Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 8. szám - A szülői jogról

102 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. Ha a házasfelek elválva élnek vagy a házasság felbontatott, hogy a gyermeket melyik szülő köteles tartani, úgyszintén arról is, hogy a gyermekkel miként érintkezhetik azon szülő, kinek gondviselésére nem bízatott a gyermek, amennyiben a felek meg nem egyeztek, a bíróság, illetve az árvaszék határoz, mint már emiitettük. Megállapítja továbbá a törvény azt is, hogy a gyermekek miként osztandók fel a szülők közt, ha tartásukra nézve nincs azok között harmonikus egyetértés. A törvény szerint a kiskorú gyermekek életük hetedik évének betöltéséig, a kiskorú leányok pedig hetedik életévök betöltése után is rendszerint az anyánál hagyandók, ha csak a gyámhatóság fontos okok miatt eltérő intézkedést nem lát szükségesnek. A szülői jog a gyermek vagy szülő halálával megszűnik, de akkor is megszűnik, ha a gyermek nagykorúvá vált. Ha az egyik szülő elhal, a gyermek személyére vonatkozó szülői jog egészen a túlélő szülőt illeti meg. A szülői jog bizonyos esetekben — mint már mondtuk — korlátozható, felfüggeszthető és megszüntethető. Előfordul joggyakorlatunkban, hogy pl. a gyermekkel való érintkezése 'a szülőnek korlátoztatik, mert a gyermek erkölcsére nem előnyös a szülővel való gyakori érintkezés ; vagy a gyermek ideiglenesen elvétetik a szülőtől s máshová, a másik szülőhöz vagy idegenhez adatik tarlás végett bizonyos körülményék bekövetkeztéig, ez által a szülő tartási joga felfüggesztetik vagy a gyei\nek dolgaiba való beavatkozást, ugy a vele való érintkezést teljesen beszünteti a gyámhatóság s igy a szülői jogát megszünteti, mindenkor azonban indokolt esetekben. A jelenlegi gyakorlati életben ezen korlátozás, felfüggesztés vagy megszüntetés rendszerint nem a szülői jog gyakorlása, felfüggesztése vagy megszüntetése czim alatt történik, hanem az atyai hatalom korlátozása, felfüggesztése, megszüntetésében vagy a gyámi tiszttől való elmozdítás, jogelvonás vagy megszorításban nyer kifejezést. Azonban — a törvény szerint — a szülői jog megsértése, illetve kötelességek elmulasztása vagy azokkal való visszalés maga is ok az atyai hatalom megszüntetésére, azaz, ha az atya a gyermek tartását teljesen elhanyagolja vagy erkölcsiségét, vagy testi jólétét veszélyezteti, az atyai hatalom megszüntethető, ugyanez áll az anya természetes és törvényes gyámságára is. (1877: XX. t.-cz. 22, 37. §§.) A szülői jogokat röviden a következőkben foglaljuk össze: 1. A törvényes gyermek az atya nevét viseli, a törvénytelen az anyáét. (Verbőczy H. K. I. 22. 1894: XXXIII. t.-cz. 38., 48. §§.)' 2. A gyermek utónevét (keresztnevét) a szülők állapítják meg. (B M. 1906. évi 80000. számú r. 56. §.) 3. A törvényes gyermek az atya honpolgárságát, illetőségét és nemességét nyeri, a törvénytelen az anyáét, kivéve annak nemességét. (1879: L. t.-cz. 3. §. 1886: XXII. t.-cz. 6. §. H. K. I. r. 7. és 51.) 4. A szülőnek joga és kötelessége gyermeke tartásáról, neveléséről, kiképzéséről gondoskodni. (1877: XX. t.-cz. 26., 91. §§.) 5. A gyermek tartózkodási helyét a szülő határozza meg. 6. A szülő jogosítva van kiskorú gyermekét bárkitől visszakövetelni, ki akarata ellenére jogtalanul elvitte s magánál tartja. (Gy. t. 14- §.) 7. A szülő tartozik gyermekeit, ha nevelésükről házi vagy magántanitás által nem gondoskodik, nyilvános iskolába járatni. (1868: XXXVI1L t.-cz. 1. §.) H. A szülő tartozik gyermeke egészségéről és gyógyításáról gondoskodni s azt himlő ellen beoltatni. (1876: XIV. t.-cz. 20., hS. §§) 9. A szülőnek felügyeleti, fegyelmi és nevelő joga van a gyermek felett s ezt egészségére ártalmatlan módon házi fenyítékben részesítheti. (Gy. t. 10 §.) 10. A szülő a törvény korlátai között megállapíthatja kiskorú gyermeke vallását. (1894: XXX. t.-cz. 1. §. ; 1895 : XLIII. t.-cz. 27. §.) 11. A szülő beleegyezésével a kiskorú házasságra léphet, de beleegyezését meg is tagadhatja, ugy jogosítva van megtámadási, (érvénytelenségi) per indítására. (Ib94 : XXXI. t.-cz. 8., 9. §§.) 12. A kiskorú gyermek szülői beleegyezésével szolgálatba léphet mint cseléd. (Gy. t. 95. §.) 13. A szülő követelheti, hogy azon gyermeke, kinek fentartásáról gondoskodik, gazdaságában és háztartásában minden díj nélkül segédkezet nyújtson s a gyermekei erejének megfelelő lelki és testi munkájukat saját használatára fordíthatja. (Verbőczy H. K. I. r. 53. czim, 10. §.) Ezekben állapítottuk meg a joggyakorlat vagy törvények alapján a „szülői jog* tarlalmát. Mindezek a törvényeinkben feltalálhatók s a gyakorlati élet által mindinkább fejlesztetnek. Jelenlegi jogunkban az imént emiitett értelemben s meghatározásokkal jelentkeznek a külön jogok, jövőben azonban — mint már emiitettük — határozott kifejezéssel s megjelöléssel s megállapítással fog kódexünkben a „szülői jog* megjelenni. Dr. Hattyuffy Dezső.