Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - A kir. ügyészségek tevékenysége 1903-ban

48 Magyar Jogasz-Ujsag IV. évf. között többé szó sem esett az egész dologról. A biró a férfi javára és pedig a következőként döntött: .Pennsylvania törvényei szerint vasárnap kötött szerződés teljesítését nem lehet kikényszeríteni, mivel a vasárnap — a menyiben szerződésekről van szó — „dies non" ; a vasárnap kötött szerződés tehát csak ugy nyerhet jogérvényt és válhatik kötelezővé, ha a felek legalább a szerződés fennállását valamely hétköznapon elismerték. Ezt felperes nem igazolta". A bécsi semmi tőszék e napokban döntött azon elvi jelentőségű kérdésben, hogy automobilbalesetekre a büntető törvény 335. §-a, mely az élet biztonsága ellen elkövetett vétségről és kihágásról szól, avagy a törvény 337. §-a alkalmazandó-e, a mely ugyanazon delíktumról szól ugyan, de ugy, ha azt „különösen veszélyes körülmények között" követték el, mely esetben természetesen sokkal súlyosabb büntetési tétel nyer alkalmazást. Mult év szeptemberében egy ut keresztezésénél Kolaric Teréz cselédleányt elgázolta a Razin Miloslaw gépész által kormányzott gépkocsi. A bécsi törvényszék bebizonyitottnak vette, hogy Razin kocsija az ut keresztezésen nagy sebességgel haladt, hogy Razin intőjelet nem adott és mindezért a 337. §. alapján elitélte őt négy havi fogházbüntetésre. A védő azért támadta meg az Ítéletet, mert a „különösen veszélyes körülmények" egyáltalán nem forogtak fenn és mivel legroszszabb esetben is, csupán a 335. §. szerint minősülő, az élet biztonsága elleni kihágásról lehet szó. Ezzel szemben a vád arra utalt, hogy az automobil a maga nehézsége, sebessége és szerkezete miatt alkalmas arra, hogy „különösen veszélyes körülményeket" idézzen elő. Ez forgott fenn a jelen esetben, mivel a gépkocsit igen népes uton minden elővigyázat nélkül kormányozták. A semmitőszék Dr. Steinbach másodelnök elnöklése alatt a vád felfogását tette magáévá és helybenhagyta az elsöbirósági Ítéletet. A londoni felebbezési bíróság tengerészeti tanácsa élénk feltűnést keltő határozattal juttatta nemrégiben ismét érvényre az angol jogszolgáltatást annyira jellemző „equity" elvét. Jogvita támadt a Lancashire és a Jorkshire tengerhajózási társaságok között, hogy melyiküket terheli a felelősség egy harmadik társaság hajójának e 1sülyedéseért. Tényállásként megállapítást nyert, hogy az L. társaság A) hajója, kormányosának vétkes mulasztásából neki ment a J. társaság R. hajójának. Ez a hajó az összeütközés folytán oly mérvű sérüléseket szenvedett, hogy menthetetlenül rohamosan sülyedni kezdett. Legénysége a kapitánynyal együtt óriási nehézségek között, csónakok és mentőövek segélyével menekülhettek csak meg a fenyegető halálveszedelemből. Az ekként teljesen elhagyott B. hajóroncsot, mely teljesen a hullámok tehetetlen játékszerévé vált, egy hirtelen támadt vihar nekisodorta a teljes gőzerővel közeledő C. hajónak. Igazolást nyert, hogy a C. hajó kormányosa az összeütközést elkerülni a legmesszebbmenő óvatosság mellett sem tudta volna. Ez a hajó is rakományostól elsülyedt. A C. hajó tulajdonosa pert indított az L. társaság ellen. Alperes azzal védekezett, hogy az ő hajója a felperes hajójának sérülést nem okozott, tudatos vagy vétkes mulasztással elkövetett károsító cselekmény alkalmazottjait közvetlenül felperessel szemben nem terheli, ennélfogva a C. hajó elsülyedéseért felelősségre nem is vonható. A bíróság ennek daczára a megperelt L. társaság kártérítési kötelezettségét megállapította s a O hajó és rakománya teljes értékének megfizetésében elmarasztalta. Indokolásában az Ítélet arra támaszkodik, hogy a causális nexus az A. hajó kormányosának vétkes mulasztása és a C. hajó elsülyesztése között fenforog, mert az alperesi alkalmazott károsító cselekménye idézte elő a B. hajó legénységének végszükségét, melyben életök megmentése végett hajójukat elhagyni kényszerültek. A végszükségben elkövetett cselekményök folytán beállott, a C. hajónak okozott károsodás megtérítése alól ennélfogva a B. hajó tulajdonosa közvetlenül menekül ugyan, de nem lehet a felelősség alól felmenteni azt, aki a végszükség beállását saját felelőssége tudatában előidézte. Ez a felelősség pedig joggal terjesztendő ki minden később, ennek folytán bárhol és bármikor okozott kártevésre. D. J. A drezdai főtörvényszék döntése szerint a csődtömeg megvásárlójának az ismételadáskor nem szabad csődtömeg-végeladást hirdetnie. Az indokolás az ilyen hirdetést a tisztességtelen versenyről szóló törvény elleni kihágásnak minősiti, mivel az áruk a csődtömegkezelő által történt elidegenítés folytán megszűntek csődtömeget képezni. Az eladó már csak oly tárgyakat ad el, amelyek az ő, bárha csődtömegből származó vagyonához tartoznak, a „csődtömegvégeladás" hirdetése tehát ebben az esetben teljesen helytelen és jogellenes megjelölés, mert a „csődtömegvégeladás* hirdetésének csak az lehet a jelentése, hogy a csődtömeggondnok eszközöl végeladást. A „csődtö meg" végeladásának hirdetése alkalmas arra, hogy valamelyes különösen kedvező kínálatnak a látszatát keltse fel, mivel a közönség nagy része a csődtömeggondnok által eszközölt végeladásban különösen előnyös vételi alkalmat lát. Ha a tömeg megvásárlója plakátok és újsághirdetések utján is kifejezetten „csődtömeg-végeladást" hirdet, akkor ez már annyiban is törvényellenesség, amennyiben a közönség félrevezetésére alkalmas. De másfelől nem is szükséges az, hogy a közönség félrevezettessék, mert a törvénynek nem az a kizárólagos rendeltetése, hogy a közönséget, mint inkább, hogy a tisztességes kereskedőt védje meg; utóbbit azon hátrányoktól, amelyek őt a vevők szerzésének társaitól alkalmazott tisztességtelen nemei által érik. Egy bécsi izraelita kereskedő 1901-ben egy angol születésű anglikánus vallású' nővel Pozsonyban polgári házasságra lépett. Rövid idővel ezután a feleség a férjnek engedelme nélkül egy rendőrtanácsossal Svájczba utazott. A rendőrtanácsos ellen szöktetés miatt büntető eljárás indult meg. A bíróság előtt ezen utóbbi azzal védekezett, hogy ő nem férjes nőt szöktetett meg, mert a Magyarországban kötött házasság Ausztriában a vallás különbözőségére való tekintettel nem bír érvénynyel. Az iratok ennek folytán a polgári bírósághoz küldettek át azon előzetes kérdés elbírálása