Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 2. szám - Amerikai bankrablók. [1. r.]

2. sz. Magyar Jogász-Ujság alkalmas az észrevétlen menekülésre ; kikutatja, hol őrzik a targonczákat, hol vannak könnyen megköze­líthető kocsiszínek és ló istállók, melyek lehetővé teszik a zsákmány gyors elszállítását és előmozdítják a mene­külést. Mindezeket a részleteket a „vig macska" hala­déktalanul közli a „yegg-banda" vezérével, aki ennek alapján tervezi és előkészíti annak a banknak a kifosz­tását, mely nézete szerint a legkevesebb nehézséggel jár. Ezeknek a betöréseknek is megvan a maguk idénye, mely a hosszú éjjelek beálltával hezdődik és mihelyt az éjjelek rövidebbek lesznek, véget ér. A yeggman soha­sem dolgozik holdvilágnál, nehogy saját biztosságát szük­ségtelenül veszélyeztesse, nagyon is jól tudja, hogy mennél sötétebb az éj, annál kevésbé van kitéve annak a veszélynek, hogy munkája közben megzavarják, meg­lepik vagy felismerik. A legtöbb yegg mostanában a bankok pinczéiben és pénzszekrényeinél Ditroglyczerinnel dolgozik, csak kevés esetben használ dynamitot. Az ügyesebb yegg­man-ok tudják a módját, hogyan lehet dynamitból nitro­glyczerint készíteni. Az igy nyert mtroglyczerint az óvatos yeggman kaucsuk edénybe tölti, a könnyelmű ellenben gyakran — tekintet nélkül az ezzel járó veszélyre — üvegben hordja magával. A yeggek nyelvén a nitrogly­czerint „olaj"-nak nevezik. Azok az egyének, akik közvetlenül végrehajtják a betörést, illetve robbanó anyaggal felrobbantják a pénz­tári szekrényeket, rendszerint másodmagukkal dolgoznak, miután előbb valakit megbiznak az őrállással. Az őrnek föladata megakadályozni, hogy bűntársait zavarják vagy elfogják. Azok a yeggek, akik a betörésben közvetlenül részt vesznek, a betörés előtt semmi áron sem mutat­koznak nappal a betörés színhelyének közelében, nehogy valaki fölismerje őket. hanem vagy valamely közeli na­gyobb városból közvetlenül utaznak a betörés színhe­lyére vagy pedig az éj beálltáig valamely közeli erdő­ben vagy bozótban rejtőznek. A betörést rendszerint éjféltájban, illetve éjfél és hajnali három óra közt kö­vetik el. A yeggek állig fölfegyverkezve látnak a munká­hoz. Minden yegg revolverrel vagy befuttatott csövű Remington-pisztolylyal van ellátva. Az őrszemeket a bank közvetlen közelében állítják föl és utasítják, hogy minden hívatlan vendéget irgalmatlanul lelőjjenek : Az őrszemek legfontosabb feladata, hogy azoknak a betö­rőknek, akik a pénzszekrénynél dolgoznak, a bank he­lyiségeiben, lehetővé tegyék a biztos menekülést. A be­törők a boltozott helyiségek, vagy pénzszekrények ajtai­nak hézagait közönséges, jól föláztatott mosószappannal kenik be, az ajtó felső szélén egy kis nyílást hagynak, melynek peremét szappannal kenik be, még pedig oly vastagon, hogy a szappan mintegy dudort képez. Ez a nyilás tölcsérül szolgál. Ide öntik be a nitroglyczerint, melyet „levesznek neveznek. Miután 'a nitroglyczerin beszivárgott, azt gyújtózsinór segélyével felrobbantják. Többnyire már az első robbantás szétrepeszti az ajtót, ha nem, ismétlik a robbantást mindaddig, mig a pénzhez férkőzhetnek. Természetesen minden robbanás nagy zajjal jár, hogy tehát a betörők eltereljék a figyelmet, előbb néhány revolverlövést sütnek el, hogy azt a látszatot keltsék, mintha nagy veszekedés folyna; a