Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - Az Unió házassági reformja

Ifi Magyar Jogász-Ujság VI. évi. tettért legalább két esztendőre való elitélés, a férj vagy feleség oly fokú kegyetlenkedése, hogy akár az egyiknek, akár a másiknak az élete vagy az egészsége veszélyeztetve van, a házastársnak két esztendőn át való szándékos elhagyása és a legalább két esztendeig tartó megrögzött iszákosság. 4. Az ágytól és asztaltól való elválasztást követelhetik a házastársak a következő okok alapján: házasságtörés, kettős házasság esetén akkor, ha a válókeresetet a bűntelen fél inditja meg, bűntettért két esztendőre való elitélés esetén és akkor, ha akár az egyik, akár a másik házastársnak élete a házassági kötelék föl nem bontása esetén egyik vagy másik fél életét vagy egészségét veszélyezteti, továbbá : két esztendeig tartó szándékos elhagyás és megrögzött iszákosság és a férj gyöngeelméjüsége esetén. 5. A bíróság nem mondja ki a válást, ha bebizonyul az, hogy a válópert a felek közös megegyezés alapján indították meg. Kimondja még a tervezet, hogy minden egyes tárgyalásnak nyilvánosnak kell lenni s a válóperekben való itélkezésré egyedül a törvényszékek illetékesek. Nincs kétség az iránt, hogy az uj törvénytervezetet az összes államok elfogadják az uj válási törvény alapjául s igy mihamarább vége lesz a mai állapotnak, mely annyi bajnak, annyi bűnnek és annyi sok erkölcstelenségnek volt szülője a múltban. Különben a filadelfiai országos bizottság mindaddig együtt marad és működni fog, mig az egyöntetű eljárást az összes államok törvényhozó testületei elfogadják. — A szabadalmi hivatal előtti képviseltetés kérdésében a szab. hivatal a következő teljes ülési határozatot hozta: A m. kir. szabadalmi hivatal szem előtt tartva azt az elvet, hogy a felek a szabadalmi hivatal előtti ügyekben személyesen járhatnak el, továbbá, hogy méltányos, miszerint a külföldi érdekelt azt bizhassa meg ügyeinek gondozásával, kinek személyében bizalma összpontosul, másfelől azonban a felek jól felfogott érdekében levőnek találta, hogy a zugirászkodás a szabadalmi ügyek terén lehetőleg alaposan kiküszöböltessék, a hivatal a következő határozatot hozta : A m. kir. szabadalmi hivatal 1906. évi október hó 26-án tartott teljes tanácsülésében a szabadalmi törvény 15. §. első bekezdésének értelmezésére nézve kimondotta, hogy külföldinek belföldön lakó képviselője mindenki lehet, aki polgári törvényeink szerint saját ügyeiben eljárni jogositott; ugyanezen szakasz második bekezdésének értelmezéseképen kimondotta azt is, hogy az ilyen belföldi képviselő mint meghatalmazott lajstromozandó is, de ez, hacsak nem ügyvéd vagy jogositott szabadalmi ügyvivő, megbízója nevében a szabadalmi hivatal előtt személyesen el nem járhat, hanem maga helyett a szabadalmi törvény 27-ik §-ában körülirt minősítéssel biró meghatalmazottat köteles nevezni. — Számok az általános választól jog köréből Németországban. Küszöbén az altalános választó jogosultság behozatalának, bizonyára érdekkel bírhatnak a német birodalmi választásnak egyes számadatai, amelyek legalább is arányszám tekintetében fogalmat alkotni engednek a hazai viszonyainkra arra az időre, midőn nálunk is az általános választói jogosultság hatályában álland. 