Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 2. szám - A kir. Curia ügy forgalma 1905-ben - Az önbíráskodás történetéhez - Az olasz javítóintézetek uj szervezetéről

2. sz. Magyar Jogász-Újság 41 ügyeleti és erkölcsi vezetése nem bizható a börtönök eddigi személyzetére, mely főleg büntető és börtönügyi intézkedések végrehajtására volt hivatva, hanem külön e czélra nevelt tanitószervezet létesítését teszi szüksé­gessé. A körrendelet szerint a szabályzat voltaképpen csak kísérletnek tekintendő, az élet fog csak rámutatni a hiányokra és az orvoslás módjaira. Az eredmény el­érése tekintetében a minisztérium bizik az igazgatók működésében és az uj személyzetben, amelyre kivételes fontosságú feladat bizatik. Az üjyrendet általában jellemzi az a kiváló figye­lem és gondoskodás, melyre a személyzetet a növendé­kekkel szemben kötelezi és hogy szigorú büntető szabályok helyett jóakaratú, szeretetteljes bánásmóddal kívánhatni, nem átlagos zsinórmértékek, hanem minden egyes javí­tandó lelkiéletének megfelelő eszközök alkalmazásával. A javító intézetek a belügyminisztérium alá vannak rendelve. Az azokban elhelyezett kiskorúak jogi kate­góriája szerint következőképpen oszlanak fel: javító­intézetek, ahova a növendékek a) szülői kérelemre, b) munkakerülés és csavargás miatt, c) kellő belátás nélkü elkövetett bűncselekmények miatt helyezletnek el. Ezen jogi kategóriákon belül a javitó-intézetek még feloszt­hatók : a növendékek korára való tekintettel a 9—14. évesek részére és a 15—21. évesek részére berendezet­tekre ; az előző viselkedésre való tekintettel: a büntetlen előéletűek és azok részére berendezettekre, kik már büntetve voltak vagy javitó-intézetben már egyszer fel­vétettek és végül akik a fegyelmet nem tűrvén, egy kü­lönös javítási rendszernek vetendők alá. A javítandók nevelésére, felügyeletére és örizetére minden intézetben egy czenzorból, egy vagy több alczen­zorból és a javítandók képességeinek megfelelő oktatókból álló személyzet gondoskodik, akik mind tanítói oklevéllel kell, hogy bírjanak. Az igazgatónak különösen kötelességévé tétetik, hogy ugy a közéletben, mint magánéletében példaadóan viselkedjék, a javitandókkal szeretetteljesen bánjék, hogy azok benne szerető, bár szigorú, atyjukat lássák, aki sorsukkal törődik. Az igazgató terjeszsze ki gondos figyel­mét minden egye-s ifjúra, tanutmányozza előéletét, hogy megismerje természetét, indulatait, bűneit és erényeit és ez alkalommal ne hagyja figyelmen kivül az illető családi, gazdasági és erkölcsi helyzetét, mindezt azon czélból, hogy lehetővé tegye a növendék észszerű javitását. Hogy minden egyes növendék egyéniségét teljesen kiismer­hesse, szerezze be az illetékes hatóságtól a kiskorú elő­életére vonatkozó adatokat meghatározott kérdflpontok felhasználásával, tudja meg a szülőktől vagy gyámtól a maga valóságában azokat a tényeket, melyek a gyermeket a javitó-intézetbe juttatták ; kérje az illetékes bíróságtól a javítandónak teljes bünlajstromát, mely eltérőleg a bírósági casellariókról 1902. január 30-án hozott törvény­től, a felmentő és az eljárásnak helyet nem adó ítéleteket is magában kell, hogy foglalja; figyelje meg a növen­déket állandóan lelki alakulásában, hogy megállapíthassa fokozatos javulását, ha vájjon hatással van-e reá az ok­tatás és minő eredménynyel járnak a jutalmak vagy büntetések. Az igazgató a gondjaira bízott ifjakat az intézetből történt kilépésük után is Kisérje figyelemmel. E czélból legalább egy évvel elbocsáttatásuk után, értesüléseket szerezzen be viselkedésükről családjaiktól, vagy más ille­tékes személyektől vagy a helyi hatóságtól, kérje pedig ezt oly alakban, hogy ezzel az ifjak erkölcsi és anyagi érdekeinek ne ártson. A beszerzett adatokat egy jegyzékbe gyűjtse, hogy az adatok összességéből az intézet nevelő­rendszereinek eredményéről, az igazgatóság bírálatának helyességéről és a kimutatott javulás őszinteségéről véle­ményt alkothasson. A lelkiatya olyképp vezesse be az ifjakat a hit elveibe, hogy lelküket emelve, jellemüket irányítva és erősítve, menten maradjanak előítéletektől, babonától és szenteskedéstől. A nem katolikusokkal szemben pedig minden áttéritéstől taztózkodjék. Az ifjak belépésüknél nemcsak egészségük és testi alkalmasságuk tekintetében vizsgáltatnak meg, hanem : pszikhofizikai vizsgálatnak is alávettetnek ; az anamnesz­tikai és antropológiai adatokat az orvos külön jegyzékbe foglalja. A munkavezetőnek a szakismereteken kivül oktatói képességgel is kell bírnia, hogy az ifjakat a munkára | serkentse, foglalkozásukat előttük rokonszenvessé és ked­ve'tté tegye. Minden növendék az intézetben valami mesterséget tanul és a munkavezetők különös köte­I lességévé tétetik, hogy a növendékek a mesterséget olyképpen sajátítsák el, hogy az életbe kikerülve, abból megélhessenek. Az intézetek belügyminiszteri engedélylyel látogat­| hatók. Az igazgató csak kivételes és sürgős esetekben és akkor is saját felelősségére engedheti meg a látoga­tást csak kiváló tudományosságu és állású egyéneknek, akik köztudomásúlag a kiskorúak megjavítása iránt ér­deklődnek, de az ily látogatásról is utólag a belügy­minisztériumnak jelentés teendő. Az intézetbe való belépéskor a növendéket egyen­ruhába öltöztetik és az igazgató elé viszik, aki megvi­gasztalja, bátorítja, atyai tanácsokat ad, miként viselked­jék, hogy megjavuljon, a jót megszeresse és tisztességes honpolgárrá váljék. Az igazgató a növendék előéletére való figyelemmel időleges elkülönítését is elrendelheti. Ez idő alatt gyakran látogatja meg maga az igazgató, a lelkész, az orvos, a czenzor, foglalkoznak vele, jóakaratú tanácsokkal látják el és előkészítik uj életmódjára. Ez az elkülönítés tíz napnál hosszabb ideig nem tarthat, ennek elteltével a csoportokba kerül és részt vesz az intézet együttes életében. Minden növendékről egy életrajzi lap vezettetik, amelybe a reá vonatkozó összes adatok és megfigyelések bejegyeztetnek. Ezt a lapot az igazgató állandó és köz­vetlen ellenőrzése mellett az igazgatósági titkár vezeti és tartja soron. A tanulóidő elteltével és midőn az oktatásból már feltűnő előnyt húznak, bátorítás czimén a növendékeknek kis aránylagos jutalomdíj engedélyeztetik. Ez osztályon­ként emelkedik, még pedig a munka értékének 2/10, 1/10, majd 5 10 éig. A növendékek ezt az összeget gyü­I mölcsre, édességre, könyvekre stb. költhetik, szegény rokonaik gyámolitására is fordíthatják. A növendékek mindenesetre takarékosságra szőri tandók. Az intézet évente 3 vagy 4 családi ünnepélyt is rendez.

Next

/
Thumbnails
Contents