Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - A kir. ügyészségek tevékenysége 1903-ban

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 47 — A porosz egyetemek avatási stasztikája. Az összes porosz egyetemeken 1903. április 1-től 1904. márczius 31-ig összesen 1245 tudorrá avatás történt, a mi az összes immatrikulált hallgatók körülbelül 14 százalékának felel meg. Legerősebben vannak ezek között a bölcsészek képviselve, mintegy 576 avatással. Messze mögöttük marad a jogi szak, mely mindössze 110 uj doktort képes csak felmutatni. Utolsó helyen a teológusok vannak, kik közül az év folyamán mindössze huszonegyen érték el a tudori fokot; utóbbiak között a katholikusok 12, az evangélikusok 9 számmal vannak képviselve. Legtöbb avatás a berlini egyetemen tartatott körülbelül 230 esetben. Aránylag kicsiny szám, tekintvehogy az egyetem látogatottsága a nyári szemesztert ben 5488, söt a téli szemeszterben 7154 volt. Második helyen Kiel következik 174 avatással, bár hallgatóinak száma alig egy hatodrésze a berlininek. Kiéihez közel áll Göttinga 141 avatással, mig Greifsvvald, mely hallgatóinak számát tekintve, alig félannyira látogatott, mint Halle, kilenczczel többet (134) avatott emennél. Ezután sorban következnek Boroszló 118 (hallgatóinak száma 1770), Bonn 109 (hallgatóinak száma 2404), Königsberg 77 (hallgatóinak száma 936), s végül Müster 25 (hallgatóinak száma 1192) avatással. Ugyanezen aránytalansággal találkozunk egyéb fakultásokon is. Mint emiitett tük, az orvosi szakon 538, a jogin 111 avatás történaz elmúlt tanév folyamán. Sajátszerű, hogy a joghallgatók az orvostanhallgatókat ennek dac?ára, számban több, mint kétszeresen felülmúlták. A legtöbb bölcsész Berlinben fejezte be egyetemi tanulmányait (158), utána sorban következnek Göttinga 86, Halle 78, Marburg 48 bölcsészavatással. Az orvostudorok számát tekintve, első helyen Kiel áll 136, utána Bonn következik 70 avatással, majd Berlin és Greiíswald 63-al. Legtöbb jogtudor Greifswald (35) és Marburgból (24) került ki, mig a theologusok közül legtöbb Münsterben (7) avattatott fel. Tiszteletbeli doktoravatást a két szemeszteren át mindössze 28-at tartottak. A kitüntettek közül 14 evangélikus pap, 10 bölcsész, 3 jogász és egy katholikus pap volt. — Furcsa végrendeletek. A világ leghosszabb végrendelete minden bizonynyal J. Hulse angol lelkésztől, a cambridgei egyetem „Hulse au Lectures"-nek alapitójától származik. Az egyetem alkanczellárjának birtokában levő másolata ezen végső rendelkezésnek egy 400 sürün teleirt oldalból álló kötetet képez. 1877. július 21-éről van keltezve és 9 záradék van hozzá fűzve. Vagyonát a maga egészében a cambridgei egyetemre hagyta oly meghagyással, hogy az egy évenként kiírandó pályázat, két ösztöndíj és két felállítandó tanszék czéljaira használtassék fel. A végrendelet tanulmányozása természetesen évekig tartott. I. Napóleon végrendelete, — mely 26 nyomtatott oldalra terjed — ehhez képest természetesen valósággal rövid. Legrövidebb minden esetre Lewes angol polgár végrendelete : „ha meghalok, mindenem X. asszonyé legyen." Érdekesen rendelkezett a legközelebbi évek valamelyikén egy Athloni aggszüz, ki mintegy 540.000 márkát kitevő hagyatékát azon meghagyással juttatta szülővárosának, hogy teteme felégettetvén, hamvai egy felépítendő templom falaiban helyeztessenek el. Egy legújabban SanFranciscóban elhunyt nő viszont azt kívánta, hogy halála után kedvencz gépkocsiját sülyesszék a tengerbe. Olyan is akadt — természetesen szintén nő — ki paripáit rendelte főbelövetni. Mindkettőnek kívánságát teljesítették. Talán valamennyi között legérdekesebb dr. Gerber filadelfiai orvosnak végakarata. Vagyonának egyik felét nőtlen fiának hagyta, mig a másikkal akként