revolverlö­vések persze minden kíváncsi embert távol tartanak. Amikor a robbantás okozta füst eloszlott, a yeggek zsebre vágják a pénzt és valamely keresztülrobogó vo­naton, esetleg lopott kocsik, vagy targonczák segélyével menekülnek. Ha gyalogszerrel kell menekülniük, akkor nappal elrejtőznek és csak éjjel bujdosnak, mindaddig, amig üldöztetésüket a rendőrség beszünteti. Néha vala­mely „külszolgálatban alkalmazott" társukat áthelyezik a „belsőszolgálathoz". Ezek az emberek a gyilkosságtól sem riadnak vissza és teljesen mindegy nekik egy vagy tiz ember lakik-e a banképületben. Sok esetben az épület a robbantás következtében összedől, vagy kigyulad. Egy alkalommal a megtámadott bankkal szemben levő áru­házban egy kereskedő lakott családjával. Amikor a ke­reskedő a robbantás okozta zajra felriadt és megtudni igyekezett, mit jelent ez a zaj, az őrszemek egyike családostól lelőtte ; ezek az emberek nem ismernek ir­galmat és mindenkit lelőnek, aki bele akar avatkozni a dolgukba. Nagy kalamitás ez a mindinkább elszaporodó bank­betörés. Minden államnak törvényt kellene alkotnia, a mely fölötte szigorú büntetéssel, talán életfogytiglani fegyházzal büntet mindenkit, aki robbantó szerek segé­lyével betörést követ el és ez a büntetés még szigorí­tandó volna, ha az illető épületben a betörés idejében ! emberek laktak, vagy ha a betörők lőfegyverekkel vol­tak ellátva abból a czélból, hogy azokat használják. Azt hiszem, hogy ha az Egyesült-Államokban mindenütt ilyen törvény volna, a yeggek is eltűnnének, vagy leg­alább is felhagynának veszedelmes mesterségükkel. Azokban a városokban, ahol jól szervezett rend­őrség van, bankrablások soha vagy csak ritkán fordul­nak elő. A yeggek rendszerint csak kis városokra szo­rítkoznak, ahol vagy egyáltalán nincs rendőrség, vagy ha van is, az nagyon kezdetleges és tökéletlen. Épen ezért nagyon bajos a tetteseket gyorsan elfogni, hacsak a szomszédos városok rendőrsége távirati, vagy telefoni értesítés folytán nem lép azonnal akczióba. A yeggek elfogatását és azoknak ismeretét illetőleg hathatós tá­mogatásban részesülnek, elsősorban a vasúti rendőrség részéről, amelyet a nagyobb vasúti társulatok szerveztek. Ez a vasúti rendőrség kiváló figyelmet fordít a yegg-ekre és nagyon helyes volna, ha a mi részünkről is a legmesz­szebb menő támogatásban részesülne. Valamely vasúti rendőrség főnöke nagyban hozzájárulhat a yegg-ek vagy hob-ok elleni védekezéshez, ha a tehervonatokon elrej­tőzve utazó csavargó bandákat feloszlatja. Csakis ezee bandák szakadatlan üldöztetése fogja a yeggek mester­ségét megszüntetni. Ugy a magán, mint az állami ren­dőrségeknek be kell szerezni a yeggek arczképeinek gyűjteményét a leírással együtt, hasonlóan, mint egyéb gonosztevőkét. Különben sok vasút társaság ugy lát­szik nem méltányolja eléggé az ilyen magánrendőrség jelentőségét. Majdnem minden csavargóbandában, amelv fizetés nélkül utazik a tehervonatokon, vannak yeggek­Fiókintézeteinkben már is sok yeggnek arczképei és aktái vannak összegyűjtve és ezeket, valamint egyéb bűntet­tesek arczképeit és személyleirásait szívesen bocsátjuk rendelkez sére mindenkinek, akinek hivatása a bűntet­tesek üldözése. A „yegg" kifejezés a czigányoktól ered. Ha vala­mely czigánytörzsben kiválóan furfangos tolvaj akad,

Next

/
Thumbnails
Contents