Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - Részletek a japán családjogból

1. fez. Magyar Jogász-Ujsag 27 tősen nagy szigort látszik elárulni, mindez azonban a gyakorlatban, de sőt a törvényhozás inttncziója szerint is a leggyöngédebb védelem formájában nyilatkozik meg. A férji hatalom senki kezében nem válik despotikussá, az azzal való visszaélés az egész japán társadalom ellen­őrzése alatt szinte lehetetlenné válik. Nagyon téved­nénk tehát, ha azt hinnők, hogy a keleti nők arczán ülő fájdalmas kifejezés a japán nőknél is az elnyomottság, a rabszolgaság visszatükröződését jelentené. Megdönt­hetetlen czáíolat ezzel szemben a Mimpo tartalma, de különösen az egész japán törvényhozásnak a nők érde­kében megnyilatkozó gyöngéd szimpátiája is. Nem a fájdalom kifejezése az, hanem a félelemmel vegyes tisz­teleté, mit minden japán nő — tekintet nélkül társa­dalmi pozicziójára — a férfivel szemben érez. A japán nő engedelmességében az atya, a férj iránt érzett hála nyilatkozik meg. A törvény a férfit kötelezettségekkel terheli meg — ezek teljesithetése megköveteli a nő fel­tétlen engedelmességét, egyben hálára kötelezi a ma­gára vállalt gondokért. így kívánja ezt Confuczius és igy van megírva ez a japánok vallási könyveiben is. Csak egy ponton igazságtalan a Mimpo : a házas­ságtörés következményeinek megállapításánál. Mig a nőt nemcsak a házassági kötelékből taszítja ki, hanem azon­felül még kényszermunkával összekötött fogságra itéli, — addig a házasságtörő férjet semmiféle káros követ­kezménynyel nem sújtja, sőt lehetővé teszi neki azt is, hogy neje mellett magának még egy másikat tarthasson. Sőt Confucius még tovább ment, midőn az asszonyi fe­csegést is válóoknak mondotta ki. A japánok ezen a helyen inkább a gyakorlati szem­pontokat tartják szem előtt s ez aztán érthetővé teszi a törvénynek ezen intézkedéseit is. A válás ugyanis a japán nőre nézve nem jelenti egyúttal a lét veszélyez­tetését is, mert hiszen tudjuk, hogy minden családfő tartozik családjának tagjairól megfelelő módon gondos­kodni nemcsak életében, hanem halála után még testi maradványairól is. A házaséletnek a nő részéről tör­ténő megzavarása a japán nő szép erkölcsei és ura iránt érzett őszinte imádatszerü tiszteleténél fogva is csak a legritkábban fordul elő. A férfiaknak adott szabadsággal való visszaélés ellen pedig ott találjuk a japán köz- és magánviszo­nyokat teljesen átható családfői intézményt, mely lehet­ségessé teszi a család fejének a családi életbe való be­avatkozást, a házastársak elhidegülésének megakadá­lyozására. (J. B.) IRODALMI ISMERTETÉSEK. — Alexander Bernát és Lenhossek Mihály. Az ember. A műveltség könyvtárának második kötete. Atheneum 1905. Kötve 24 kor. Az első hat kötet ára 144 kor. A huszadik század kezdetén minden gondolkodó figyelő elé a legsajátságosabb jelenségeknek egyiketárul. Az összes müveit tmberiség azonos nézeten van az irányban, hogy korunk sok tekintetben az összes előző kort végtelenül túlszárnyalja és oly feladatokat oldott meg, a melyek a mult század közepén még megoldha­tatlanoknak látszottak. Nemcsak a meglepő teoretikus vívmányok a természetnek valóságos megismerése körül, hanem annak csodálatos gyakorlati gyümölcsöző értéke­sítése, a technika, az ipar, a forgalom stb. terén azok, melyek egész modern kulturvilágunkat és életünket tel­jesen uj mezbe öltöztették. Csodálatosképpen ezzel szemben a szellemi élet és a társadalmi vonatkozások legfontosabb területein a korábbi évszázadokkal szemben kevés, vagy éppen semmi haladást sem értünk el, de sőt egyes irányban határozottan visszaestünk. Ezen