Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - Részletek az amerikai bűntető eljárásból

12 Magyar Jogász-Ujság VI. évf. része szolgáltatta a megdönthetlen alapot. Az angol állam- és jogélet változatos történelme az angol jog elaszticzitásánál fogva e tekintetűm is mutat egyes kivételeket, melyek azonban magát az elvet nem alterálják. Az angol eljárásnak ezt az önmagában való befejezettségét az európai kontinensen is utánozták és kiváltképpen Németország, de más államok is elfogadták az esküdtek verdiktjének megdőnthetlenségét. Egészen más irányban fejlődött az amerikai büntető eljárás. Amerikában a fejlett angol jog sohasem adta föl a küzdelmet a jury hatalmi állása ellen. Az amerikai Ítéletek mindig újból és újból, kezdetben csak habozva és határozatlanul, későbben azonban már világosan és határozottan kifejtik, hogy a jury a jogot a biró kezéből kapja és a törvény magyarázatát illetően mindenkor a birót követni tartozik, bármilyen legyen is a törvény szövege. De az eredmény jelentéktelen maradt mindaddig, amig a biró Írásban adta meg az esküdteknek a felhatalmazást, melyet a felek megvitathattak és a biró — ha kívánták — tartozott ünnepélyesen kijelenteni, hogy az esküdtek jogosultak minden ténykérdést egyedül és önállóan eldönteni. Ebből az eljárás belső kettészakadása, a birói tiszt diszharmonikus dupliczitása, a hagyományos angol jogrend és a juri hatalmi állása közötti ellentét fejlődött ki. Ebben a küzdelemben a jury állását egy irányban hathatósan támogatta az amerikai alkotmány. „Senkit sem szabad a főtárgyalás veszélyeinek kétszer kitenni." Ezen rendelkezés alapján a jury fölmentő verdiktje a gyakorlatban megdönthetienné vált még abban az esetben is, ha törvénytelen volta kétségtelen volt Amennyiben a harcz lehetősége adva volt, a jogtudós bírák azt fölvették és rendithetlenül, szívósan folytatták is, noha tagadhatlan, hogy ez a harcz kiváltképpen kezdetben egyoldalú volt. A fejlődés természetes menete a következő volt: A bűnösnek kimondott vádlott indíttatva érezte magát, az esküdtek verdiktjét az egész eljárással, mint tévesét és igazságtalant, megtámadni. Föllépése gyakran megnyerte a nép rokonszenvét, melynek érzése föllázadt minden Európából származó, korlátozó államhatalom ellen, mert a nép nagyban bizott a korlátlan szabadság áldásaiban, Másrészt a biró és jury közötti ellentétnek az volt a következménye, hogy a biró közömbössé vált a verdikt iránt, hogy a verdikt veszített jelentőségéből és a bíróban megvolt a hajlandóság arra, hogy amenynyiben ez jogilag lehetséges volt, megengedje az ujabbi eljárást. A biró öntudatlanul szövetséges társává lett a bűnösnek mondott vádlottnak az esküdtekkel szemben, így keletkezett egy sokoldalú, az amerikai jogfejlődésben jelentős intézmény, a new trial. Az amerikai biró sok esetben hajlandó volt, a vádlottnak más esküdtek előtt tartandó ujabbi főtárgyalást (new trialt) a verdikt hatályon kívül helyezése mellett (putting aside the verdict) engedélyezni, mert az esküdtek verdiktje elveszítette jelentőségét a biró szemében, A vádlottnak az elsőfokú bírónál beadott kérelme uj főtárgyalás elrendelése iránt (motion for a new trial) rendes, az eljárás egységes voltát megsemmisítő jogorvoslattá vált. Ha a biró ennek a kérelemnek nem ad helyt, a biró és az esküdtek közötti ellentétet a vádlott még egy izben hasznára fordíthatja a másodfokú bíróság előtt. A másodfokú bíróság rendszerint helyt ad az elitélt vádlott panaszának az esküdtek által nagy mérvben befolyásolt elsöbirósági eljárás ellen: folyamodás utján az elitélt gyakran czélt ér, az elsöbirósági eljárást megsemmisítik és uj főtárgyalást rendelnek el, A new trial intézménye Amerikában nagyon régi keletű, mert az esküdtszék már a gyarmatositás idejében is némely államban, az angol joggal ellentétben, schöffenbirósággá alakultak át Georgia államnak 1789. évi alkotmánya szerint a felsőbb bíróságok büntető perekben is elrendelhetik az uj főtárgyalást, de csak egy izben. A második főtárgyalás eredménye végérvényes. A Storyféle 1833-ban megjelent kommentár az elsőbiróság által elrendelt new trialt már mint egészen általános, a gyakorlatban gyakran előforduló intézményt ismerteti, anélkül, hogy bárminő korlátozó rendelkezésről tenne említést. A főtárgyaiások lehetséges megismétlésének a száma az amerikai jog szerint korlátlan. A vádlott vagy elitélt annyiszor kap uj lőtárgyalást, ahányszor az elsőfokú bíró vagy a felsőbb bíróság ez iránt előadott kérelmét teljesíteni hajlandó. Az eljárásnak ez irányban való fejlődése maga után vonta a verdiktnek hivatalból való megsemmisítését. Hová vezetett ez, az kitűnik abból, hogy egyes államokban a bírák nem ritkán följogosítva érzik magukat arra, hogy"saját Ítéletüket a vádlott kérelmére, sőt hivatalból is hatályon kivül helyezzék, ha az eljárást vagy saját Ítéletüket is utólag tévesnek tartják. A bírónak ez a joga mindaddig fennáll, amig a felsőbbfoku b róság felebbezés folytán az iratokat be nem kérte. Ezekben az államokban a vádlott az elsőfokú bírótól — tekiotet nélkül felebbezési jogára — ugy az Ítélet meghozatala előtt, mint később is, kérheti az ujabbi főtárgyalás elrendelését. A New Trial intézményének keletkezése abban a bizalmatlanságban találja okát, melylyel a biró az esküdtszék iránt viseltetik. Az esküdtek tényleg sokkal tágabb hatáskörrel birtak, sokkal messzebb menő feladatokat biztak rájuk, mint a minők őket az angol bizonyítási jog szerint megilletik. De ezen intézmény létesítésénél bizonyára még egy másik tényező is közreműködött, a közvélemény általános defentorius irányzata. A büntetőigazságszolgáltatás iránt Amerikában a közérdeklődés igen élénk. Ez az élénk érdeklődés eiősen érezhető. A közvélemény néha utat talált arra, hogy az igazságszolgáltatásba necsak közvetve, hanem közvetlenül és törvényesen is befolyhasson. Némely államban a törvény vagy szokás megköveteli, hogy a kegyelmi kérvény annak a bíróságnak a területén, ahol a büntettet elkövették, közhírré tétessék és hogy azután a kegyelmi kérvény nyilvános ülésben tárgyaltassék. Ennek nyilvánvalóan az a czélja, hogy a népnek alkalom adassék véleményének nyilvánítására, Arizona államában minden megkegyelmezés előfeltétele, hogy legalább 25, a bíróság területén illetőséggel biró polgár járuljon hozzá a megkegyelmezéshez. Ez a defenzorius irányzat a bíróban is él, mert hiszen benne van az amerikai nép szellemi légkörében, és ez arra készteti a birót, hogy az elitéltnek ujabbi jogorvoslatokhoz megadja az alkalmat. A New Trial intézményét számos egyes állam törvényei határozottan elismerik és szabályozzák — pél-