Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 8. szám - Stammler Rudolf a Magyar Jogászegyletben - Az angol kriminálstatisztlka

8. sz. Magyar Jogász-Ujság 103 . JOGÉLET. /\— Stammler Rudolf a Magyar Jogászegyletben. A magyar jogászközönség óriási érdeklődése mellett zsúfolt teremben és jogi életünk vezéralakjainak jelenlétében tartolta meg dr. Stammler Rudolf, hallei egyet, tanár előadását a Magyar Jogászegylet teljes ülésében. A jelenlevők közt voltak: Wlassics Gyula a közigazgatási bíróság elDöke, Meskó László, Imling Konrád és Tőry Gusztáv államtitkárok, Dárday Sándor a számvevőszék alelnöke, Plósz Sándor, Nagy Ferencz, Schwartz Gusztáv, Pikler Gyula, Katona Mór, Doleschall Alfréd, Balogh Jenő egyet, lanárok, Baumgarten Izidor koronaügyész helyettes, Rickl Gyula min. tanácsos, Hódosssy Imre, Brüll Ignácz, Nagy Dezső, Pap József, Szohner Lajos és számosan az ügyvédi és birói karból. Az illusztris vendéget a Jogászegylet nevében Székely Ferencz koronaügyész üdvözölte, majd Stammler szólalt fel és érdekes előadásában abból indult ki, hogy a tételes jog szabályai mellett valamely jogeset eldöntésénél arra is kell tekintettel lennünk, hogy az adott helyzetben igazságos és helyes Ítélet legyen. Reámutat az előadó arra, hogy a magyar polgári törvénykönyv tervezete tág teret enged a jóhiszeműségnek, a méltányosságnak, a szokásnak és illendőségnek, mindmegannyi intézkedés, mely a biró szabad mérlegelésére utal. Régente természeti jognak nevezték az eszményi jogszabályokat, örök időre érvényes jogszabályok azonban az emberi természet változásával és átalakításával van ellentétben. Stammler szerint a jogi szabály tartalmilag helyes csak akkor lehet, ha szocziális ideállal, a társas együttlét érdekeivel megegyezik, illetőleg megközeliti. Jogi helyesség (szocziális igazság) nem egyéb, mint megegyezése egy bizonyos jogi akarásnak a közösség gondolatával, az egyéni érdek alávetése a társaság javának. Helyes jog eszerint nem valami ideális jogrendszert jelent, amely az érvényes joggal szemben állana és attól messze eltérne; hanem jelenti a tételes jog egyrészét; ugy viszonylik a valóban érvényes joghoz, mint a helyesen járó óra a valóban járó órához; mint az egészséges ember fogalma az élő emberéhez. Ebből a szempontból fejtegeti azután Tervezetünk 955. § a alapján a szerződéskötés szabadságának korlátozását, 980. §-a alapján a szerződési kölelezettségek értelmezését és 1107. §-a alapján az adós szolgáltatását ugy, mint azt a jóhiszeműség szerint követelni lehet. Az elvileg helyes tétel szerinti döntésnek az érvényben levő jog különböző módon nyújthat teret. így a büntető jogban az uralkodó felfogás szerint az a kérdés, vájjon van-e büntetésnek helye, mindenkor a tételesen megállapított jogszabályok szerint döntendő el; a közigazgatásban és a közigazgatási bíráskodásban csekély számmal vannak azok a korlátok, amelyeket tüzetes törvényszakaszok kényszeriileg állítanak fel; túlnyomó a törvényhozónak olyan rendelkezése, hogy a joggyakorlat elvileg helyes módon járjon el. A mai polgári jog ebben a kérdésben bizonyos közbenső helyet foglal el, és különösen kiemeli előadó az 1907. évi svájczi polgári törvénykönyv 1. § át. Kifejti azután az előadó, hogy a helyes jog elmélete nem tévesztendő össze az u. n. „szabad jogi mozgalom"-mal. Amaz módszeri lehetőségét jelenti annak, hogy bizonyos jogi akarás elvi alapon megokoltassék, emez azzal a konkrét követeléssel lép fel, hogy a biró egyáltalában ne legyen többé a