Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - Dr. Balog Arnold: Törvény és bíró. [Könyvismertetés] - Dr. Vályi Sándor: Magyar czégjog. [Könyvismertetés]

28 Magyar Jogász-Ujság V. évf. lehet. Ugy vonul el előttünk ezeken a lapokon az emberről szóló adatok összesége, mint egy nagy történelmi tanulmány sorozata, a mely egybefoglal kezdetet és véget, legalább a mai napig; — s aminek a logikája szerint a továbbfejlődés képét is kialakíthatjuk magunknak. S hogy mindez a komolyság és szavahihetőség összes kellékeivel legyen: arra biztosíték azoknak a névsora, akik e becses mü létrehozásában mint munkatársak buzgólkodtak. Mindjárt a bevezető czikket az egyik szerkesztő, Lenhossck Mihály egyetemi tanár irta, aki az emberről szóló általános tudomány történetét és mai állapotát nagy vonásokban mutatja be. Amit mond, az a valóság, s ahogyan mondja, az az előkelő színvonalú írót ösmerteti meg velünk. Gorka Sándor az ember származását bizonyító összehasonlító anatómiai, szövettani, fejlődéstani és paleontológiái tényekkel foglalkozik a nagy mü folytatólagos tárgyalásaiban; belefoglalja előadásába az ember földi megjelenésének idejét, az ősember szervezetét, a jávai majomembert, az ember helyének a kijelölését az állatvilágban, az ember rokonait és őseit, s az emberiség őshazáját. Pékár Mihály az emberi test szerkezetét és működését írja le részletesen. A szellemi munka természetéről B.anschburg Pál ír a kötetbe ily czimekkel: A szellemi munka viszonya a testhez. Kifáradás. A változatosság jelentősége. A tanulás módja. Megszokás. Kimerülés. Az alvás. A szünetek jelentősége. Megannyi a tudás szomjúságát keltő téma, melyeknek a tudós szerző eminenter mestere. Scmayer Vilibald az ember faji sajátságait tárgyalja, emberfajok, sőt részben nemzetek szerint is, kiválóan mind között a magyar fajjal foglalkozik, a melynek embertani helyzetét is élvezetesen fejtegeti. A betegségekről és az egészségről Dalmady Zoltán adia gazdag forrását a tudásnak. Még a legegyszerűbb embernek is érthető és igen becses része ez a könyvnek. Csak kikapkodjuk néhány alczimét, minők : A betegségek okai. A megfázásról. A táplálkozás hibái. A tulerőltetés. A mérgezések s ennek különféle fajtái stb. S a miitor az emberi test ösmeretével, a róla szóló tudnivalókkal így készen volnánk, akkor következik a lelki életről szóló fejezet, a melyben Alexander Bernát mély filozófiai alapon, de az egyszerű gondolkodásnak is érthetően beszél sok elvont fogalomról, minő : a tudat, az akarat; az emlékezet; a gondolkodás fejlődése ; érzékcsalódások, érzetek, érzelem, s végül az egyéniség fejlődése. Ranschburg Pál zárja be a kötetet a lelki élet abnormitásairól szóló gazdag tanulmányával. A kitűnő könyvnek minden sora eredeti, magyar. A magyar tudomány büszkesége tehát ez a mü, a melyre mindnyájan méltán lehetünk büszkék. A képek gazdagon ékesítik és rendkívül értékesen magyarázzák a szöveget, a mely csaknem nyolczszáz oldalra terjed. A finom és elegáns kiállítás- pedig valóságos diszmüvé teszi a műveltség könyvtárának ezt az uj kötetét, aminek bizonyára rendkívüli lesz a népszerűsége. ^^Dr. Balog Arnold : Törvény és biró Budapest, 1395. Politzer. Az előttünk fekvő munkában a szerzőnek évek hosszú sorára visszamenő irodalmi tevékenységét látjuk magunk előtt A jogi kérdéseknek aktualitásaival foglalkozva, sokkal nagyobb szolgálatot tett és tesz ma velük jogi közéletünknek, mint tesznek talán egyes jogi teoretikumoknak monografikus megvitatásai. A 66 czikk aktuálisabbnál aktuálisabb napi kérdésekhez kér szót. Nincs jogéletünknek oly tere. a melyhez Balog annak idején hozzá nem szólott volna. Legintenzívebb volt azonban a szerzőnek búvárkodása az ügyvédi kérdések, az ügyvédi díjazás és általában az ügyvédi kart érintő kérdések fejtegetése körül. E mellett a büntető törvény egész sereg hiányára mutat rá a szerző czikkeiben. A jogszolgáltatás, az igazságügyi adminisztráczió, a Curiának fegyelmi judikaturája, a községi jegyzők magánmunkálatai, stb.