Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 2. szám - A kir. Curia ügy forgalma 1905-ben - Az önbíráskodás történetéhez - Az olasz javítóintézetek uj szervezetéről

40 Magyar Jogász-Ujsag V. évt. csoda, csak meg kell csinálni az ujjlenyomatát és a gyűjteményből ki kell keresni a véle egyezőt, hogy a a tettes személyazonossága kétségtelenül biztonsággal megállapítható legyen. Ez idő szerint mind a két rendszer használatban van már az európai rendőrségeknél és bűnügyi körözések esetén a köröző rendőrség minden világváros rendőri hatóságához a személyleiráson kivül a bűnös antropometrikus méretét és ujjlenyomatának fényképét is megküldi. A budapesti rendőrség szintén föl van már szerelve mind a két rendszer eszközeivel és ujjlenyomat gyűjteménye ma több mint kétezer lapból áll és bár nagyon rövid idő óta van csak használatban, eddig kilencz esetben sikerült vele a személyazonosságot — nagyon kétséges alkalmaknál — megállapítani. A fotografáláson, amely a rendőrséget a gonosztevők albumához jutatta és az anthropometriai eljáráson kivül, melyeknél a fülkagyló formája, a szemek szine, a kézlenyomat vonalai stb. mind támasztópontul szolgál a rendőrségnek a fölismerés munkájában, ujabban ismét egy értékes eszközt találtak, ami elősegítheti vaiamely egyén fölismerését és ez a fogak állapota. Egy fogorvos a fogak alakjából, erejéből és más körülményeiből könnyen konstatálhatja a személyazonosságot, ha a vizsgálat alatt levő egyén fogazatát már régebben is megvizsgálta egy izben. Ennek az eszköznek előnyt és esetleg nagyfontosságot biztosit az a lehetőség, hogy ezen a módon valamely embernek sok idővel, a halála után is meg lehet állapítani kilétét. A budapesti ügyvédek száma 1905-ben ismét tetemes emelkedést mutat. 1899-ben 1110, 1902-ben 1169, 1903-ban 1225,1904-ben 1289,1905. deczemb'r 31-én 1328 ügyvéd működött Budapesten. A kamarához tartozó vidéki ügyvédek száma aránylag kis emelkedést mutat. I893ban 88, 1899-ben 98, 1902-ben 105, 1903-ban 110, 1904-ben 117, 1905 ben 121 vidéki ügyvéd volt a budapesti kamaránál bejegyezve. kir. Curia ügyforgalma 1905-ben. 1905. év folyamán beérkezett 10709 polgári, 1634 váltó, csőd és kereskedelmi, 82 úrbéri, 819 felülvizsgálati, 11307 büntető, 651 fegyelmi, 1743 képviselőválasztói összesen 26945 ügydarab. Az 19(14 évről maradt elintézetlen 9470 ügy és igy volt összesen elintézendő 36415 ügy. Ebből elintéztetett 25563, hátralékban maradt 10852 és pedig 7519 polgári (1904-ből 1358), 1225 váltó, (1904-ből 23), 7 úrbéri. 328 felülvizsgálati, 1585 büntető, 104 fegyelmi, 14 képviselőválasztói ügy. Az 1904. évvel összehasonlítva látjuk, hogy 9-czel több polgári, 459-czel több büntető, 1275-ie\ több képviselőválasztói ügy érkezett, míg a váltóügyek 92-vel, az úrbériek 32-vel, a felülvizsgálatiak 62 vei, a fegyelmiek 6-tal csökkentek. Az elintézendők száma 2983-mal, az elintézett ügyek száma 1601-gyel szaporodott. A bátralék 1382ve\ nagyobb mint 1904. év végén volt. Bár a polgári ügyek közül 393-mal több intéztetett el, mint az azelőtti évben, a hátralék mégis 1026-tal nőtt, mert az elintézendők száma is nőtt 1419-czel. A váltóügyek restancziája 104-gyel nagyobb, mert az elintézések száma is fogyott 129-czel. A büntető ügyek hátraléka szintén nőtt 166-tal; habár 