Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - Goldenweiser A: bűntett mint a büntetés és a büntetés, mint bűntett. Tolsztoj "Feltámadás" czimü művének főmotivumai. - Constantin Jsopescul-Grecul: Az uzsora büntetőjogi szempontból.

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 17 különleges intézkedései néhány hónappal megalkotásuk után hatályon kivül ne helyeztessenek a bűnvádi perrendtartásnak általánosnak tartott ellentétes rendelkezései által. Ecseteli a jelenlegi helyzet tarthatlanságát, amely mellett a magyar ipar szempontjából oly nagy fontossággal biró bitorlási ügyekben az ország 64 törvényszéke 64 féleképen itélkezhetik és a felsőbíróságok egyike sem juthat abba a helyzetbe, hogy a birói gyakorlatra e részben irányító befolyást gyakoroljon. A Polónyi-féle törvényjavaslatot tartja a legjobb alkalomnak arra, hogy a törvényhozásnak az az eredeti intencziója, hogy ezen ügyek a legfelsőbb bíróság elé vitessen k, jogaiba visszahelyeztessék és javasolja, hogy oly értelmű rendelkezés vétessék be az emiitett törvényjavaslatba, amely szerint a sza'adalombitorlási és védjegybitorlási ügyekben a másodfokú bírósági ítéletek ellen bármily semmiségi ok alapján semmiségi panasznak van helye a kir. Kúriához. Tekintettel a csekély ügyforgalomra, ez nem eredményezné a Kúriának számbajövő megterhelését. A telszéssel fogadott előadás tárgyához még Kohn dr. és Kayser Szilárd dr. szabadalmi biró szóltak hozzá s azután az elnök a vitát berekesztette. IRODALMI ISMERTETÉSEK. ^C— Goldenwciser A.: A bűntett mint büntetés és a büntetés, mint bűntett. Tolstöi „Feltámadás" czimü müvének főmotivumai. Berlin, Prager K. kiadása. Bármennyire tisztelje is valaki Tolstoi lángelméjét, ha bizonyos határig követi is szerzőt lelkesedésében, azért nem kell még a „Feltámadás"-t a XIX. század legkiválóbb müvének tartania, és csakugyan hiábavaló munka, az abban kifejtett nézeteket büntetőjogi reformtervek kiindulási pontjául elfogadni. Annak a befolyásnak, melyet Tolstoi kétségtelenül mindenkire gyakorol, jelentékeny része és magyarázata az a meleg érzés, a részvét, melylyel Tolstoi mindent felölel. Nála minden valódi érzés és az érzelmek analízise, már pedig, ez ellen nagyon nehéz a logika és ész fegyvereivel küzdeni. Tolstoi szerint a mai büntetési rendszer nemcsak teljesen elhibázott intézmény, hanem egyenesen öi gyilkossági intézmény, amelynek a létezése már egymagában lehetetlenné teszi a szocziális vonatkozások erkölcsi alapjait Szeretné tehát az emberiséget a büntetési rendszer kárhozatos voltáról meggyőzni és bebizonyítani, hogy ezen rendszer tudatos eltörlése nélkül nincsen mentség és ki van zárva a javulás. Tolstoi müvében a „tout comprendre c'est tout pardonner" ünnepli a feltámadását Emberi részvét, a felebaráti szeretet győzelme, — ez a .Feltámadás." Pedig Tolstoi nem is arra helyezi a tősulyt, hogy bebizonyítsa, mily mérvben eredményesek vagy eredménytelenek a különböző büntetések, hanem inkább arra, milyen erkölcsi hatása van a büntetésnek azokra, akik az ítéletet meghozzák és végrehajtják. Mielőtt másokat büntetnek, előbb maguk javuljanak meg. Hiszen ez csakugyan nem árthatna, de talán, joggal mondhatjuk, hogy „kezdjék csak előbb a tisztelt gazembeiek." — Dr. Wagon Ede : A német részvénytársaságok fejlődése 1870 —1900-ig és a korlátolt felelősségű szövetkezetek fejlődése 1900-ban. (Fischer Gusztáv kiadása Jenában). A bevezetés a vonatkozó német törvényhozás fejlődését ismerteti. Az I. rész a részvényekre vonatkozó statisztikai adatokkal foglalkozik, dr. Kőrösy nagybecsű munkájára való utalással. A II. rész 21 csoportban (a vállalatok tárgya szerint) az üzemi eredményeket közli. 