Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 4. szám - A japán és orosz sajtótörvények

72 Magyar Jogász-Ujság V. évi. üldöznek s ez könnyen meg is magyarázható, mert Oroszországban épen az ilyenekkel szemben legkegyetlenebbek. Egy orosz parasztot például 25 évi magánzárkára Ítéltek azért, mert vallási meggyőződése más volt, mint a hivatalos orthodox orosz egyházé. Egy másik paraszt hasonló „bűntényért"' 43 esztendőt, egy harmadik pedig 65 esztendőt (!) töltött ma&ánzárkában a vallási meggyőződése miatt. — Szilágyi Dezső síremlékére dr. Herízka Gyula liptó-szent miklósi ügyvéd ur 5.— koronát küldött. KODIFIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE. A japán és orosz sajtótörvények. I. Japánban a XIX. század hetvenes éveiben megindult törvényhozási tevékenység modern európai mintára sajtótörvényt is alkotott: az 1887. évi deczemberben kelt 75. törvényczikket; ez a törvény azonban korántsem sikerült oly jól, nem lett oly modern alkotás, mint aminőt a többnyire franczia minta után készült japán igazságügyi kodifikácziótól egyébként el lehetett volna várni; a japán sajtót, mely — különösen a napi sajtót értvén ez alatt — még nagyon is fiatal, a sok preventivés repressziv-rendszabály egészen bilincsekbe verte. A lapok tuUjdonképen csak azt Írhatják meg, a mit a kormány kíván. Az 1887. évi sajtótörvényen kívül — eltekintve attól a sok csekély jelentőségű törvénytől, a melyekre itt nem térünk ki, mert semminemű általános jelentőségük nincs — a sajtóügyet még az 1889. február ll éről kelt államalkotmáuy 29. és 52. czikkelye és az lfc80. évi július hóban kelt 36. számú dekrétummal kihirdetett büntető-törvénykönyv 141., 259., 358., 359., 361., 363. és 421. §-ai szabályozzák. Az alkotmány nem törölte el az 1887. évi sajtótörvénynyel dekretált czenzurát, hanem elégnek tartotta a 29. cziiskelybe foglalt következő semmitmondó nyilatkozatot : „Minden japán alattvaló a törvény korlátain belül szólásszabadságot, az irás és közzététel szabadságát élvezi ..." Csakhogy a közzététel szabadsága „a törvény korlátain belül", azaz a többször hivatkozott 1889. évi sajtótörvény rendelkezései szerint nem túlságosan nagy. Minden politikai tartalmú közlemény, sőt még az úgynevezett „nyilvános jegyzékek" (hirdetések, stb.) is alá vannak vetve a czenzurának; a kormány intézkedéseinek, vagy a törvényeknek semminemű birálaia, a kormányt, közigazgatást, az ország külső vagy belső helyzetét, a hadsereget, vagy egyéb intézményt bármilyen vonatkozásban érintő közlemény a czenzura engedélye nélkül meg nem jelenhetik ; a czenzura által törölt szavak helyébe 00 (köröket) kell szedni. A külügyi, hadügyi és tengerészeti miniszterek azonkívül föl vannak jogosítva, hogy a resszortjukat érintő közleményekre vonatkozólag külön rendeleteket is bocsáthassanak ki. Aki újságot szándékozik kiadni, köteles ezt a helyi hatóság utján legkésőbben 18 nappal előbb a belügyminiszternek bejelenteni. Ennek a beadványnak a kiadó és a nyomdatulajdonos vezeték- és keresztnevét, lakását; továbbá a nyomdának megnevezését és helyiségének a pontos megjelölését kell tartalmaznia. Nyilvános hirdetmények kiadása ezen bejelentési kötelezettségnek nincsen alávetve. A kiadó a fővárosokban (Tokió, Kiotó, Osaka és Nagasaki) 1900 yen, a kerületi székhelyeken 700 yen, minden más községben 350 yen biztosítékot tartozik letenni (1 yen = 100 sen = 1000 rin = 5 kor. 17 fillér.) Minden nyomtatványból (tehát az újságokból is) 2 példány a belügyminisztériumnak, 1 példány pedig az illetékes ügyészi kamarának küldendő be. A nyomtatvány tartalmáért egyenlő mérvben felelős a kiadó, a szerkesztő és a nyomdász, vagyis az illető sajtóvétségért mindhároman büntetendők. A kiadó bármely lapjában megnevezett, vagy a lapban megjelent valamely közlemény helyreigazítása tekintetében érdekelt személy vagy hatóság által hozzá megküldött helyreigazítást lapj inak legközelebbi, vagy az azt követő számában köteles díjtalanul közölni, ha a beküldő azt sajátkezüleg aláirta és annak tartalma nem ütközik a törvényekbe és ha terjedelme legfeljebb kétszer akkora, mint a helyreigazításra okot szolgáliatott közleményé. A valóság bizonyítása a sajtóvétség miatt indított büntető-eljárásban általában meg van engedve és ha | sikerül a bizonyítás, a vádlott felmentendő: rágalmazási és becsületsérlési pörökben azonban, amennyiben tisztán magán-, vagy családi ügyekről van szó, a valóság bizonyítása nincsen megengedve. A sértett a vádlott ellen egyidejűleg kártérítési igényt is érvényesíthet. Folyamatban levő büntető-ügyekről, nemkülönben olyan bírósági tárgyalásokról, amelyek a nyilvánosság kizárásával tartatnak meg, tudósítást, vagy hírt közölni nem szabad. Az alkotmány 52. czikkelye az országgyűlés két háza (urakháza és képviselőház) tagjainak az országgyűlésen tett nyilatkozataik tekintetében immunitást biztosit ugyan; „ha azonban az országgyűlés valamely tagja véleményét nyilvános beszédben, a sajtó vagy irás utján, vagy más hasonló módon maga terjesztette, az általános törvény szerint felelősséggel tartozik;" a képviselőn.k tehát óvakodnia kell attól, hogy a képviselőházban tartott beszédjét saját neve alatt kinyomassa, ha azonban egy harmadik személy teszi közzé a képviselőházban tartott beszédet, — ezzel nem követ el büntetendő cselekményt és ez a harmadik személy sem büntethető a közölt beszéd esetleges büntetendő tartalma miatt. A sajtó utján elkövetett büntettek és vétségek eseteiben alkalmazandó büntetéseket részint maga a sajtótörvény, részint pedig a büntetőtörvénykönyv, mely későbbi keletű a sajtótörvénynél, az ez utóbbiban tapasztalt hézagokat pótolni igyekezett, de ennek következtében a kiadó, szerző és nyomdász felelőssége tekintetében bizonyos ellentmondásba keveredett a sajtótörvénynyel. A büntetőtörvénykönyv 259. §-a értelmében ugyanis az aki a közerkölcsöt sértő könyveket elárusitás czéljából közszemlére tesz vagy elad 4—40 yen pénzbüntetéssel büntetendő, holott magában a sajtótörvényben az eladó vagy kiállító felelősségéről szó sincsen. Az uralkodó vagy a császári család tagjainak a megtámadása vagy megsértése, a kormányzati forma megváltoztatására irányuló fölhívás és egyéb hasonló büntettek a sajtótörvény szerint 2 hónaptól 2 évig ter-