Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 10. szám - Az ügyvédek nyugdíjintézete - Berlin büntanyái

1-20 Magyar Jogász-Ujság VII évf ez a kir. tábla hatáskörébe tartozik. A kir. tábla pedig természetesen egy határozatban deklarálja a semmisségi hiányát s ez alapon a felebbezés visszautasítását, mely határozatra áll a 405. §-nak ama rendelkezése, hogy ellenében felfolyamodásnak nincs helye. Aggodalmak származhatnak, vájjon megfelel e bűnvádi perrendtartásunk szellemének az az elrendezés, mely visszautasító végzés keretében s formájában rendelkezik semmisségi okok s különösen anyagi semmisségi okok fen- vagy fenn nem forgásának kérdéséről. A szaksajtóban több nyilatkozat látott napvilágot, mely ezt a szabályozást helytelennek véleményezte. De lege lata azonban nem sikerült megdönteni annak a Curiai gyakorlatnak a helyességét, mely szerint ily esetekben a kir. ítélőtábla végzésileg utasítja vissza a felebbezést.3) JOGÉLET. ^Az ügyvédek nyugdíjintézete. A budapesti ügyvédi kamara által indított országos ügyvéd-nyugdíj mozgalom végre törvényjavaslathoz vezetett, mely kötelezőleg és országosan elrendeli a nyugdíjintézetben való részvételt minden kamarai tagra nézve 60—120 K. befizetéssel. A magyar ügyvédi karnál jó ideig nem talált általános elfogadást ez az intézmény. Az egyéni jogok szempontjából ellene vetették, hogy az amúgy is nagyon megterhelt kar számos oly tagját is uj illeték fizetésére kötelezi, amire különben nem szánná el magát. A közérdek szempontjából pedig még most is jelentékeny azok száma, akik azt hiszik, hogy a kötelező nyugdíjintézet a mostaninál is több tagot csábit be a karba s így az amúgy is elviselhetetlen túlnépesedést még fokozni fogja. Mindazonáltal az ügyvédi kar nagy többsége szocziális jellegű reformot látott a kötelező nyugdíjintézet fölállításában s a budapesti kamara nagy gonddal kidolgozott alapszabályok pártolásával éveken át sürgette a kötelező intézményt. A Günther Antal igazságügyminiszter által benyújtott 30 szakaszból és indoklásból álló törvényjavaslat lényeges tartalma a következő: 1. Az ügyvédek tagdijai. Az „Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet" székhelye Budapest és tagja minden bejegyzett ügyvéd. A tagok járuléka évi 60— 120 K., mely a kamarai illeték természetével bir és ennek kiegészítő része. A járulékokat a kamarák szedik be és évenként beszállítják az orsz. intézetnek A kamara hátralék kimutatása a késedelmes ügyvéd ellen végrehajtható közokirat. Az ügyvédi kamara a fizetni nem tudó tagot különös méltányosságból a fizetés alól egészben vagy részben felmentheti, de a tag a Nyugdíjintézetnek azért felelős marad. A két évvel hátralékos fel nem mentett ügyvéd a kamara lajstromából kitörölendő. Felebbezés a Curiához, vagy a mulasztás a kitörlés jogerőre emelkedéséig pótolható. Kitörlés után uj bejegyzésnek bármely kamaránál csak minden hátralék lefizetése után van helye. 3) 1907. évi szep. 3-án 8705. sz. 2. Szervezet: A közgyűlés, mely a kamarák közgyűlései választottjaiból áll. Minden 75 tagra egy képviselő esik 3 évi mandátummal. Husz intézeti közgyűlési tag is kívánhatja az intézeti közgyűlés összehívását. A közgyűlés többi közt minden ötödik évben matematikai mérleget készit. Az igazgatóság 10 rendes és 4 póttagból s az intézet tisztviselőiből áll s 3 évre választatik a közgyűlésen, fele részben a közgyűlés tagjai, fele részben a többi tagok közül. A rendes tagok és póttagok fele a budapesti, fele a többi kamara tagja legyen. A felügyelő-bizottság 5 tagját és 2 póttagját a közgyűlés 3 évre a többi intézeti tagok közül választja. Az elnök, helyetteselnök, titkár, ügyész és pénztárnok a közgyűlésen az alapszabályok szerint választatnak. Hatáskörük is ott nyer szabályozást. 3. Az ellátás a matematikai táblázat szerint jár a munkaképtelenség miatt törölt vagy felfüggesztett ügyvédeknek, ha törlés előtt legalább 10 évig voltak az intézet tagjai. A munkaképtelenség csak betegség és testi fogyatkozás miatt mondható ki. Az özvegyet a matematikai táblázat szerint ellátás illeti, ha férje haláláig legalább 5 évig volt intézeti tag; legalább 2 évig neje az elhaltnak és férje halálakor vele közös háztartásban élt Ha a házasságot felbontották, vagy ágytól és asztaltól való elválás volt kimondva, vagy a férj halálakor nem éltek közös háztartásban, az ellátás kijár akkor, ha az elhalt tag a nő ellátására törvénynél fogva kötelezve volt. Az özvegy gyermekeit is köteles részesíteni az ellátásban, de ha újra férjhez megy, az ellátás megszűnik. A gyermekek (törvényesek és törvényesítettek) ugyanannyi ellátást kapnak, mint az özvegy kapna, ha az özvegy elhalt, férjhez ment, vagy lemondott. Az ellátás a gyermekeknek 18. évük betöltéséig jár, egész összegben egy gyermeknek is, ha a többi igénye meg is szűnt. Jár az özvegyi és gyermeki ellátás akkor is, ha a tag halálakor munkaképtelenség miatt már a kamarából törölve volt, de a törlést megelőző két éven belül kötött házasság a nőt és gyermekeket nem jogosítja az ellátásra. Az ellátási összeg negyedévi előleges részletekben jár és csak az igény bejelentése idejétől. Ha tag írásban magára nézve az ellátásról lemond, özvegyei és gyermekei nagyobb ellátást kapnak. Többszörös ellátási összeget is bizlosithat a tag magának, nejének vagy gyermekeinek, ha évi diján felül, tagsága kezdetén a matematikai táblázatban meghatározott tőkét egyszerre befketi. Az ellátás időközben is fokonkint emelhető a kiszámított matematikai táblázat szerint. Az évidijat azonban tőkével megváltani nem lehet. A befizetett évidijakat visszakövetelni a tagság megszűnése esetében sem lehet. A tőke-befizetés sem követelhető vissza, ha a tag öt év alatt el hal; de ha a tag a tőke 4%-át külön dijul lefizeti, öt év előtt bekövetkezett halála esetében neje és gyermekei az egész befizetett tőkét kamat nélkül visszakapják. A tagság másnemű megszűnése esetében a kamatos tőkéből 70°/o visszajár. Az igény öt év alatt elévül. 4. Szervezés. A kamarai tagok az intézet megalakulásakor lajstromba foglaltatnak és családi állapotukat a kamara évenkint nyilvántartja. Az alakuló közgyűlés alapszabályokat készit s ezeket az igazságügyi miniszter hagyja jóvá. Az alapszabály az évidijakat, az ellátási táblázatokat és a törvényt kiegészítő szabályokat tartalmaz. Az intézet csak törvénynyel szüntethető meg X Berlin büntanyái. 1906. november 15-én a „Teutonia, Juristen Verbindung* felavató kneipjén megismerkedtem egy úrral, a ki a megjelent „alte Herr"-ekközt a legtekintélyesebb külsővel rendelkezett, s mint népszerű ember, a sörös kompániában éjfél után klasszikus tökéletességgel tői-