1900-ban már 4077 korlátolt felelősségű szövetkezet működött 111.132 millió márkával; 1900—1901-ben 4042 szövetkezet állt fönn, ezek közül 18?2-ben 27, 1803-ban 198, 1894-ben 169, 1895-ben 232, 1896-ban 363,1897-ben 540, 1898-ban 644, 1899-ben 899, 1900-ban 917, 1901. elején 113 alakult. A III. rész az egyes csoportok, egyes részvénytársaságoknak az eredményét és átlagos osztalékait 1870—1900 és a k. f. szövetkezetek átlagos tiszta jövedelmét ismerteti 1880—1900. években. Végül ismerten szerző az egyes csoportok részvénytőkéjét, tartalékalapjait, kölcsöneit, vesztességeit és nyereségeit az 1870-^900. években. Constantin Jsopescul-Grecul: Az uzsora bűn tetöjogi szempontból. (Das Wucherstrafrecht, Lipcse, C. L. Hirschfeld kiadása, 1906.) I. kötet. Az uzsora, mint a forgalom jelensége, nemzetgazdasági probléma, a nemzetgazdaságtan tárgya; mint elitélendő társadalmi jelenség a jogpolitika, a jog és a jogtudomány körébe tartozik. A jogtudománynak meg kell állapitania, vájjon a jogi tényállás összeesik-e a gazdasági tényállással; és saját módszerének segélyével meg kell állapitania és elhatároznia az uzsora jogi fogalmát annak gazdasági fogalmától. Jsopescul-Grecul nagyszabású munkájának bevezető részében az uzsora kérdését nemzetgazdasági bázison apriorisztikusan konstruálja meg. Az igazságtalan ár fogalmából kiindulva, az uzsorát mások gazdasági helyzetének túlságos haszon elérése czéljából való kihasználásának mondja. Ez a definiczió nem egyezik ugyan az élő jog uzsorafogalmával, de alkalmas alapul szolgál az uzsorajog fejlődésének történelmi áttekintésére. Szerző abból indulva ki, hogy az uzsora mindig a j forgalom jelensége és hogy a forgalomban való kizsákmányolás ellen irányuló minden jogvédelem uzsorajog, nem szorilkozik az uzsora ellen irányuló rendelkezések ismertetésére, hanem az uzsorának a forgalom fejlődéséhez való viszonyát kutatja. Mennyire megy szerző í munkájában, kitűnik abból, hogy a jobb munkabérek I elérése czéljából alakult egyesülések eltiltását is ilyen összefüggésben tárgyalja. Szerző első sorban a német és osztrák jognak idevonatkozó rendelkezéseit ismerteti; ; a jog Ausztriában és Németországban párhuzamosan I fejlődött, mindamellett az uzsora fogalma a német jog szerint jóval tágdbb, mint Ausztriában. Alapvonásaikban azonban a törvényes rendelkezések mindkét államban j egyeznek. Az ismertelés hat fejezetre oszlik, amelyek az j uzsoraügyletek rendszerét, a vagyonváltozásokat, a személyeket, az uzsora ellen megállapított büntetéseket és az uzsorát mint egészet tárgyalják. Különösen éles elmére vallanak a vagyonváltozásokról szóló fejezet fejtegetései. Szerző az uzsorát gazdagodási czélból elkövetett vagyoni károsításnak tekinti; büntetőjogi szempontból a csalás és zsarolás között áll, amelyektől lényegileg az eszközök különböző volta által különbözik. A még meg nem jelent második kötetben szerző az uzsora kriminálstatisztikáját, kriminalogiáját és kriminalisztikáját fogja ismertetni. A megjelent első kötet maga is berejezett mélyreható monográfiája az uzsorának. A Föld. Az Athenaeum nagyszabású vállalatának : A Műveltség Könyvtárának megjelent immár a IV. kötete is. Czime : „A Föld" és magába foglalja mindazt, ami bolygónk múltjára, jelenére és felfedezésének történetére vonatkozik. Az első rész a föld anyagát, a kristályok világát és az ásványok országát ismerteti. A második rész földünk ősi állapotáról, ó , közép- és újkoráról szól. A harmadik rész a termőtalajról mondja el a tudnivalókat, mig a negyedik rész a földrazi felfedezések utjain kisér végig, hogy végül az ötödik részben a Föld hegyenéi és vizeivel ismerkedjünk meg. Papp Károly, Treitz Péter, Littke Aurél és Cholnoky Jenő az egyes részek szerzői, valóságos mintáját nyújtják a nagyközönség számára való tudományos előadásnak. Amellett, hogy a tudományos kulatás és eredeti felfogásnak szempontjából is páratlanul álló munkával gyarapították irodalmunkat, egy pillanatra sem felejtették el, hogy első sorban a nagyközönséghez szólanak, melyet szórakoztatva és gyönyörködtetve kell a tudományos problémák labirintusain végig vezetni. Méltó folytatása a Föld a