Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 8. szám - A szülői jogról

8. sz. Magyar Jogász-Ujság 101 gyermek törvényes vallása.3) Nemcsak kiskorú gyermekéről tartozik gondoskodni a szülő, de ha az elmebeteg s igy teljesen munkaképtelen, akkor a H. K. I. r. 5. §. szerint azt még nagykorúsága idején is köteles gondozásba venni, ugyancsak erkölcsi törvény az, ha a szülő már nagykorú, de elhagyott, munkaképtelen s vagyontalan gyermekét nyomorúságában segíteni s támogatni köteles. A kiskorú gyermek a szülőnek engedelmeskedni tartozik. A nevelés jogánál fogva a szülő megfelelő, de csak az egészségre ártalmatlan módon gyakorolható házi fegyelem alkalmazásával szoríthatja a gyermeket engedelmességre. A makacs gyermeket a szülő hatósági karhatalommal a szülői házból eltávolíthatja vagy oda visszatérésre kényszeritheti. A vásott vagy züllött gyermeket a szülő a gyámhatóság jóváhagyásával, illetve annak közreműködésével a javuláshoz szükséges időre javitó intézetbe, sőt gyermekmenhelybe is elhelyezheti. Azonban ahoz, hogy akár fogházba, akár börtönbe vagy magánhelyen elzárathassa, mai jogunk szerint nincs joga. Ha a gyermek, aki 16. évét betöltötte, más életpályára kiván lépni, mint amelyet számára a szülő megállapított vagy ha a szülő kellő ok nélkül tiltja meg, hogy a gyermek a szülői házat szolgálatba lépés vagy önálló kereset czéljából elhagyhassa, vagy ha a szülő a már adott engedélyt okadatlanul visszavonja, a gyámhatóság, amennyiben a gyermek nyilvánvaló érdeke megkívánja, megengedheti, hogy a gyermek az általa választott életpályára léphessen vagy a szülőházat elhagyhassa. (1877: XX. t.-cz. 95. §) Míg a szülői háznál tartják és nevelik a gyermeket, az köteles tőle telhetően és társadalmi állásának megfelelően a szülő háztartásában ingyen közreműködni. Azon kiskorú gyermekek azonban, kik életük 14. évét betöltötték, arról, amit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, szabadon rendelkezhetnek, ha önfentai tásukiól maguk gondoskodnak. A szülői jog érvényesül a kiskorú gyermek házasságánál is, sőt e tekintetben döntő beleszólási jogot ad a törvény. Ily esetben a beleegyezésre jogosult szülő az atya, ha atya nincs, vagy a gyermek törvénytelen, az anya. Ha a szülők ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy a házasságuk felbontatott, a gondviselése alatt álló gyermekre nézve az anya és ha ezt nem létezőnek kell tekinteni, az atya jogosult beleegyezésre. A 20 éven alóli kiskorú házasságához, ha a törvényes képviselő nem a jogosult szülő, szükséges még ennek beleegyezése. A huszadik évét meghaladt kiskorúnak tilos há»} 1894: XXXII. t.-cz. 1. §. — 1868: LIII. t. cz. 13. §. zasságot kötni a szülő beleegyezése nélkül, ha a törvényes képviselő beleegyezett is. (1894 : XXXI. t.-cz. 8., 9. és 16. §§.) A szülői jog nem csupán a tételes s természetes törvényeken alapuló szabályok által szabályoztatik, sőt csupán ezek által szabályozva tartalma nagyon rideg lenne, igazi értékét belső erkölcsi tartalmának kell képezni s csak akkor érvényesül igazi valójában, ha a szeretet, a szülői melegség övezi körül, hatja át. Ezért e jogok s kötelességek igazi alapja az ethikai tartalom, a szeretet. A házasfelek szeretetteljes együttélése alatt bizalmas családi körben a gyermekek gondozását, felügyeletét, nevelését és fegyelmezését a szülők együttesen, harmónikus együttérzéssel végzik s mindkettő szeretetteljes összhangban iparkodik szülői feladatát teljesíteni, épen gyermekeik jóléte s boldogsága érdekében, egyik sem tör arra, hogy a másik jogát sértse s hogy rossz indulattal akaratát meghiúsítsa. A gyermek személyére vonatkozó szülői jog a házasság fennállása alatt oly értelemben illeti egyaránt az atyát és az anyát, hogy véleménykülönbség esetén az atyának, mint családfőnek az akarata dönt. A szülői jog a szülőkkel egyenkint is megilleti, de gyakorlása harmonikusabb, ha közös egyetértéssel teljesitik. Megilleti az atyát akkor is, ha az atyai hatalomban nincs benn. Az anyát megilleti a szülői jog akkor is, ha a gyámi tisztet nem viseli, csupán a gyám ellenőrzését kell tűrni. A szülői jogokra azon körülmény, hogy a szülő még kiskorú vagy kiskorúsága meghoszszabbittatott, nincs befolyással, szülői jogait azért gyakorolja s ezáltal egyszersmind különbözik az atyai hatalomtól s a természetes s törvényes gyámságtól, mert mindkettő csak önjogu személyt illet. Viszont az atyai hatalomtól, ugy a gyámságtól való megfosztás ipso iure nem vonja maga után a szülői jogok elvesztését. Nem szűnik meg e jog a szülő vagy szülők ujabb házassága által sem. Azonban a szülői jogot szerződéssel az egyik házastársról a másik házastársra ál ruházni nem lehet. Ha azonban a felek bármi oknál fogva nem élnek együtt, e jogok tekintetében szabadon, a rokonok beavatkozása nélkül egyezkedhetnek, sőt gyámhatósági beleegyezés sem szükséges ehez. De ha magok között meg nem állapodnak a telek, akkor a gyámhatóság, illetve per esetén a bíróság határoz e jogok szabályozását illetőleg. A szülői jogról lemondani nem lehet, az csak hatóságilag korlátozható, felfüggeszthető vagy szüntethető meg. A szülői jogból folyó felügyeletet azonban a szülő másra is bizhatja A gyermeket házon kivül is elhelyezheti, intézetbe adhatja.