231-gyel több ügy intéztetett is el, ami magyarázatát találja abban, hogy a beérkezettek száma 459-czel, az elintézendőké 397tel nőtt. Az önbíráskodás történetéhez. A törvénytelen és veszedelmes ítélkezések minden fajtái közül legszörnyűbb a tömeg ítélete, a lincselés, melynek őshazája Amerika, ahol maga a „lynch" szó is keletkeztt. A gyilkolásnak erről a fajtájáról most érdekes könyv jelent meg Washingtonban. Cuttler a könyv irója elmondja benne a lincselés történetét s statisztikáját. Megtudjuk ebből, hogy 1830. év előtt a tömeg által való kivégzés szinte ismeretlen fogalom volt. A népgyűléseken csak kisebb-nagyobb megfenyitéseket és száműzetést mondottak ki bizonyos, a népnek nem tetsző emberekre, de halált soha. Még Lynch Charles is, akinek nevéről ezt a fajta bíráskodást elnevezték s aki Virginia államban, Lynchburgban városban lakott, csak kikorbácsolást és kiutasítást alkalmazott. Lynch eredetileg quüker volt, de csatlakozott a forradalomhoz s amolyan vészbiróság-félét alapított a lótolvajok és más gonosztevők ellen. Ez a vészbíróság minden törvényes alap nélkül, de annál szigorúbban működött. 1872-ben, amikor rend lett Amerikában, Lynch és bíráskodó társai amnesztiát kaptak a kormánytól. A Lynch módjára való eljárás eleinte csak Virginiában volt szokás, nemsokára azonban egész Amerikában elterjedt. Ma már nem olyan veszedelmesen elfajult, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Akkor ugyanis folyton lialáliLeleteket hozott egyegy vidék népe, mig ma csak a vértelen büntetés járja az ilyen népitéleleknél. Az ötvenes évekberj, kivált az Egyesült-Államok vad vidékein a lincselés rendszere valóságos anarchiát teremtett, aminek példáját legutóbb a wyomingi marhaviszály alkalmával látta a világ. A lincselés szokása különösen a hatvanas évekbeli polgári háborúban harapódzott el s áldozatai mindig négerek voltak, akik ellen a déli tartományok farmerei gyűlölettel viseltettek. Ez idő alatt a lincselés fogalma annyira átalakult, hogy ma már kizárólag emberölést jelent. Legjobban a lincselés a műit század ulolsó két évtizedében dühöngött. 1882 tői 1903-ig 3337 embert lincseltek meg. A legtöbb eset 1884-ben (211) és 1892-ben (235) történt, a legkevesebb 1902-ben (97) és 1903-ban (104). Ez azonban csak az Egyesült-Államok északi részére vonatkozik. A déliekben ugyanezen 22 év alatt meglincseltek: 567 fehér embert, 1985 négert és 33 másfajut. A lincselés ellen az amerikai törvényhozás igen kíméletlenül, halálbüntetéssel küzd s ezzel sikerül neki évről-évre jobban megszoritáni ezt az elvadult népitélkezést. KODIFIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE. Az olasz javítóintézetek uj szervezetéről. Az 1904. évi július hó 3 án 318. szám alatt kelt olasz törvény az állami javító-intézetekben elhelyezett kiskorúak nevelésére és felügyeletére egy specziális személyzet szervezését határozta el. E törvény alapján 1904. évi deczember hó 22-én 716. szám alatt kibocsátott kir. rendelet állapítja meg a szervezési szabályzatokat. Az ügyrend elkészítésével Alessandro Doria, a börtönök főiga? gatója bízatott meg, aki ezt a belügyminiszter nevében mult év augusztus 31-én kelt körrendelettel közöite a javitó-intézetek igazgatóival. A körrendelet kifejti, hogy a javitó-intézetek fel-