-ről szóló refleksziók, szerzőnek mindmegannyi a jogi napi kérdések iránt fogékony érzékéről és alapos tudásról tanúskodó tudatos megfigyeléséről tesznek tanúságot. A munkálatok részben előadások, részben czikkek alakjában már megjelentek, azonban távolról sem ölelik fel Balognak eddig kifejtett irodalmi tevékenységét, mert a gyűjteményben csak azok vannak felvéve, a melyek még nem vesztették el aktualitásukat. A munka túlhaladja a jogi szakezikkek megszokott érdekességét és jelentőségét. Egész sereg bennük az igazságügyi politika által szem elöl nem téveszthető momentum. R. Dr. Vályi Sándor • Magyar czégjog. A czégbeiegyzések és a czégjegyzék-birói felügyelet szabályainak kézikönyve. Budapest, Franklin. 1906 16 korona. A magyar gyakorló jogászközönség, de különösen az ügyvédek, bírák és a közjegyzők, de a magánfelek, értve ez alatt kereskedőket és iparosokat is, régóta érzik szükségét oly kézikönyvnek, amely a czégjog és a czégjegyzéki birói felügyelet szanaszét elszórt és ma csak a legnagyobb fáradság mellett vagy éppen nem található szabályait könnven áttekinthető rendszerbe foglalva tárná az érdekeltek elé. Az ezirányu szükségletnek kielégítését czélozza és keresi szerzőnek előttünk fekvő munkája. A mi elsősorban a munka beosztását illeti, ez követi kereskedelmi törvényünk intenczióit, midőn a közrendészeti természetű és czélu kereskedelmi jogi intézményeket a tisztán magánjogi jelentőségű jogszabályoktól elválasztani törekedett, megfelelve a mindennapi életviszonyok modern alakulásának i«, amelyekben a keresk< delmi rendészet szabályai és jogintézményei a szükségnek megfelelőleg a magánjogi szabályoktól elkülönítve fejlődtek és alakultak ki. Ezen különalakulás és fe)lődés daczára azonban, a czégjognak közjogi és magánjogi rendezései annyira kapcsolatosak és összefonódvák, hogy egyiket a másik nélkül sem birálni, sem kommentálni nem lehet. E körülménynél fogva könnyű megérteni azt is, hogy a czégjog alatt ma mar nemcsak szorosan a czégbejegyzésre vonatkozó jogszabályokat kell érteni, hanem minden a czégjegyző bíróságok hatáskörebe tartozó rendészeti természetű anyagi és alaki jogszabályok összességét is. Szerző munkájának czime : a Magyar czégjog is az előzőekben kifejtett irányban értelmezendő. Ami már most az előttünk fekvő munka tartalmát illeti, elég legyen arra reá mutatnunk, hogy a szerző a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél évek sora óta a czégügvek előadója. Aki ismeri kereskedelmi törvényszékünk czégiigveinek forgalmát, az tudni fogja, hogy csak rövid idő alatt is minő hatalmas gyakorlati és tapasztalati anyag állhat rendelkezésére annak, aki ugy, mint szerző, ezzel hivatásszerűen foglalkozik. És ha hozzátesszük azt, hogy az ő készültsége és tudományos képzettsége a legnagyobb mértékben hivatottá teszik a rendelkezésére állott anyag gyakorlati és irodalmi értékesítésére, ugy azt hisszük, jobb ajánlást e munkához útravalóul nem adhatunk. A munka tartalma egyébként főbb vonalaiban a következő : A czégjog fejlődése, története, forrásai, időbeli és területi határai, irodalma. Kereskedelmi czégek. Kereskedelmi czégjegyzések. Czéghirdetési dijak. A czégbejegyzés. Czégbejegyzési jog és kötelesség. Kereskedelmi könyvek. Leltár, mérleg. A czégválasztás és czéghasználat alapelvei. A czégoltalom. A czégjegyzés. A czégügyekben követendő eljárás. A czégjegyzékbe bevezetendő tények bejegyzésénél követendő eljárás. Ügyvitel. Bélyeg- é> illetékszabályok. Fő- és fióktelepek. A czégvezetési meghatalmazás. Különféle tárgyú eljárások czégügyekben. Czégbirtokos halála, csőd és kiigazítások esetén, stb. Egyéni czégek. Közkereseti társaságok. Betéti társaságok. Részvénytársaságok. Szövetkezetek. Kiváltságos kereskedelmi társaságok. Osztrákmagyar bank. Helyi érdekű vasutak. A magyar földhitelintézet. A kisbirtokosok országos földhitelintézete. Gazdasági, ipari és hitelszövetkezetek. Záloglevél és kötvénvkibocsátó pénzintézetek. Biztosítási vállalatok. Külföldi részvénytársaságok és szövetkezetek. Osztrák részvénvtársaságok és szövetkezetek. Nemzetközi kereskedelmi szerződések. R.