Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - A testrészek értékéről a joggyakorlatban - A német birodalmi törvényszék az orvos titoktartási kötelezettségéről

12 Magyar Jogász-Ujság V. évi. tudat, hogy legfelsőbb bíróságunk vezetése az utóbbi évben kiváló munkatársa Oberschall j Adolf kezében minden tekintetben méltó utódra marad. Mert hiszen ma egyedül csak ö lehet hivatott, Szabó örökébe lépni. R ó s a. JOGÉLET. testrészek értékéről a joggyakorlatban. A bíróságoknál gyakran indítanak kártérítési kereseteket azon az alapon, hogy a kártérítést igénylők vagy hozzátartozóik valamelyik testrészüket elvesztették. A bíróságok ily esetekben nagyon különbözőképen ítélkeznek, amint a következő példákból is látható : A szemet meglehetősen magasra értékelik, mert egy omn;busz-kocsisnak Parisban, akinek egy ur sétapálczájával kiszúrta egyik szemét, 16.000 márkát Ítéltek meg. Ellenben egy cselédleány, akivel egy tehén Dublin közelében csúnyán elbánt, s aki szintén a szemét vesztette el, csak 4000 márkát kapott. Másik esetben egy kis lánynak, akinek pulyka a csőrével a szemébe vágott, s ennek folytán kifutott a szeme, ugyanazt az összeget ítélték meg, ellenben egy idős hölgy, aki két kocsi összeütközése folytán a kocsiból ki- és szerencsétlenségére szemével egy a földön fekvő üvegdarabra esett, 8000 márkát kapott. Sokkal kisebb összeget Ítéltek meg egy londoni rendőr feleségének, akinek a lokomotív szikrája röpült a szemébe s megvakult — csak 600 márkát. Legutóbb a m. kir. Curia egy napszámosnak szemét legutóbb 2000 koronára értékelte. A karok és kezek értéke is különböző. Egy előkelő hölgy Birminghamban, aki a közúti vasút alá került, karja elvesztéseért 14.000 márkát kapott. Sokkal kevesebbet kapott egy munkás felesége London közelében kezéért. Egy mészáros kutyája a kezébe harapott, az gyuladásba jött s az asszony karját amputálni kellett. A mészárost a bíróság 6000 márka fizetésére ítélte. Egy gyermek ujjának elvesztését korántsem értékelik ily magasan. Párisban egy gyermek, akinek az ujját tanítója hibájából lecsípték, 8000 frankot kapott, míg egy londoni gyereknek, akinek suly esett a kezére, s egy ujját szétzúzta, 3000 márkát Ítéltek meg. Ezen összegnek több, mint a kétszeresét állapították meg egy szalmafonónak, aki egy angol pályaházban fémdarabok lerakásánál, mint kisegítő dolgozott s e közben egy darab a kezére esett és szétzúzta. Sokkal nagyobb összegeket kaptak azok a szerencsétlenek, akik a lábukat vesztették el. Welsben egy vasúti hivatalnok 16.000 márkát kapott ezért és egy hordszékesnek 9000 márkát állapítottak meg s a törvényszék kiemelte, hogy az üzlettulajdonos még jól járt, és ezt annak köszönheti, mert a fiu ügyetlenül viselkedett s a baleset saját hibájára vezetendő vissza. A fogak miatt is gyakran indítanak kártérítési kereseteket. Egy londoni hölgy nemrég sikeresen perelt, mert három fogának elvesztéseért, melyeket akkor ütöttek ki a szájából, midőn a perronon egy lyukban megbotlott, egészen csinos összeget, 1200 márkát kapott. Ez még lényegtelen csekélység ahhoz képest, amit egy év előtt egy hires orosz operaénekesnő kapott. Sarkisowa kisasszony, a szóban levő énekesnő, a Kaukázuson tuli vasúton utazott, mikor a vonat hirtelen kisiklott és öt első fogát kiütötte. A kisasszony a vasúttársaság ellen kártérítési pert indított s előadta, hogy fogai elvesztése miatt valószínűleg pályájáról le kell mondania. A bíróság ezért 20.000 márkát itélt meg neki, 4000 márkát minden fogért. De nemcsak lestrészeknek, hanem a bajusznak is van értéke. Smithfieldben egy hordárt, akinek álmában társai pajkosságból bajusza felét levágták, 150 márkával kártalanítottak. Berlinben más különös eset történt: egy hölgy beperelt egy speczialistát, aki felső ajkáról kellemetlen szőröket távolított el s e közben egész arczát elégette. A szerencsétlen nő 300 márka kárpótlást kapott. Jarmondban egy munkás, akit egy órai munkára fogadtak fel, gazdájának ezen egy óra alatt 3000 márkájába került. Leesett egy állványról és kitörte a nyakát. Özvegyének 3000 márkát Ítéltek meg. Egy másik özvegyet, aki négy kis gyermekkel maradt vissza, az a vasúttársaság, amelynek szolgálatában férje szerencsétlenül járt, 12,000 márkával kártalanította. Ez az összeg azonban csekélységnek tűnik fel, ha meggondoljuk, hogy Mistress Leysnek Newyorkban mily összeget Ítéltek meg. Nevezettnek a férje a „Newyork Central Rail\vay"-nak két év előtti vasúti szerencsétlensége alkalmával halt meg és hosszú pereskedés után a kártérítési összeget 400.000 márkában állapította meg a bíróság; ez a legnagyobb összeg, amelyet vasúttársaság valaha kártérítés czimén fizetett. \7 A német birodalmi törvényszék az orvos titoktartási kötelezettségéről.') Az orvos, különösen, ha a nemi betegségek megakadályozására törekszik, gyakran oly konfliktusba jut, melynek jogi megoldására eddigelé szabatos formulát találni nem sikerült. A törvény titoktartásra kötelezi az orvost, nyilvánvalóan azzal az intenczióval, hogy a beteg minden aggodalom nélkül keresse fel az orvost és gyógykezeltesse magát, nehogy a meg nem gyógyított bajt tovább terjessze. De vájjon ugyanazon ok, mely az orvost titoktartásra kötelezi, bizonyos körülmények között nem kötelezi-e arra, hogy az orvosi titkot elárulja? Lehet-e az orvost arra kényszeríteni, hogy tétlenül nézze azt, hogy fertőzött betege egy gyanútlan, mit sem sejtő leányt egész életére szerencsétlenné tegyen. Egyes esetekben az orvosnak nem csak joga, de kötelessége is volna, hogy nyíltan beszéljen, csak az a kérdés : mennyire óvható meg e mellett a tágabb közérdek. A német törvény nem sokat skrupulizált. Egyszerűen megtiltja a „reábízott magántitkok felfedezését" (német büntetőtörvény 300. §.)2j, de csak, ha ez „jogosulatlanul történik, azt azonban, hogy mikor „jogosulatlan" a titok felfedezése, már nem tartotta szükségesnek megmondani. E tekintetben különben a külföldi törvények sem találtak szabatosabb meghatározást. Németországban az elsőfokú bíróságok judikaturája ') Lásd ehhez lapunk IV. évfoly. a 186. lapon. 2) Megfelel a magyar btkv 328. §-ának, azzal a különbséggel, hogy mig a magyar btkv csak a titoknak alapos ok nélkül való felfedését tiltja meg, addig a német blkv hivatkozott §-a a titok .jogosulatlan* (unbefugt) felfedéséről szól.