Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 4. szám - A hypnotikus vallatás. [Hozzászólás Ferenczi Sándor Az Újság című lap 1906. november 26-iki számában megjelent cikkéhez][1. r.]

4 sz. Magyar Jogász-Ujság 71 Megvitatása és eldöntése a kir. Curia ellentétes polgárügyi határozatainak fenfurgása alkalmából felmerült következő vitás elvi kérdésnek : „Az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a alapján kivetett útadó az ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók közé tartozik-e s mint ilyen az 1881. évi LX. t.-cz. 189. §-ának b) pontja értelmében az elárverezett ingatlan vételárából előnyös tételként elégitendő-e ki?" Előadó : Illés Jenő, a kir. Curia birája. — A kir. Curia polgári szakosztályainak ügyforgalma. A kir. Curiához 1905. évben érkezett 12425 polgári stb. ügy (1904-ben 12542). Elintéztetett 11298 (11061) ügy és pedig visszautasítással 506 (476), helybenhagyólag 8050 (7758), megváltoztatással 1218 (1311), megsemmisítéssel 56 (57), feloldással 237 (231), más módon 1232 (1228). Tartatott öttagú tanácsülés 231 (216), héttagú tanácsülés 932 (968). ítélet hozatott 8697 (8562). Bírságolás két esetben alkalmaztatott (3). A kodifikáclonális bizottság reorganizációja. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság szervezeti szabályzatának módosítása. I. Melléklet a m. kir. igazsáeügyministernek T. 16/310. számú rendeletéhez. A magyar általános polgári törvénykönyvet előkészítő állandó bizottság szervezeti szabályzatának 3, 4. és 6. §-ai') hatályukat vesztik és helyükbe a következő rendelkezések lépnek: 1. §. A bizottság szükséges számú tagokból áll. Egyes kérdések tárgyalásához esetről-esetre más szakíérfiak is meghivhatók. 2. §. A bizottság elnökét és annak helyettesét az igazságügyminister jelöli ki. Az igazságügyminister az elnöki tisztet magának tarthatja fenn. :!. í;. A bizottság az igazságügyminister felügyelete alatt működik. 4. §. A bizottság szervezetének és működésének részletes szabályait az igazságügyminister állapítja meg. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság működésének rendje. 11. Melléklet a m. kir. igazságügyminiaternek T 10/310. számú rendeletéhez. 1. §. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság a szükséges számú tagokból áll. A bizottság tagjai megbízásukat az igazságügyministertől nyerik. Egyes kérdések tárgyalásához esetrőlesetre más szakférfiak is meghivhatók. 2. §. A bizottság elnökét és ennek helyettesét az igazságügyminister jelöli ki. Az igazságügyminister az elnöki tisztet magának tarthatja fenn. 3. §. A bizottság az elnök vezetése alatt működik. 4. §. Az igazságügyminister a bizottság mellett megfelelő számú segédtagot alkalmaz, a kik az elnöki iroda teendőit látják el, a bizottsági ülések jegyzőkönyveit vezetik és általában a bizottság munkálataiban az elnök rendelkezése szerint segédkeznek. 5. §. A bizottság a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 1900. évben megjelent első szövegét, a további tárgyalásokat előkészítő főelőadmány és az abhoz kapcsolódó egyéb előterjesztések fonalán, tárgyalja a végből, hogy e tárgyalások nyomán egységes munkálatként a tervezetnek ujabb (második) szövege készüljön. 6. §. A főelőadmányban foglalt és esetleges egyéb ') Az idézett szervezeti szabályzat hivatkozott szakaszai a következők: 3. §. A bizottság szerkesztő (előadó) és tanácskozó tagokból áll; az előbbiek száma 5-nél az utóbbiaké lü-nél több nem lehet. 4. §. A bizottság elnöke az igazságügvminiszter, kit e minőségben az általa megbízott államtitkár helyettesit. 