Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - Grumus merdae

16 Magyar Jogász-Ujság V. évi. son!" És a fogoly, abban a hiszemben, hogy halálán van, töredelmesen bevallotta minden bűnét." Dr. Weingart még különös „fogásokat" is sorol föl, amelyektől a tisztviselőnek tartózkodni kell. „Az emiitett illoyalis eszközökön kivül — úgymond — még másokat is szoktak a gyakorlatban alkalmazni, amelyek gyakran hatásosak, de a tisztességbe és az erkölcsökbe ütköznek, mint például: lelki gyötrelmek, féltékenység és bosszú felköltése, valótlanságok állítása abból a czélból, hogy a vádlott ellentmondásra ingereitessék." E téren nagyon szomorú tapasztalatai lehetnek a szerzőnek, aki a kö­vetkező esetet „aránylag ártatlannak, de még sem helye­selhetőnek" mondja. „Egy tolvaj egy elhalt embernek üres lakását át­kutatta, de csak kevés lopni valót talált. A nyomozás folyamán tagadta, hogy a lakásban volt. A nyomozást vezető rendőrtisztviselő hirtelen rászól a tolvajra: „Ön nagyon ostoba volt. A pamlagban is kutatott, de csak a jobb oldalán, pedig a bal sarkában volt elrejtve az egész pénz, 5000 márka." A tolvaj megfeledkezett magáról és hirtelen közbeszól: „Nem igaz, ott sem volt semmi." A fentiekben dr. Weingart könyvének csak egy fejezetével foglalkoztunk. Az egész mü nagyon értékes, nemcsak azok részére, akik bünvizsgálatokkal, hivatás­szerűen foglalkoznak, hanem minden jogász, sőt min­den müveit ember, aki érdeklődik az igazságszolgáltatás iránt, haszonnal és érdeklődéssel fogja lapozni dr. Weingart könyvét, mely arról tesz tanúságot, hogy a szerző, aki most törvényszéki elnök, kitűnő vizsgálóbíró volt, aki munkájának és tapasztalatainak eredményét hivatott tollal irta meg és bocsátja a nyilvánosság elé ! Grumus merdae. Nagyon gyakori eset, hogy betörők a tett színhelyén szükségüket végzik. Ennek többféle oka lehet. Néha csak bosszantani akarják vele a károsultat, amiért a zsákmány nem felelt meg vára­kozásuknak. Természetesen az is meglehet, hogy csele­kedetük tisztán fizologiai okokra vezethető vissza, min­den egyéb szándék kizárásával. A legtöbb esetben azon­ban ennek a különös szokásnak a magyarázatát csak abban a babonában találhatjuk, mely szerint a tolvaj addig „dolgozhatik" háborítatlanul, mig ürüléke meleg. Ezzel a babonával kívánunk e helyütt foglalkozni. A fentemiitett szokás a mult század közepén általá­nosan el volt terjedve, sőt még az utóbbi években is megemlékeztek az újságok ilyen esetekről. Csak az utolsó másfél évben nem jutott tudomásunkra hasonló eset. A betörőknek ez a szokása nem szorítkozik egyes nemzetiségekre, hanem inkább nemzetközi jellegűnek mondhatjuk. Előfordul ez a zsidóknál, tapasztalható Magyarországon, Németalföldön, valamint Svájczban na­gyon el van terjedve, sőt Olaszországban, legalább Szicziliá­ban nem tartozik a ritkaságok közé. Hogy ez az általánosan elterjedt szokás tényleg a fent emiitett babonában találja magyarázatát, kitűnik abból, hogy a nép sok helyütt „éjjeli őrnek" mondja az emberi excrementumokat. Németalföldön „silbak"-nak, Sziczilliá­ban „nomini di notte"-nak nevezte a grumus merdae-t. Ezzel mintegy azt akarják kifejezni, hogy a grumus merdae addig, amig meleg, tehát amíg