1903-ban a német birodalomnak 56x/3 millió lakosság mellett 12'/2 millió választásra jogosult lakosa volt, akik közül körülbelül 3 millió, tehát 23'9°/o nem szavazott Csaknem egy negyed része tehát az ösz szes választásra jogosultaknak nem adta le szavazatát, iz 1905. év deczember 1-én megejtett népszámlálás szerint Németország lakossága circa 60V2 millió. Feltéve, hogy a választásra jogosultak °/o-arányszáma ugyanaz, maradt, mint 1903-ban, vagyis 22%, ugy ez az 1907. január hó 25-re kiirt választásokat illetőleg legkevesebb 13,400 000 választó-jogosultra enged következtetni. Még csak azt jegyezzük meg, hogy az 1903. évi választáson az összes leadott szavazatok circa 32%-át szocziáldemokraták kapták. — Fayer László, elhunyt jogtudósunk emlékének megörökítésére mozgalom indult meg. Az előkészítő bizottság élén Wlassics Gyula, Balogh Jenő és Rickl Gyula állanak. Adományokat, melyeket a belvárosi takarékpénztár gyűjt össze, e nemes czélra lapunk is szívesen továbbit. — A német kriminálstatisztikából. Az 1905. évi statisztikai munkálatok vonatkozó része, a német birodalomban a bűntettek és vétségek aránylagos csökkenését mutatja. Mig ugyanis Németország lakossága 1905-ben 16%-kal szaporodott, addig ugyanezen idő alatt a bűntettek és vétségek száma csak 0'6°/o-nyi emelkedést mutat, összesen ugyanis 520.389 személy (1904ben 512.976) Ítéltetett el büntetendő cselekmény miatt, akik között 51.232 volt fia'alkoru. Közülük 94.586 (1904ben 92.677) az állam, vallás és a közcsend és rend ellen követett el vétséget, köztük 2365 fiatalkorú. 219.105 (1904-ben 220.164) a személy ellen, 2L 5.538 (1904-ben 202.860) a vagyon ellen követett el büntettet, illetve vétséget. Az előbbiek között fiatalkorú 12.654, az utóbbiak között 36.194 volt. — Szerkesztőségi változás. A Jogt. Közlöny szerkesztőségében Fayer László halála folytán személyi változások történtek. A lap főszerkesztője megmarad dr. Dárday Sándor ; társszerkesztője dr. Fabiny Ferencz, felelős szerkesztője dr. Balog Arnold lett. Ami a változás dr. Balogot illető részét illeti, tudvavaló, hogy az csak névleges, mert hiszen az emiitett lapnak eddig is ő volt „valóságos" szerkesztője. — Változás az igazságügyminiszterium szervezetében. Az igazságügyminiszter a minisztérium harmadik ügyosztályából két önálló osztályt szervezett. A harmadik osztály ügykörében meghagyta a büntetőjogi természetű ügyeket és az uj (hetedik) ügyosztály keretébe utalta a büntetés-végrehajtási ügyeket. Az uj ügyosztály fontosabb feladatai: a büntetés végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, a fiatalkorúak országos letartóztatási intézeteinek szervezése, a büntetendő cselekmények megelőzését czélzó intézmények szervezése és az egész patronage-ügy figyelemmel kisérése. A régi osztály vezetője Kiss Gyula, min. tanácsos marad. Az uj osztály élére Rickl Gyula, min. tanácsos kerül, kitől uj ügykörében igen sok szépet és hasznosat várunk. — Hűtlen elhagyás. Kanzas államban Mrs. Márta Hunt egy 105 éves hölgy, válópert indított férje ellen. Ugy mondja, hogy nem hajlandó többé férje nevét viselni, aki 97 éves korában elhagyta öt! ? — A „Magyar Jogászegylet" deczember hó 15-én tartott teljes ülésén Fazekas Oszkár dr. tartott előadást „Sürgős iparjogvédelmi reformok" czimen. Az előadó az igazságügyminiszternek ama törvényjavaslatával foglalkozott, amely a Kúria tehermentesítése érdekében a semmiségi panasz oly irányú reformját czélozza, hogy a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben a semmiségi panasz elintézésére ne a kir. Kúria, hanem a kir. ítélőtáblák legyenek illetékesek. Ismerteti a bűnvádi perrendtartás keletkezésének történetét és kimutatja, hogy pusztán elnézés folytán nem történt gondoskodás a bűnvádi perrendtartásban arról, hogy a szabadalmi törvénynek és védjegytörvénynek