nyilvánvaló összeütközésből nemcsak benső ziláltság és bizonytalanság érzete kellett, hogy fakadjék, hanem a politika és a szocziális élet súlyos katasztrófáinak veszélye is kell, hogy állandóan fenyegessen bennünket. Hogy ez valójában így van, ezt éppen napjainkban a politikai és tártadalmi élet kontúrjai világosan bizonyítják. Nem csupán joga tehát, hanem szent kötelessége minden becsületes és az emberszeretettől áthatott kutatónak és tudósnak, legjobb lelkiismerete szerint ezen konfliktus megoldásán közremunkálni és az azokból előálló veszé­lyek elkerülésén búvárkodásának teljes buzgalmával fáradozni. A siker pedig nézetünk szerint csak az igaz­ság megismeréséhez való bátor törekvés és az ezen alapuló természetszerű, világos világnézlet megteremtése utján lehetséges. A hangoztatott irányú törekvésnek kell tulajdonitanunk az előttünk fekvő hatalmas müvet, a melyet nem mint egy hatalmas irodalmi vállalkozásnak egyik nyilvánulását, hanem mint a magyar tudományos­ságnak, a valódi igazság felismerésére törekvő és az egységes tudományos világnézlet kialakulásán közremun­káló szellemi produktumát kell tekintenünk és mint ilyent legmelegebben kell üdvözölnünk. * A magyar ismeretterjesztő irodalom eddigelé hijján volt olyan nagyobbszabásu egybefoglaló műnek, mely az ember testi és lelki életéről, fejlődéséről, az emberi nem múltjáról és jelenéről, való ismereteinket, szóval az ember életrajzát tudományos színvonalon, de mégis nép­szerű szemléltető elevenséggel tárja elénk. A hazai ifjabb tudósok egyik gárdája egyesült most, hogy megismertes­sék a magyar müveit közönséggel azon, a modern filo­zófia és természettudomány által igazaknak felismert tényeket, a melyek nemcsak az általános műveltség elnyeréséhez szükségesek, de az ember önismeretének egyik alapkellékét képezik. A természettudomány minden elhanyagolt volta mellett is annyiban érdeklődésére szá­mithat a magyar müveit társadalomnak, hogy ez saját létének forrásait, feltételeit ós elmúlását bizonyára meg­ismerni óhajtja. Mert az ember természetét mogismer­nünk nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem gyakorlati szempontból szükséges is. Ezen az alapon válik ugyanis lehetségessé, az emberi szervezet alkotá­sának és működésének megismerése alapján az ember egészségét és életét fenyegető betegségeknek mivoltát megtalálni, azok elhárításának eszközeit megismerni. Hogy ebből ezer és ezer gyakorlati haszon háramlik az individiumra, az kétségtelen. Kétségkívül az emberről szóló tudnivalók köthet­nek le tehát bennünket legjobban s mohó vágygyal ragadhatjuk meg az olyan alkalmat, a mely bennünket e részben a megértéshez segit. Ilyen irányú, hatalmas munka az, amivel a műveltség könyvtárának II. kötete­ként lep meg most bennünket az Athenaeum. Amit évszázados kutatás az ember lényének min­den irányú, testi és lelki egészéhen vett megismerésé­ről, az emberi nem fejlődéséről s a mindenségben tapasz­talt szerepléséről összegyűjtött; amit az emberiség faji sajátságairól, az ember lelki életéről, testi és lelki egész­ségért 1 mindnyájunknak tudnunk kell; — ami az ember rendeltetésének, továbbá az életben boldogulásának a törvényeit teszi és kiegészíti: az mind együtt van ebben a remek könyvben, a mely az utóbbi évek irodalmi ter­mékei között első helyen említendő érték és szenzáczió. Formájában, s összeállításában könnyen áttekint­hető, tartalmában pedig nemcsak tanulságosan, hanem élvezetesen is elénk adott szellemi kincsek tárháza ez a mü, a mely a tudnivalók nagy gazdagságából semmit el nem hagy olyat, amire a müveit embernek szüksége

Next

/
Thumbnails
Contents