Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 9. szám - Bűnügyi muzeumok

152 Magyar Jogász-Ujság V. évf. nyáin lövés, vagy ütés által ejtett sebeket látni. Különös egy vizbefult kikészített kézbőre, amely mint egy keztyü le van húzva s a kéz és ujjak vonalait határozottan mutatja. Ismeretes, hogy a daktiloszkópia, az a sajátszerű rendszer, mely az egyének azonosságának felismerésére szolgál, azon a megfigyelésen alapszik, hogy egyik ember ujja hegyének vonásai nem ugyanazok, mint a másikéi. A rendőrség tehát a bűntettesekről ujjlenyomatokat vesz fel, osztályozza azokat egy ügyesen kigondolt rendszer szerint és igy a felismerés eszköze csalhatatlanul a_kezében van. Azokat az ujjlenyomatokat, amelyeket a bűntények helyszínén asztallapján, ablaküvegen, fehérneműn, lábbelin, vagy akárhol találnak, gondosan lefényképezik és a másukat a rendőrségnél nyilvántartott számos lenyomatból kikeresik. Szakemberek azt állítják, hogy a daktiloszkópia a nehezebben kezelhető „Bertillon-rendszetr" teljesen ki fogja szorítani. Érdekes bepillantást nyújt a gyilkosok lelkivilágába a gyilkosok leveleinek kiállítása. Közöttük Schenknek, a leánygyilkosnak levele, áldozatai egyikéhez, melyben gyengéd szavak és szerelmi ömlengések váltakoznak parancsoló utasításokkal a „kedvesnek", hogy ezt, vagy amazt tegye, vagy ne tegye. Itt van továbbá Schenknek egy költeménye, tetszetős irás s egy gyilkos szeretetteljes levele, melyet kivégzése eiőtt közvetlenül irt a feleségéhez. Rendőrség és bíróságnak egyaránt fontosak a lefényképezett tényfelvételek. A véletlen mulatságosan hozta magával egy betörő megörökítését. Egy korcsma előtt lefényképezték a törzsvendégeket; véletlenül a képre került valaki, aki a csoport mellett állt. Ekkor kitűnt, hogy a szándéka és tudta nélkül levett idegen a szemközti házban ugyanakkor elkövetett betörésnél őrt állt s a mint a bűnösök albumát megnézték, azonnal megállapították az ismeretlen nevét és foglalkozását. Ez az egyedüli derűs jelenet, amelyet a rendőrségi fényképész meg tudott rögzíteni. A nagy képalbumokböl borzadály ömlik ki. Gyilkosok kezétől kimúlt mindennemű és korú embereket ábrázolnak a képek. Lövésektől átlyukasztott arczok, szétzúzott koponyák, meztelen testek, széles csúnya sebekkel, fekete vértócsáktól átitatott ágyak, szobák, a melyekben a vérrel befecskendezett falak kétségbeesett küzdelemről tanúskodnak, lépcsők vérrel befecskendezve, és eme rettenetes jelenetek mellett a gyilkosok fejei. Az elíajultság, őrült brutalitás világa nyilik meg itt és a képekből szinte hangzik a segélykiáltás, hogy akadályozzák meg az emberek ily elfajulását. Ami ezekből a szárazon, de hűen ábrázoló képekből a belsőnkig hat, az a tudat, hogy még a 20. század kulturális magaslatán sem tudunk ezen elfajulás ellen mást a harczba küldeni, mint a rendőrséget, mely nem tehet egyebet, mint a megtörtént büntettet kinyomozza. Természetesen a tudomány legújabb vívmányai szerint. Ez az elmélkedés ne csökkentse azért elismerésünket ezen sajátságos múzeum összeállítása és ügyes felhasználásáért a rendőrség oktatására. Megjegyezzük, hogy tudtunkkal Németországban Berlinben, Hamburgban és Drezdában vannak ilyen rendőri muzeumok. Dr. Veréd Kálmán. — Munkások mint schöffenbirák. Münchenben most sorsoltak ki először 40 munkást schöfi'enbiráknak. A müncheni I. törvényszéknél az esküdtszék második ülésszakára első izben sorsoltak ki egy esztergályos- és egy kárpitos-segédet. Mühlhausenben, Strassburgban és Drezdában szintén sorsoltak ki munkásokat. A szász igazságügyminiszter kijelentette, hogy a szász kormány a szövetségi tanácsban javasolni fogja, hogy az esküdtek kártérítésben részesittessenek. — A berlini menhely-egyesület az elmúlt évben 309.359 személynek nyújtott menedéket, még pedig 253 641 fiúnak és 55.718 nőnek és gyermeknek ; ez utóbbiak között 265 csecsemő is volt. — Munkáslakások. Milánó városa a munkáslakások tárgyában ankettet rendezett, amelynek tárgyalása bepillantást enged a lakásnyomorba. Az összes lakosság 70n/o-a 1—3 szobás lakásokban, 97.161 család 172 417 helyiségben lakik; 163.222 egyénre, akik egyszobás lakásokban lakik, átlág csak tya szoba jut fejenként ; 2 szobás lakásokban összesen 163 273 egyén lakik, akik közül egyre-egyre átlag 3 \ szoba esik. A kis lakások közül 18.741 egészségi szempontból alkalmatlan volt. A lakosság szaporodásának túlnyomó része a munkásosztályra esik, de nem gondoskodnak arról, hogy a szegényebb , néposztály részére megfelelő számú uj lakások épüljenek. A lakás túlzsúfoltnak tekintendő, ha abban többen laknak, mint amennyi a helyiségek száma, szorozva kettővel, hozziadva egyet. Eszerint 19.102 lakás volt túlzsúfolva. Megállapittatott, hogy 65.617 egyén (gyermekek és mindkét nembeli felnőttek) lakik túlzsúfoltan. — A vádlottak elmeállapotának megvizsgálása tárgyában Chaumié francia igazságügyminiszter az alábbi közrendeletet intézte a főügyészekhez : Egyes törvényszéki orvosok azt hiszik, hogy kötelességüknek eleget tettek, ha a vádlottra vonatkozóan röviden a beszámithatóság korlátozott vagy csökkent voltára következtetnek. Az ilyen következtetés sokkal határozatlanabb, hogysem lehetővé tenné, hogy a biró a vádlott felelősségének mérvét, tekintettel annak elmebeli állapotára a tett elkövetése idejében, mérlegelhesse. Ezen határozatlanság oka azonban rendszerint abban rejlik, hogy a szakértő nem kapott megfelő utasítást. A tulajdonképeni elmebetegeken kívül vannak el fajult egyének is, akik pillanatnyi kóros ösztönöknek vannak alávetve, vagy oly szellemi abnormalitással vannak terhelve, mely eléggé világos ahhoz, hogy a büntetés kiszabásánál figyelembe vétessék, illetve a törvényben megállapított büntetés bizonyos enyhítését indokolja. Szükséges, hogy a szakértőknek megadassék az a lehetőség, hogy a legvilágosabban kifejthessék, mily mérvben volt felelős a vádlott azon te.t elkövetése idejében, amelylyel vádoltatik. Ez okból szükségesnek tartom, bogy a szakértőhöz intézett megkeresés minden egyes esetben hivatalból a következő két kérdést tartalmazza: 1. A tett elkövetése pillanatában fenforgott-e vádlottnál a Code pénalban körülirt elmezavar? 2. Nem deritett-e ki a nem elmebajos egyén pszikhiatrikus és biologikus vizsgálata olyan anomáliákat