Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 4. szám - A hypnotikus vallatás. [Hozzászólás Ferenczi Sándor Az Újság című lap 1906. november 26-iki számában megjelent cikkéhez][1. r.]

4. sz. Magyar Jogász -Újság 69 de azok oly nagymérvű valótlanságokat tartalmaztak, aminőket a kevésbé szuggesztív hatású kérdésekre adott feleletekben sthasem észlelt. A Stern-féle kísérleteknek, quantitative kedvezőbb eredménye részben arra vezet­hető vissza, hogy a szuggesztibilitás a korral csökken. De nem tételezhető fel, hogy a feleletek qualitativ rosz­szabbodása is csökkenne a korral. A szuggesztív kérdések veszedelmes hatása külön­ben is olyannyira általánosan elismert tény, hogy annak behatóbb elméleti magyarázatát mellőzhetjük; csakannyit jegyzünk meg, hogy ezek a kérdések nemcsak egy bizo­nyos képzetet idéznek elő, hanem ráoktrojálják a kérde­zettre az állásfoglalást is. Ha magunk is elismerjük, hogy kérdések általában nem mellőzhetők a tanúkihallgatásoknál, mégis azt hisz­szük, hogy a szuggesztív hatású kérdések föltét énül mel lőzendők. Ennek a megvalósítására is hathatós segéd­eszköz lesz a kérdéseknek jegyzőkönyvbe foglalása. Ez már csak azért is ajánlatos, mert csak abban az eset­ben mérlegelhetjük a feleletet, ha ismerjük a kérdést is, amely a feleletet megelőzte. Kérdés és felelet oszthatat­len egészet képez. (Folytatjuk.) x—y. A hypnotikus vallatás. E lapok mult évi 15. számában közölt, fenti czimü fejtegetéseimre dr. Ferenczi Sándor ur az „Az Újság" november 26-iki számában tett, majd erre később meg­jelent észrevételem kapcsán általa azokhoz fűzött ujabbi kritikai megjegyzésére, valamint czikkemre egyéb oldalról tett megjegyzésekre is, a következőket bátorkodom állás­pontom védelmére még előadni: 1. A kritikus ur azt mondja : méltó az ilyen eljárás az igazságszolgáltatáshoz ? Hátha a bíróság nem tudja az igazságot kideríteni, ba esetleg ártatlan kerül gyanúba, ugy jobb ? az méltóbb az igazságszolgáltatáshoz ? Két rossz közül a kisebbet szokás választani; ez ősrégi morál­filozófiái elv; ez válaszom az első (nov. 16.) kritikában foglalt azon kérdésre is, hogy: miféle erkölcstanban. . . stb. — Vagy talán bizony a bűnösöktől kérdezzük, hogy akarják-e, megengedik-e, hogy az igazság kiderüljön ? 2. Hogy a hypnózis, főleg többször megismételve, vagy nem eléggé hozzáértőktől, vagy beteges egyénen gyakorolva, vagy tulságig vive a kérdezősködést (S. Ella esete) csakugyan kivétel nélkül ártalmatlan é, arról eltér­hetnek a nézetek. Bírósági alkalmaztatása ese'.én ter­mészetesen kellő óvatosságról gondoskodva lenne. 3. A kritika kifogásolja azt is, hogy a hypnózistóli félelemre akarom alapítani a vallatást. De ha ez sem tetszik, akkor azt is lehetne kívánni, hogy a rendőr azt mondja a bűnösnek: „Hallod-e te csirkefogó! ha még tízszer lopsz is, akkor sem kötnek fel; ne szepegj hát annyira ! ne félj már LO ! csak bátran !" — A hatóságnak nem feladata, az ilyen félelemtől) óvás. Aki igazat vall, annak semmi oka félni; aki pedig nem akar, vagy hamisan akar vallani, az hadd féljen ! ráfér ! Ügyes bíró többnyire fel fogja ismerni, hogy kinek vallomásához fér kéely: amit más kétségbe von, aki érdekelve van, ha bizonyí­tékok vannak ellene, vagy valószínűtlennek látszik vallo­mása, vaay már büntetve volt slb. 4. Én nem csupán a hypnózis ártalmas volta iránti félelemre, hanem sok egyébre is alapítottam indítvá­nyomat. 5. A kritika azt mondja: „Egyedül a kételkedők ellenérveinek legyőzése tesz valamely uj gondolatot tudo­mányos ténynyé." Hát a kísérletek, próbák? 6. Kusmanek könyve szerint a londoni Kensington­muzeumban üveg alatt őriznek egy czikket egy tudomá­nyos folyóiratból a gőzvasut feltalálása idejéből, mely ezt kegyetlenül leszólja. Erre nézve a kritika (decz. 7. azt mondja: „A Kensington-muzeumi czikk írója nem feltétlenül elitélendő. De kérdem: Ki használt többet az emberiségnek: a Kensington-muzeumi kritikus, vagy Stephenson ? 