tételesen megszövegezett paragrafushoz kötve, amely követelés amaz elméleti tanilás módszerével, napjaink jogállapotai számára alig lesz megindokolható. A csupán tételes jog és az elvileg helyes jog közt különös esetekben összeütközés lehetséges, amely soha sem lesz egészen elkerülhető. Ennek állandó csökkentésében rejlik a társadalmi haladás gondolata. A nagyérdekü, szellemes fordulatokban gazdag és mély jogbölcseleti tudásra valló előadást a közönség mindvégig feszült figyelemmel kisérte és zajos tetszéssel fogadta. A tudós előadónak az egyesület nevében az elnök mondott köszönetet. Az előadás után az egész illusztris társaság a Hungária-szállodába vonult, ahol a jeles tudós tiszteletére a Magyar Jogász egylet társasvacsorát rendezett. Az angol krlminálstatisztlka. A „Eoward Association" a napokban adta ki az 1907. évről szóló jelentését, amely az angol kriminálstatisztika érdekes adatait tartalmazza. A mostani jelentés jóval bővebb és tartalmasabb, mint az előző évekről szóló jelentések s bőséges adatokkal szolgál nem csak Anglia, hanem az ázsiai (Bengalia, Madras), afrikai (Transvaal, Jóreményfok, Natal), amerikai (Canada, Ontorio) és az ausztráliai angol gyarmatok kriminálitásáról is. Ezenkívül érdekes ismertetéseket tartalmaz az alabamai bizonyítási rend" szerről, az u. n. Borstal-rendszerről, a gyermek-biróságokról, stb. Ami a statisztikai adatokat illeti, azokat a következőkben ismertetjük: A mult (1907.) évben, a rendes bíróságok által fegyházra, vagy fogházra történt elitéltetés folytán, 178,343 egyén volt az angliai és a walesi fogházakban. Ezenkívül a hadbiróságok 545 katonát Ítéltek szabadságvesztésre. E statisztikát kiegészíti még az adósság miatt, vagy polgári perekből kifolyólag (19.230), valamint a biztosíték hiánya miatt (1164) letartóztatott egyéneknek a száma. A letartóztatottak összes száma tehát: 199.282 volt. Ezzel szemben az előző (1906.) évben a rendes bíróságok 195.056, a haditörvényszékek pedig 648 egyént Ítéltek szabadságvesztésbüntetésre ; adósság miatt, illetve polgári perekből kifolyólag 20.414, biztosíték hiánya miatt pedig 1208 egyén, összesen tehát 217.326 egyén volt letartóztatva. Összevetve e két évről szóló adatokat, ugy találjuk, hogy 1907-ben 18.044 egyénnel csökkent a szabadságvesztésre ítéltek száma. Az 1907. évi kriminalitás (a rendes bíróságok adatait értve) adatai szerint, minden 100.000 lakosra 571 szabadságvesztésre itélt egyén esett. Különösen kiemeli a jelentés az ittasság folytán, továbbá a rendőri és grófsági szabályzatok megszegése s a községi eltartott szegények rossz magaviselete által elkövetett bűncselekményeknek, valamint a testi bántalmazásoknak a csökkenését. Hasonlóan csökkent a fiatalkorú bűntetteseknek száma is. Az elitélt egyének közül az 1907. év folyamán meghalt 132 egyén. És pedig: 109 természetes halállal, 12 öngyilkosság, 2 véletlen, 9 pedig kivégzés folytán halt meg. Az egyes bűncselekmények számáról csak összevont (1906—1907.) statisztikai adatokat tartalmaz a jelentés. Ez adatok szerint, a most említett két év alatt, az esküdtszék személy elleni bűncselekmények miatt 1442, tulajdon elleni bűncselekmények miatt 7332, egyéb bűncselekmények miatt pedig 192 egyént ítéltek el. A statisztikai adatokon kivül — mint már emiitettük — az u. n. borstali rendszert is ismerteti az évkönyv. E rendszer a borstali fogháztól veszi elnevezését, mint ahol azt első ízben alkalmazásba vették. Czélja: a fiatalkorú bűntettesek öntudatos, czélszerü nevelése