Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 1. szám - Kiutasítás és rendőri felügyelet
1. BZ. Magyar Jogász-Ujság 13 dául New-York, California, Montana, Tennessee, Georgia törvényei — és ez az .intézmény az általános defenzorius irányzat befolyása alatt a szövetséges államok bíróságainak gyakorlatában is meghonosodott. Bűntettesek biztosítása a betegsegélyezés és balesetbiztosítás mintájára. Ugy a jogi, mint az elmegyógyászati irodalom kiváltképpen az utóbbi években sokat foglalkozott egyrészt a bűntettesek, nevezetesen a csavargók, valamint a visszaeső vagy javithatlan megrögzöttek elmebeli állapotával, másrészt pedig azzal a kérdéssel, minő elbánásban részesitendők a bűntettesek. Kimutatták, hogy a csavargó és megrögzött bűntettesek nagy része korlátolt szellemű, hogy tehát a büntető törvénykönyvnek számolnia kell a csökkent beszámítás alá eső egyénekkel is és hogy a mostani büntetési rendszer helyett, amely a megtorlási elmélet kifolyása, a gondozás egy nemét kell alkalmazni. Az e tárgyban felmerült javaslatok nagyobbára a büntetés megállapításának eltörlésére és olyan intézetek létesítésére vonatkoznak, amelyek középhelyet foglalnak el a fogház és elmegyógyintézet között. Abban mindenki egyetért, hogy a mai büntetési rendszer egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a bűntettesekre javitó hatással legyen, mert jóformán minden előfeltétele hiányzik ahoz, hogy a megtévelyedett embert a helyes útra terelhesse. Azokat a törekvéseket azonban, melyek a mai állapot megváltoztatására irányulnak, egynémely figyelemre méltó szempontból nem méltányoltak kellően. Tulnagy súlyt helyeztek arra, hogy a megrögzött és javithatlan bűntettesek közül csak azokat tekintsék gondozásra szorultaknak, akik korlátolt szelleműek. Ennek az lenne a következménye, hogy a fogházak és fegyintézetek zsúfoltak lennének, a középhelyet elfoglaló intézetek ellenben üresek maradnának. Pedig kétségtelen, hogy a csavargó és megrögzött büotettesek többékevésbbé valamennyien korlátolt szelleműek. Ezzel tehát nem mennénk sokra. Tapasztalati tény, hogy a legtöbb megrögzött bűntettes sorsa alig különbözik egymástól, akár épelméjüeknek látszanak, akár korlátolt szelleműek. Valóságos szocziális és financziális ered. mények a középintézetektől csak abban az esetben várhatók, ha a látszólag épelméjű bűntetteseket sem zárjuk ki a gondozásból. Sőt ezeknek jogos igényük is van erre; — hiszen tagadhatlan, hogy a szokásszerü büntettek és a csavargás okai nem egyedül a bűntettes személyében, hanem nagyrészten a külső szocziális és gazdasági viszonyokban is rejlik. Ezekhez járul az akarat gyöngesége, iszákosság, stb., szóval mindazok a tulajdonságok, amelyek a korlátolt szellemi képességnek a jelenségei. Keressünk csak analógiát. Képzeljük vissza magunkat abba az időbe, amikor még nem volt szervezett betegsegélyezés, amikor a munkásnak nem is életveszélyes betegsége a velejáró gazdasági tönk folytán gyakran a munkás idő előtti elhalálozását és családjának nyomorát vonta maga után. Amikor azután életbelépett a betegsegélyezés és balesetbiztosítás, ezeknek jótéteményeiből kizárták azokat, akiknek betegsége iszákosságra volt visszavezethető. Ezek a megszorítások azonban fokozatosan hatályon kivül helyeztettek és a balesetbiztosítás egyáltalában nem tesz különbséget, vájjon valaki maga okae az öt ért balesetnek vagy sem, hacsak szándékosság nem forog fenn. Ha tehát a mai törvényhozás abban, hogy valaki maga oka a betegségének vagy a balesetnek, nem lát okot arra, hogy az illetőt a gondoskodásból kizárja, joggal lehetne elvárni, hogy a megrögzött bűntettesekre vonatkozóan ugyanezen elvek nyerjenek alkalmazást. Ha valaki ezen fölfogás ellen azzal találna érvelni, hogy ez esetben az. aki a saját házát fölgyújtja, nem csak büntetlen maradna, hanem még a biztosított összeg kifizetését is követelhetné, ezt csakis tréfás ötletnek lehet tekinteni. A betegsegélyezés és baleset ellen való biztosítás azzal a nagy előnynyel jár, hogy megvédi az embereket a kísértéstől és a bűntettre való csábítástól. Ugyanilyen eredmény várható a bűntettes biztosításától is. Miképpen lehetne ezt megvalósítani ? Az észszerű, individuális foglalkoztatási gyógymód tapasztalatai, melyek az elmebetegek és idegbajosok gyógykezelésénél már fényesen beváltak, a megrögzött bűntettesek kezelésére is alkalmazhatók és legczélszerübben olyan intézetekben valósithatók meg, amelyek nem fogházjellegüek. Fölöseges volna bizonyítani, hogy a dologházak és javítóintézetek nem felelnek meg czéljuknak. A modern dologházak legalkalmasabban — bizonyos biztonsági rendszabályok alkalmazása mellett — sokféle ipari üzemet folytató telepek mintájára volnának berendezendök. A teljes siker elérésére azonban a következő föltételek szükségesek: 1. A dologházba való beutalás már az Ítéletben legyen elrendelhető fogház vagy börtönbüntetés helyett. 2 A beutalás tartamát nem szabad előre megállapítani, hanem azt - az elkövetett cselekménynek megelelő minimális időtartam alapul vétele mellett — az elitéit magaviseletétől kell függővé tenni. 3. A dologház gondoskodjék az elbocsátható elitélteknek más munkahelyeken való alkalmazásáról és hosszabb ideig gyakoroljon felügyeletet az elbocsátottak fölött. 4. A dologházakban a szeszes italok élvezete teljesen eltiltandó. 5. Az elbocsátott egyéneknek, amennyiben nehezen tudnak boldogulni és a visszaesés veszélyében forognak, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy bármikor önként visszatérhessenek a dologházba, még pedig egyelőre államköltségen, olyképpen, hogy az intézetbe való utazás költségeit az állam előlegezze, vagy pedig az állam saját közegeivel szállítsa be őket az intézetbe. Az 5. pontban felállított követelmények, tekintettel azok profilaktikus hatására, a legfontosabbak. Alkalmazásuk folytán a megrögzött gonosztevők és csavargók elhelyezése a gondoskodás és biztosítás jellegét nyeri A költségek a munkakeresmény egy részéből volnának fedezendők. Dr. G. y^- Kiutasítás és rendőri felügyelet. A köpenickí kapitány ügye az igazságügy és rendőrügy egynémelyes hiányait is föllárta. A tárgyalás során az elnök hivatalosan is igazolta Yoigt azon állítását, hogy a Gnesenben ellene megtartott tárgyaláson, amelyen 15 évi fegyházra Ítéltetett, egyetlen tanút sem hallgattak