Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 9. szám - Fiatalkorúak bíróságai

9. sz. Magyar Jogász-Ujság 149 tát minden esetben hiven meg fogja oldani, ehhez kétség sem fér. Az ő sokoldalú tudása és tapasztalata, különösen ezirányu Ígéretének beváltására teszik nagyban képessé és hivatottá. A birói függetlenség és a biró egyéni nézetének respektálásáról a székfoglaló szintén megemlékezett. És hogy az ezirányban is Ígéretet tartalmaz, ez csak azt bizonyítja, hogy az uj elnök a legfelsőbbfoku ítélkezés teknikáját. az Ítéleteknek a sok tagu tanácsban való mikénti megszületését közvetlen forrás­ból ismeri. Hogy a bírónak nemcsak a törvényt kell ismernie, hanem jogilag fegyelmezett elmé­jűnek és a jogi okfejtésben is teljesen ottho­nosnak és járatosnak kell lennie, ezt Oberschall bölcsen tudja. Ennek azonban a birói karba való beültetése ott, ahol az nincs meg, egy­könnyen nem képzelhető. A jogi oktatás és a birói kiképzés egész mikéntjével függ össze e kérdés. Mindenesetre azonban a vezetés és irá­nyítás itt is sokat tehet. Végül még egy momen­tumot kell kiragadnunk az elnöki székfoglaló eszmetárházából; azt, amelyben az elnök súlyt vet arra, hogy a biró,i és ügyvédi kar a lehető legjobb viszonyban legyen egymással. „A köl­csönös előzékenység itt nemcsak illemszabály, hanem igazságügyi érdek is". Ha valahol, ugy e téren bizonyára hálás munkára nyílik tere legfelsőbb bíróságunk vezetőjének. Sajnos, szá­mos a panasz ma is, amely a birák és az ügy­védek közötti érintkezés mikéntjét panaszolja ; bár kétségtelenül nagy a haladás e téren is a múlttal szemben. És ha vannak ma súrlódások vagy nézeteltérések birák és ügyvédek között, ugy ezek arra vezetendők vissza, hogy a biró, sok esetben az ügyvéd is egymás hivatásáról és feladatáról kölcsönösen tisztában nincs. Pedig lojális érintkezés épenugy megkönnyítené az ügyvédek hivatásbeli feladatának teljesítését, mint ahogy végtelenül megkönnyítené a bírói funkcziók teljesítését, az ítélkezést is. Német­országban, de még Ausztriában is — hol, külö­nösen az előbbi helyen, a szóbeliség teljes uralma daczára a formalizmus igen sok formája még dívik — a legtermészetesebb egyszerűsé­gében látjuk magunk előtt a legformalisztikusabb tárgyalások során is a birák és az ügyvédek közötti érintkezés nyilvánulását. Mindezt az igaz­ságszolgáltatás, az ítélkezés alaposságának és gyorsaságának végtelen hasznára. Nálunk sajnos, a legnagyobb baj az, hogy hiányzik az érint­kezés közvetlensége az ügyvéd és a biró kö­zött. Még ott is, ahol közigazgatásszerü, vagy nyilvánrendészeti birói funkczióról van szó, a biró elzárkózottsága szeríelett megnehezíti az ügyvédek munkáját, ami által sok esetben ön­magára hatványozott munkát ró. Mindaddig, mig a birák és ügyvédek be nem látják, hogy mindketten ugyanazon czélt szolgálják, hogy t. i. mindketten az állami rend fentartása mel­lett a törvénynek érvényt szerezzenek, mindad­dig, mig be nem látják, hogy törekvéseik nem ellentétesek, vagy akár, hogy egymásnak aláren­delvék, hanem hogy közöttük érdekazonosság áll fenn; hogy törekvéseik coordináltak, mind­addig a jogszolgáltatás tökéletesedése, nem is szólva tökélyéről, elérhető nem lesz. És ha leg­felsőbb bíróságunk elnökének sikerülnie fog a mondott irányban előnyös változást előidézni, ugy nemcsak a biró és ügyvédi karnak tesz szolgálatot, hanem a jogszolgáltatás annalesei­ben is korszakot jelentő emléket fog magának állítani, mert a birák és ügyvédek közötti köz­vetlenség és rokonszenves viszony az igazság­szolgáltatás gyorsítását, a birák munkájának csökkentését és az ítélkezés alaposságát egy­aránt elő fogja mozdítani. JOGÉLET. Fiatalkorúak bíróságai. A modern gazdasági és szocziális élet nagyszerű­sége, mely minden tudományos felfedezéssel, minden technikai találmánynyal csak előrehalad, a törvényhozást és közigazgatást mindinkább differencziálja A szaszerü­ség ugy a tudományban, mint a gyakorlatban napról­napra uj teret nyer; kedvezőtlen ezen jelenség, ha csak eszközök tökéletesbitésében áll, szükségszerű, ha a tudomány talaján történik, e vele állandó összefüggés­ben uj ágakat virágoztat fel. Ez áll a bíráskodásra is. Ennek bizonyos terein oly tetemes szaktudás, s a népréteggel való oly szoros érintkezés szükséges, hogy a bíráskodást csak igen kép­zett, vagy igen gyakorlott egyének végezhetik. Ezen je­lenség vitt a rendes biróságoktól való eltéréshez és szak­biróságok felállításához. Rámutathatunk itt különösen a közigazgatási, a szabadalmi, tőzsde- s egyéb választott bíróságokra. Jogéletünkre mindenesetre veszedelmes a bíróságok ezen szétaprózása. Ezen veszedelem kétféle­képen jelentkezhetik, vagy ugy, hogy e szakbiróságok igen letérnek a tudománynak és praxisnak a közös ta­lajáról, vagy hogy elvonják a rendes biróságoktól az anyagot, mely munkásságukat megindítja s mindnyájukra buztitólag hat. Ha ez igaz, ugy akkor arra kell törekednünk, hogy a szocziális szükségletek specziális kielégitést nyerjenek, mindazonáltal nem a meglevő keretek szétrombolásával, nem a rendes bíróságok ellenére, uj specziális bíróságok felállításával. Ujabb időben mindinkább követelik a bűnös és elhagyatott gyermekek szakszerű elitélését s ez irány napról-napra mindinkább követelőleg jelentkezik. Ennek okát részben a szocziális változásban, másrészt azonban a tudomány fejlődésében és alaposságában találjuk. A modern szocziális viszonyok nagyon megnehezítik a gyer­mek felnevelését. Falun, vagy kisvárosban, hol a gyer­mekek a szabad természet öléa nőnek fel, szülőik fel­ügyelete alatt vannak s ezek munkáját vagy szemmel kisérik, esetleg segítenek nekik, a nevelés problémája csak csekély nehézséget okoz. Máskép van ez a nagy iparvárosokban. Az itt felnevelkedő gyermekek meg-

Next

/
Thumbnails
Contents