Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1906 / 2. szám - Amerikai bankrablók. [1. r.]
36 Magyar Jogasz-Ujsag V. evi Birói ítéleteknek előre való irásba foglalása az, ami ellen a sajtó egy része szót emel. Ha a kérdést ugy vetjük fel, hogy birói Ítéleteknek perrendszerü tárgyalás nélkül való megalkotása megengedett-e ? ugy a kérdésre kétségtelenül nemmel kell felelnünk. Ott azonban, ahol a biró a teljes bizonyítási anyag birtokában, birtokában van a tényállás kétségtelen ismeretének, ahol kizárt az, hogy a tárgyalás oly uj momentumokat produkálhasson, amelyek az ítélet irányára és tartalmára akár csak a mellékkérdésekben is befolyást gyakorolhassanak, ott semmi akadálya sem lehet annak, hogy a bírónak az elbírálása alá kerülő ügyről alkotott jogi véleménye, főbb pontjaiban — a biró munkájának megkönnyítése okából — eleve irásba foglaltassák. A laikus előtt talán az ilyen előre készült ítéletek a tárgyilagosság hiányának benyomását kelthetnék 1 Ámde mindazok, akik az ítéletek megszületésének proczesszusát ismerik, azok egy pillanatig sem fognak azon megütközni, hogy egyes esetekben a biró a teljes tényállás teljes ismeretében az ügyről alkotott véleményét már a főtárgyalás előtt megalkotja. Mert hiszen az ilyen eleve megalkotott vélemény, csak vélemény és nem Ítélet. A biró csak egyéni véleményét teszi papírra, amely mindaddig vélemény is marad, amíg a törvényes formák között ítéletként ki nem hirdettetett s igy ítéletté nem válik. A birói vélemény irásbafoglalásának ténye semmiképen sem praejudikál magának az ítéletnek, mely lehet az irásba foglalt birói véleménynyel azonos, de lehet attól eltérő is. S ha talán — vagy akár legtöbbször — azzal megegyezik is, az igazmondás tárgyilagosságát eo ipso nem érinti. Az ítélkezés formai technikájának kérdéséhez tartozik csak ez. A döntő mindig csak a tartalom tárgyilagos igazságossága lehet. Ultramodern perrendi részletekről olvastunk legutóbb ! Tanúnak távbeszélőn való kihallgatása az, amit a tengerentúli igazságszolgáltatás produkált. Kétségtelen, hogy tanuknak távbeszélőn való kihallgatása utján igen sok pénzt és időt lehet megtakarítani. Perrendünk azonban az ily kísérletekkel szembeszáll. Bizonyos korlátozások és kautálék között azonban ugy polgári, mint büntető perekben, különösen egyes birákat illetőleg, a távbeszélő használata nálunk is ajánlatos volna. JOGELET. Amerikai bankrablók.*) William A. Pinkerton felolvasása. Ezen egyesületnek számos tagja bizonyára emlékszik még arra az előadásra, amelyet 1900-ban az *) A felolvasást William Pinkerton, a hires Pinkerton-íéle .National Detective Agency" chikagói íör óke tarlotta a rendőrfőoökök nemzetközi egyesületének évi gyűlésén St.-Louísban. Tekintettel egyesület 7. évi gyűlésén Cinncinatiban tartottam a newyorki „yeggman"-ról és a „hobo"-ról, a kóbor betörőről ; akkor előre megjósoltam, hogy ezeknek a száma ebben az országban állandóan szaporodni fog. Az alábbi táblázat az 1900. évi szeptember hótól 1904. évig elkövetett bankbetöréseket tünteti föl, melyeknek — nézetem szerint — legalább 90°/o-át a „yeggman"-ok követték el. Elrabolt összegek Károsult Időszak bankok szama 19C0. szept. 15-től 1901. szept. 15-ig 117 137.837-76 doll. 1901. „ „ 1902. , „ 140 152.978 27 „ 1902. „ „ 1903, „ „ 123 180.977 46 „ 1903. „ „ 1904. június l-ig 105 78.968 16 , Ugyanezen időszakokban a büntető bíróságok bankbetörések miatt a következőképen ítélkeztek : Időszak Elitélések száma Büntetések mérve 1900. szept. 15-től 1901. szept. 15 ig 29 241 év — hó 1901. „ „ 1902. „ „ 43 324 „ 8 „ 1902. „ „ 1903. „ „ 25 115 , 3 » 1903. . „ 1904. június 1-éig 8 39 „ — „ Azonkívül New-York államban két betörőn, Missouri államban egyen, Arkansas államban pedig három betörőn, akik a betörés alkalmával közbelépett tisztviselőket is meggyilkolták, a halálos Ítéletet is végrehajtották. Mindezek „yegg"-ek voltak. Az Egyesült-Államok keleti részében 1901—1903-ig a yegg-rablók főképen postahivatalok és magánpénzszekrények kifosztására szorítkoztak, 1903. és 1904. évben azonban ezek a rablók 9 bankban követtek el betörést. Figyelemmel azokra az urakra, akik az 1900. évi gyűlésen nem -voltak jelen, ismételni akarom, hogyan szoktak a yeggman-ok operálni. A tulajdonképpeni betörő elsősorban kémet küld ki, aki valamely csavargó bandának fiatal tagja. Ezt a kémet, aki fiatalságánál és ártatlan arczkifejezésénél fogva senkiben sem kelt gyanút, aki azonban nem rendelkezik azzal a testi erővel és bátorsággal, amely magához a betöréshez szükséges, a yeggek nyelvén „víg macskának" (Gay Cat) nevezik. A víg macskát házalónak, vagy koldusnak öltöztetve, valamelyik kis városkába küldik, hogy kipuhatolja, van-e ott rendőrség, előljáró vagy éjjeli őr ; vájjon az őrizet az egész éjszakára terjed-e ki, milyen a világítás, honnan lehet a legjobban egy meghatározott bank helyiségeibe behatolni, milyenek a boltozatok, milyen szerkezetűek a pénzszekrények és végül hogyan lehet a legkönnyebben menekülni. Amig a „vig macska" házalva, vagy koldulva csavarog, szorgalmasan tanulmányozza a tehervonatok menetrendjét, megjegyzi magának hol vannak a víztartályok és szénraktárak, mert ott rendszeiint lehet tehervonatot találni, amely nagyon arra, hogy a Pinkeiton féle detektív ügynökség kitűnő szervezete és na;y sikerei folytán fölötte áll az Egyesüh-ÁI'amok valamennyi állami és városi rendőri intézményének, a felOiVasás annyival is inkább bgv elemre méltó, mert nemcsak a bankrablók tevékenységére vonatkozólag közöl í-zámta'an érdekes megfigyelést, hanem jellegzetes világot vet a közbiztonsági viszonyokra Amerikában, amely e téren is •> határtalon lehetőségek orszáüanaK mi ndható. Pinkerton szem1 Itető képet tár elénk a bankrablók keletkezéséről, fejlődéséről és erkölcsi légköréről es egyúttal kitűnő lélektani rajzát nyújtja ennekaz igazi amerikai bűntettes típusnak, mely a romantikának sincsen hiján.