6. §. A bizottság ügy- és munkarendjét a bizottság előleges meghallgatásával a: igazságügyminiszter állapítja meg. elvi kérdések rendszerint a bizottság teljes ülésében tárgyaltatnak. Egyes elvi kérdések albizottságokhoz utasíthatók. A részleteket rendszerint albizottság tárgyalja, hacsak azoknak szélesebb körben való tárgyalása nem szükséges. Az albizottságok a tagok jelentkezésének figyelembe vételével alakitandók meg. 7. §. Az ülések tárgyának előkészítésével és az ülésekben való előterjesztésével az elnök egyes bizottsági tagokat vagy segédtagokat bizhat meg. 8. §. Az ülések összehívása és az ülésekben való tanácskozás vezetése tárgyában az elnök intézkedik. A bizottság körén kívül álló szakférfiakat az elnök hívja meg, vagy ez iránt a szükséghez képest az igazságügyminiszternek előterjesztést tesz. 9. §. Az ülésekben az észrevételek és megjegyzések lehetőleg formulázott indítványok alakjában terjesztendők elő. Az ülésekről jegyzőkönyv vezetendő, mely feltünteti a tanácskozás menetét, a felszólalások és előterjesztések rövid jelzésével és a tanácskozás eredményének megállapításával. A jegyzőkönyvet a tanácskozás vezetője és jegyzője írja alá. 10. §. Az ülések eredményeinek tüzetes feldolgozásáról és azok nyomán a tervezetnek egységes és egyöntetű megszövegezéséről az elnök gondoskodik. A szöveghez az elvi álláspontokat és az első szövegtől való eltéréseket felvilágosító rövid indokolás készítendő. E feladatok teljesítésében a bizottsághoz beosztott segédtagok munkásságán kivül egyes bizottsági tagok és más szakerők közreműködése vehető igénybe s a szükséghez képest elnöki ertekezletek tarthatók. 11. §. Az igazságügyminiszter felügyeleti jogánál fogva a munka menetének szabályszerűségét, folytonosságát és czélirányosságát ellenőrzi és amennyiben a munka sikeres előhaladása szempontjából szükségesnek látja, egyes kérdések érdemleges megoldásának irányát megjelöli. — Zsidó törvényszék Londonban. Lord Rothschild a Commercial Roadban egy uj „Betli Hamedras"-t nyitott, melyben tágas helyiségek lesznek oktatási és törvénykezési czclokra. Ez a törvényszék oly vitás esetekben dönt, melyekben a zsidók inkább hitsorsosaik Ítélete alá vetik magukat, mintsem, hogy a nyilvános bírósághoz forduljanak. Mivel a londoni törvényszékek rendkívül igénybe vannak véve az által, hogy a zsidók minden kicsinység miatt pörlekednek, lord Rothschild elhatározta, hogy egy uj Beth Hamedrast nyit. — A magánzárka hatásai. A pétervári pszikhiatriai társaság egyik ülésén egy orosz orvos a magánzárka hatásairól tartott felolvasást. Beltrami-Scalia vizsgálódásaiból (melyek 2421 esetre terjednek) kitűnik, hogy a magáDzárka lakói közül 186-ra esik 1 őrültség, 403 ra 1 öngyilkossági kísérlet s 484 re 1 öngyilkosság. A közönséges fogházban ez arányok igy alakulnak: 1 : 279, 1 : 1179, l : 2142. A pszikhiatriai megbetegedések száma a magánzárkában eltöltött fogság tartósságával nő. Hansen szerint azon fegyenczek közt, kik két évet töltöttek magánzárkában, 5% a lelki beteg, azok közt, kik három évet töltöttek, 14%, 3Va évi magánzárkánál pedig 17% Hasonló eredményeket kaptak más országokból, Angliából és Amerikából is. A magánzárkának a psychére való hatását már rég fölismerték s e magánzárka-büntetést minden müveit államban a minimumra csökkentik. Oroszországban e tekintetben nincs korlátozás s különösen a politikai bűnösöket évek hosszú sorára magánzárkába csukják. Nagy százalék a lelkibeteg azok közt, kiket vallási meggyőződésük miatt