Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - Részletek az amerikai bűntető eljárásból

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 11 rész feladata rendelkezni, ugy annak egyik alakja az üzletszerűség kérdése is csak az általános részben leendő egységes szabályozás által Ítélheti meg helyesen Ha csak a különös részben egyikmásik bűncselekménynél tesszük az üzletszerűséget minősítő körülménynyé (mint ma a B. T. B. a visszaeséssel teszi), eltekintve az ily szabályozás nehézségeitől, ez mindenesetre igazságtalan kedvezményt teremt egyes bűntettesekre s a birói gyakorlat ingadozását idézi elő. A helyes álláspontot teszi magáévá az 1896-iki bolgár B. T. K., mely az általános részben (67. §.) a „szokásszerü vagy üzletszerű" elkövetés eseteire a büntetés megkétszezerését, illetőleg a fegyházbüntetésnek 20 évi tartamra felemelését engedi meg. Ugyanezt az eszmét valósítják meg: az 1885-iki franczia delegaczionális törvény, az 1902-iki norvég B. T. K., a svájczi javaslat, egyes északamerikai jogok (Ohio). Ha nálunk is a B. T. K teljes átdolgozásáról lenne szó, (ami a B. T. K. maholnap 30 éves élete után talán nem is radikális kívánság) habozás nélkül nekünk is ezt a helyes és gyakorlatias szabályozást kellene sürgetnünk. Ugy a visszaesést, mint ezzel kapcsolatban az üzletszerűséget feltétlenül az általános részben kellene szabályoznunk, hogy bármely büntetendő cselekmény többszöri elkövetői s kivált az üzletszerű bűntettesek kivétel nélkül a megérdemelt s a társadalmi önvédelem által kívánt erélyes és czéltudatos elbánásban részesüljenek. Nagy és fényes példa s büszke hagyomány gyanánt szoktuk emlegetni az 1843-iki büntetőtörvényjavaslatot. Csak ehhez térnénk vissza, illetőleg ennek egyik, a legújabb büntetőtörvényhozások által elfogadott (nálunk sajnos még mindig csak eszmény gyanánt tekinthető) eszméjét valósitanók meg a hasonnemü cselekményekbe való visszaesésnek az általános részben való szabályozásával. A jelekből s az eddigi hírekből ítélve, azonban ugylátszik, egyidőre be kell érnünk a kis Novellával, vagyis a B. T. K. legégetőbb hiányainak és hibáinak pótlásával és kijavításával. Kétségtelenül tiszteletreméltó az az álláspont is, mely a B. T. K. gyökeres átdolgozását még korainak tartja s elvégre a legégetőbb sebek gyors orvoslása mindenesetre többet ér a merő tervezgetésnél. (Reméljük azonban, hogy a gyökeres revízió, illetőleg a teljes átdolgozás munkálatai ezzel nem lesznek beszüntetve, hiszen Németországban, a mi büntetőjogi mintánkban is nagy bizottság dolgozik a B. T. K. revízióján). A legégetőbb sebek orvoslása közt pedig, azt hiszem nem tévedek, ha a lopás büntetésének reformját is elmaradhatatlannak vélem. Ezért óhajtottam felhívni a figyelmet, illetőleg a tényezők figyelmébe ajánlani a nagyszabású tolvajok, az üzletszerű* lopás büntetésének kérdését. Konkrét javaslat tételére nem érzem magamat hivatottnak, de erre azt hiszem, nincs is szükség. Csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy az öt évi maximumot, mely ma a lopás bűntettének, visszaesés vagy üzletszerű elkövetés esetén is a legvégső határa, okvetlenül jelentékenyen felemelendőnek vélem. Ha egy lopás miatt ma is kiszabható 5 évi fegyház s halmazat esetén kettő miatt 10 évre felemelhető, kétségtelenül igazolt a fentebb vázolt monstre-lopási esetekre, az üzletszerű tolvajokra legalább is 10 (ha lehetne 12>, ujabb ismétlés esetén még magasabb tétel is. Valamint figyelembe veendő a minimum kérdése is. Amily szükséges, hogy szabály szerint vagyis rendes esetekben a biró keze az enyhítésben ne legyen megkötve, époly kívánatos, hogy az ily megátalkodott bűntettesekre a törvényhozás egy aránylag magas kriminális tétellel utasítsa a bíróságot a megfelelő erélyes büntetés kiszabására. Nem szatira-e, hogy Pestiket négyszeri súlyos büntetés kiállása után, ötödszörre két évre ítélte a bíróság. Az enyheségnek meg is lett az eredménye, a hatodszori visszaesés s 80 uj bűntett elkövetése. Üzletszerű elkövetés, pláne ismétlés esetén, azt hiszem a lopásnál sem lehet 5 évnél alacsonyabb minimumról szó. Ha a rablásnál 5 és 10 éves mimimumok vannak, az üzletszerű tolvajoknál (büntettek halmazata miatt) sem lenne embertelenség az 5 évi ujabb üzletszerű elkövetés (ismét büntettek halmazata) esetén pedig a 10 évi minimum. Nem kisebb ember mint Liszt javasolja ugyanazt mint az üzletszerű bűntettesek büntetésének általános minimumát. (Das gewerbsmássige Verbrechen. Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft XXI. köt. 140 1.) Dr Finiey Ferencz egyetemi magántanár, sárospataki jogakad. ny. í. tanár. JOGÉLET. / Részletek az amerikai büntető eljárásból. Az Ítélet elkülönitése a bűnösség kimondásától. New-Trial. 1. A New Trial keletkezése az amerikai büntető éljárásban. Az angol büntetőjog szerint az esküdtek verdiktje mérvadó a biróra, aki ítéletét rendszerint közvetlenül a verdikt után kihirdeti. A főtárgyalás megkezdésekor a biró a vádlottat kiszolgáltatja az esküdteknek egy még ma is érvényben levő formula kíséretében (giving in charge to the jury). A vádlott sorsát mintegy az esküdtek kezébe teszi. Az esküdtek verdiktje dönti el a ténykérdést Az angol birák régebbi szokása szerint az Ítélet nem követte nyomban a verdiktet, sőt a bíró jogilag kétes esetekben néha függőben tartotta az Ítélethozatalt, hogy előzőleg birótársaival tanácskozzék. Ebből keletkezett a mostani „törvényszék fentartott Ítéletek számára" (Court for Crown Cases Reserved). De ilyen esetekben is az esküdtek verdiktjének a tényállásra vonatkozó