7. „Abban pedig feltétlenül igaza van (említett angol­nak), hogy ellenszenve van fantasztikus tervek iránt", mondja tovább a kritika. Ciak abban tévedett, hogy a vasutat is fantasztikus abszurd dolognak minősítette. Nálunk épen az a baj, hogy tudományos dolgokban na­gyon szerények, kevéssel megelégedők, kicsinyhitűek vol­tunk. Vasút, gőzhajó, gőzgép, távíró, telefon, fonográf, fénykép, léghajó, nyomda, papír, iránytű, hőmérő — mit találtak fel mindebből nálunk ? Ugyan mit szóit volna — a Kensington-muzeumi kritikus a dróttalan távíróról annak tudományos elis­merése előtt ? Erre lennék kíváncsi ! 9. Minél nagyobb valamely újítás, annál fantasz­likusabbnak látszik kezdetben ; de annál nagyobb a hala­dás is, mit képez, ha beválik. 10. Néhány ezer év kellett ahhoz, mig az emberi­ség az első primitív csónakoktól a mosiani gőzhajókig eljutott. Előre látták az első, vizre bocsátkozó emberek, hogy lesz valamikor gőzhajó is ? Nem hiszem. Hogyan lehetne tehát valakitől kívánni, hogy előre lássa, hogy a hypnózis a jövőben mennyire fog fejlődni és mire lesz képes ? De ha sohasem próbáltak volna csónakkal vizre menni, akkor most gőzhajó sem lenne ; morál : Probiren geht vor Studiren! 11. Ha valaki (pláne férfi) feltűnő irtózást, félelmet mutatta a hypnózis iránt, sok esetben már ez is terhelő gyanút keltő momentum lenne. Sőt idővel tovább is lehetne menni és pedig: 12. Az 1875 : XXXVII. t.-cz. (keresk. törvény) 34. §. azt mondja : „A bíróság ... az ellenfél könyveinek fel­mutatását elrendelheti. Ha a felmutatás elmulasztatik, (akkor) a könyveknek vitatott tartalma a vonakodó fél ellenében bebizonyitoltnak tekintendő." Ezt lehetne a hypnózisra is alkalmazni: ha valaki nem akar — a pörös ügygyei kapcsolatos eszméibe betekintést engedni, vagyis magát hypnotizáltatni (mely eshetőség a kritikában em­lítve van), akkor az ellenfél által vitatott tényálladék be­bizonyítódnak vétetik. Nem lenne ez talán alkalmazandó nőkre, mert ezek bün érzete nélkül is félnélek a hypno­zisiól, a legtöbb esetben a férfiaknál félénkebbek lévén — hanem csaíis férfiakra. 13. A szekularizáczió és liberális-radikális egyház­politika az általános választójognak szükségszerű követ­kezményei lesznek; ezért óriási fontosságú, hogy, az anarchiát elkerülendő, a nép erkölcseit függetlenül az egyházaktól más alapon is biztosítsuk. A szekularizáczió­nak egyik előfeltétele a vallatás módszereinek fejlesztése, mert ha a vallás enyészik, akkor az eskü egyik alapja (és igy bizonyító képessége is) enyészik. De különben is : az emberiség minden tekintetben óriási módon halad, fejlődik; csak épen a vallatás módja maradjon olyan, mint 1800—2000 év előtt, a görög-római időben? Épen mert nagy változás eddig nem történt, kell, hogy ezután annál óriásibb legyen a javulás Ezért 14. érdekes eszméket kelt, mit 1904-ben a lapok egy, Dániában történt, gondolatolvasással kapcsolatos vallatásról irtak (E. U. 9u4. szept. 17., „P. H " 905. szept. 24.). A gondolatolvasás, most még csakis mint bűvész­mutatvány tudvale\öleg egyebek közt azon alapul, hogy a médium bizonyos tárgv látásakor vagy szó hallásakor izgatottságot érez, mit az illető pulzusán, arczkifeiezésén, önkéntelen rr egrezzenésén stb vesz észre az ügyes, gyakorolt bűvész, illetve gondolatolvasó. 15. Mint e tárgyhoz tartó ót megemlítem még, hogy a „Bp. H." 905. okt. 27. és a „M. 0 " 905. nov. 24. egy-egy közleménye szerint a meggyilkolt arczképe néha a gyilkos szemeiben egy ideig megrögződik. Nézetem szerint népek és nemzetek, melyek nem érnek rá, hogy egy-egy makacsul tagadó bűnössel, rabló­gyilkossal hetekig elvesződjenek, nem fognak arra az álláspontra helyezkedni, hogy: „Ez az uraság nem akar

Next

/
Thumbnails
Contents