rendelkezett, hogy az majd annak idején születendő legifjabb ipunokája javára őriztessék, ugy okoskodván, hogy életét majd annak lelkében fogja tovább folytatni s igy annak idején leendő jólétét már mostani életében biztosítani kivánja. Óriási nehézségekbe került ezen végrendelet érvénytelenítése, mi végül azon indokolással mondatott ki, hogy nem valószínű, miszerint az örökhagyó a földre még egyszer visszatérjen. yC A kir. ügyészségek tevékenysége 1903ban.'A^ közvádj képviseletére hivatott kir. ügyészségek tevékenységét feltüntető adatok a végzett munka növekvéséről adnak számot. 1903-ban 72.223 feljelentés várt ügyészi intézkedést, mig 1902-ben 69.628, 1901-ben 67.949. Pusztán a budapesti főügyészségnek alárendel ügyészségekhez 12.362 feljelentés érkezett, mig a pécsi főügyészség 6gyészségeihez 4.293. A feljelentések e nagy számábój az év végén csak 5 maradt elintézetlen, 4 a pécsi, 1 a pozsonyi főügyészségnek alárendelt ügyészségeknél. Az intézkedést váró nyomozások és vizsgálatok száma 89.024 volt (1902-ben 87.759, 1901-ben 89.244) s ezek közül az év végén 8.145 maradt befejezetlen, ezerrel kevesebb, mint a megelőző év végén. Megjegyzendő azonban, hogy a hátralékos nyomozások és vizsgálatok most kimutatott számából ügyészségi tagok kezén ügyészi intézkedést várva csak 53 ügy maradt. Mint a feljelentésekből, ugy a nyomozási és vizsgálati ügyekből is a budapesti főügyészségnek alárendelt ügyészségekre jut a legtöbb, a melyekhez az 1903. év folyamán 21.286 nyomozási és vizsgálati ügy érkezett, mig a pécsi főügyészség ügyészségeihez 3.468. A vádtanács előtt letárgyalt ügyek száma 8.452 (1902-ben 7.936), a törvényszék előtt letárgyaltaké 29.329,1902-ben 27.431), az esküdtbíróság előtt letárgyaltaké 1.201, (1902-ben 1.196), a törvényszék, mint felebbviteli bíróság előtt letárgyaltaké 13.707,' (1902-ben 12.664.) A kir. föügyészséqek az 1903. év folyamán elintézést váró 7.385 bűnvádi ügy közül 7.358-at fejeztek be s igy csak 27 ily ügy maradt az év végén elintézetlenül. Egyes fontosabb intézkedéseik közül a következőket emeljük ki: 2.620 olyan folyamodást intéztek el, melyekben a sértett a Bp. 42. §-a alapján a vád képviseletét megtagadó ügyészt vádemelésre utasíttatni kéri; továbbá a vádlott terhére az ügyész által használt perorvoslatok közül 740 felfolyamodást és 979 felebbezést fentartottak, 291 felebbezést és 1.160 felfolyamodást visszavontak. Tárgyalási napjaik száma 1.672 volt (1902-ben 1.812', a tárgyalt bűnügyeké 7.852. E számból magára a budapesti főügvészségre 1.903 büntetőügy esett, mig a pozsonyira 336. Kegyelmi ügyekben a főügyészségek 195 esetben, egyéb ügyekben 714 esetben adtak véleményt. A koronaügyészséghez az 1903. év folyamán 4.344 bűnvádi és 54 fegyelmi beadvány érkezett, az év végén 242 bűnvádi és 8 fegyelmi beadvány várt elintézésre. Az ügyészségek vagy főügyészségek által használt semmiségi panaszok tárgyában 223 esetben tett visszavonó nyilatkozatot, 95 semmiségi panaszhoz hozzájárult. Tárgyalási napjainak száma 495, a bűnügyi tárgyaláson tárgyalt ügyeinek száma 2.896 volt. — A budapesti ügyvédek létszámának fiuk tuáczióját a következő számok mutatják: 1893-ban 934, 1899-ben 1110, 1900-ban 1135, 1901-ben 1172, 1902-ben 1169, 1903-ban 1225, 1904-ben 1283 ügyvéd volt Budapesten. Ugyanezen idő alatt a budapesti kamara vidéki tagjainak száma aránylag kevéssé szaporodott. A kamara területén 1893-ban volt 88, 1898-ban 98, 1902-ben 105, 1903-ban 110, 1904-beu 117 vidéki ügyvéd. — A külföldi judikaturából. Sajátságos határozatot hozott Beitler Judge, philadelphiai biró, házassági Ígéret nem teljesítése miatt indított kártérítés iránti perben. A házassági ajánlat vasárnapon történt; az ajánlatot ugyan legott elfogadás követte, de a fiatalok