlyozni. 3. Tanácsos, ha a 18 évnél fiatalabb kiskorú egyéneknek a bűnügyeit mindig ugyanazon tanács bírálja el, továbbá czélszerü dolog, hogy ha az ellenük indított bűnügyeknek a tárgyalásait oly időpontra tűzi ki a bíróság, amelyben a bírósági termeket a közönség még nem igen látogatja ; különösen helyes pedig, ha az ily tárgyalások oly napokra tűzetnek ki, amelyeken felnőttek ellen nem tartanak tárgyalást. Ily módon lehet elkerülni azt, hogy eme raffinált bűntetteseknek a beszéde s ügyüknek a menete az ifjak lelkére kártékony hatást gyakoroljon. 4. Különös figyelmükre méltassák a birák azt, hogy a kiskorú vádlottakkal nem kell ugy bánuiok, mint a rendes bűntettesekkel, hanem számot kell vetniük a gyermek vagy serdülő ifjú lelkének minden anomáliáival, amelyben a hatóság cselekménye gyakran csupán makacsságot és czinizmust idéz elő, mig az atyai szigorral párosult megfeddés fölkeltheti bennük a megbánást és a könyezést. Más szavakkal: a kiskorúak elleni bűnvádi eljárásnak, — noha az fájdalmasan szükséges — nem szabad még szomorúbbá tenni a szivet s még jobban megerősíteni a törvénytől és hatóságoktól való elfordulást, hanem — ellenkezőleg — lelkileg jótékony hatást kell gyakorolni a büntetés szükségességéről való meggyőzés által. 5. A birák és az ügyészek távolítsák el a tárgyalótermekből azon suhanczokat, akik ott minden közvetlen érdek nélkül s csupán beteges kíváncsiságból hallgatják a tárgyalásokat, a melyeken sokszor a czinikus vádlottak és vakmerő tanuk kijelentései, valamint az eset elbeszélése stb. rossz hatással vannak rájuk. 6. A kiskorú bűntettesek segélyezésére magánosok által alapított egyesületeket a hatóságok támogassák. ff Z\ A föltételes elitélés Spanyolországban. A spanyol király a folyó évi márczius hó 17-én szentesitette a föltételes elitélésről szóló törvényt, amelynek megalkotásában oroszlánrész illeti a spanyolok világhírű jogászát, Francesco Lastresy Juiz szenátort s a madridi ügyvédi kar tagját. Érdekes, hogy az illusztris jogtudós, a javaslatnak a szenátusban való tárgyalása alkalmával kimutatta, hogy a föltételes elitélés intézményének az eszméje voltaképpen nem amerikai, hanem spanyol eredetű, mert azt már az 1822. évi spanyol btk. 144. szakasza is megvalósította. A márcziusi törvény fölhatalmazza a rendes bírákat, hogy bizonyos esetekben indokolt határozattal föltételes Ítéletet hozzanak. Ilyen esetben a ténykörülmények és a kiszabott büntetés mértéke szerint három hótól hat évig terjedhető időszakra függesztendő föl. E jogkedvezményt a következő föltételekhez köti a törvény; szükséges : 1. hogy a vádlott első ízben Ítéltessék el; 2. hogy ne makacssági Ítéletről legyen szó; 3. hogy egy évet meg nem haladó s fő-, vagy mellékbüntetésként, avagy pénzbüntetés le nem fizetése miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésről legyen szó. Mindezen esetekben, a biró belátása szerint s a vádlott korára és előéletére, valamint a bűncselekmény jellegére s elkövetésének körülményeire való tekintettel, kimondhatja vagy mellőzheti a feltételes elitélést.