jótormán „él", az éjjeli betöréseknél mintegy őrködik a fölött, hogy a be­törőt munkája közben ne háborgassák, tehát — mint Németalföldön mondják — őrt áll. Ezt a föltevést igazolni látszik az a körülmény, hogy főképpen a professzionátus betörők hódolnak leg­inkább ennek a szokásnak, tehát olyan bűntettesek, akik­nél az ilyen babona el szokott terjedni. Svájczban például a rendőrség abból a körülményből, vájjon talált-e emberi ürüléket a tett színhelyén, vagy sem, következtet arra, vájjon valamely konkrét betörés tettesei professzionátus betörők-e, vagy csak alkalmi tolvajok. Németalföldön csak a professzionátus betörők szokták a tett színhelyét be­ronditani. Ugyanezt tapasztalták állítólag Németország­ban. Ha ez igaz, a rendőrség abban a körülményben, hogy a betörés színhelyén grumus merdaet talál, a to­vábbi nyomozás szempontjából értékes ujjmutatást nyer. Erre vonatkozó bővebb ismeretek nagyon érdekesek, sőt fontosak is volnának, kiváltképpen, ha azok alapján a szóban forgó szokás jelentősége, valamint elterjedtségé­nek határai minden kétséget kizáróan megállapíthatók volnának. E czélból kívánatos volna, ha a Magyar Jogász­Ujság olvasói a következő kérdésekre válaszolnának: 1. Ismeri-e a betörők azon szokásait, hogy a tett színhelyét ürülékeikkel beronditják? Mely vidékre és mely időre vonatkoznak erre vonatkozó ismeretei ? 2. Tud-e konkrét eseteket, melyek ezt a szokást bizonyítják '? 3. Mit tart a nép, mit állit a betörő ezen szokás okának és miképpen vélekedik erről a beküldő ? 4. Csak a professzionátus betörők követik-e ezt a szokást, vagy alkalmi tolvajok is "? 5. A professzionátus betörők mindig vagy legalább is gyakran követik-e ezt a szokást, vagy pedig csak egyes esetekben ? 6. Szokás-e az emberi excrementumokat „éjjeliőr" „silbak", vagy más hasonló kifejezésekkel megjelölni? Ha igen, mely vidékeken ? 7. Mi az értelme a nép, valamint a beküldő szerint ennek a megjelölésnek ? Reméljük, hogy a Magyar Jogász-Ujság számos olvasója küld részletes válaszokat, amelyeknek alapján a fölvetett kérdés megoldható lesz. Természetesen szíve­sen vesszük a negatív válaszokat is, de súlyt helyezünk arra, hogy minden válasz lehetőleg pontos és részletes legyen. J. K. A Magyar Jogászegylet mult szombati ülé­sében kezdte meg azoknak az előadásoknak sorozatát, mely a polgári törvénykönyv tervezetének bírálatával fog foglalkozni. Dr. Almási Antal kir. albiró a negatív in­teressé kérdését tárgyalta. Kifogásolta, hogy a Tervezet teljesen szabályozatlanul hagyta a negatív interessé megtérítésének alapjául szolgáló tényállások elöteltéte­leit. Határozatlan maradt ezért a Tervezetben, mely kö­telemfakasztó tények közé sorolandók e tényállások és mik azoknak alanyi követelményei. Az előadó azon álláspontot foglalta el, hogy a ne­gatív interessé megtérítése törvényből eredő kötelmek joghatása. Azon tények, melyekhez a joghatás fűződik, javarészt cselekmények. (Tévedés, tréfás, színleges és elferdített nyilatkozatok, megtévesztés és fenyegetés.) Mily cselekvő képességű egyének lesznek ezek alapján felelősségre vonnátok ? e kérdésre a Tervezet nem felel. Pedig e nélkül a kártérítési szabály nem al­kalmazható.

Next

/
Thumbnails
Contents