Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - Hivatás és bűntett. [1. r.]

40 Magyar Jogász-Ujság IV. évf. mellékletünk közli az 1904. évben napvilágot látott igazságügyminiszteri rendeletek jegyzékét. Ezek — már a fenti okokból — természetesen általános érdeklődésre (egy-kettőt kivéve) alig számithatnak. A javítóintézeti statisztikai adatok gyűjtése, a telekkönyvi bejegyzések mikéntjének módosítása, a végrendelet nélkül elhalt alsóbb­rendű katholikus papok hagyatéka, az örökösö­dési eljárásról szóló 1895. évi rendelet némely részének módosítása, a hivatásszerű hadbiró­j élőiteknek a polgári büntető gyakorlatra bocsá­tása tárgyában kibocsátott rendeletekkel mond­hatni kimerítettük azon rendeleteknek felsoro­lását, amelyek érdemleges voltuknál fogva némi­képen figyelmet érdemelnek. Pedig az igazság­ügyi kormánynak a törvényelökészités terén ki­fejtett állandó, folytonos és sokoldalú munkás­sága, sokszorosan teszi sajnálatossá a kény­szerű tétlenséget, a melyre a törvényhozási gépezet tespedése folytán igazságügyi törvény­hozásunk kényszerítve van ! A bécsi egyetem bölcsészeti fakultásának tanári kollégiuma legutóbb nóvum előtt állott. Egy n ő, aki a normális akadémiai tanulmányo­kat elvégezte, ki a tudóri fokot elnyerte és azóta számos munkájával tudományos irányban működött, a bécsi egyetem bölcsészeti fakultá­sán kérelmezte a venia legendit. A habo­zás, a mely a bécsi, tanári testületet e szokat­lan kérelemmel szemben meglepte, könnyen érthető. Mert elvi határozatról lévén szó, min­denki, a ki fontos elvi jelentőségű preczedens­röl van hivatva határozni, természetszerűleg az előtte lévő kérdést minden oldalról alaposan meghányja, mielőtt abban az utolsó szót kimon­daná. Másrészről pedig Ausztria kétségtelenül e kérdés körül szabadelvű irányt követ! Míg ugyanis éppen a mult napokban hallottuk, hogy a német­országi egyetemeken, Berlinben és Bonnban, az érettségi vizsgát tett nők az ottani felsőbb iskolákon matrikulácziójukért eredménytelenül folyamodtak, addig Ausztriában az egyetem a nőknek korlátlanul nyitva áll és teljesen sza­bad, ugy, hogy ott nem ritka a nőknél a tudori fok elnyerése. Németországban fentihez hasonló kérelmek már ismételt izben előfordultak. Bend­szerint azonban az egyetemek azokat már elvi okokból a limine elutasították. Vannak orszá­gok, melyek sokkal szabadelvüebben gondolkoz­nak. Emlékeznünk kell Kovalewszka Szonjára, a hírneves matematikus nőre, a ki a stockholmi egyetem tanára. Svájczban sem akadályozzák a nőket a tudományos pályán való előrehaladás­ban. Bernben, Zürichben ez időszerint több ma­gántanárnő működik eredményesen. Miért ne kövesse őket Ausztria is ? A magyar kir. állam rendőrség, lázadás, testi sértés, idegen vagyon rongálása és Isten tudja még miféle büntetendő cselekményekkel j vádolt néhány volt képviselő ellen nyomoz, I illetve vezet vizsgálatot. Csak természetes, hogy j e vádakkal illetett képviselők a vallomást egy­szerűen megtagadják, mert szerintük az elköve­tett egyébként büntetendő cselekmények képvi­selők által, képviselői minőségben követtettek el I s igy azokért még felelősségre sem vonhatók, í Hogy az immunitás tényleg védi-e a képviselőt I ilyen és hasonló cselekmények elkövetése ese­tén is, e felől ítéletet mondani nem vagyunk hivatva. Ami ez ügyben azonban a rendőr­ségi vizsgálat során feltűnt, az az, hogy — ha ugyan hü másolatban láttuk a rendőrség idézését — hogy a szóban levő terheltek az idézésben „urnák" czimeztettek. A magunkfajta ügyvéd emberek, még ha tanuképen is idéz­tetnek a nagytekintetü magy. kir. államrendőrség elé — miként az elmúlt napokban e sorok Írójá­val történt — hát csak bizony egyszerűen ne­vükön idéztetnek, mint akárcsak Kovács Pál, betöréssel gyanúsított lakatos-legény ur. Persze, az ur, jobban mondva a képviselő, még akkor is ur, ha már nem képviselő, vagy helyesebben, akkor is, mikor már nem is ur! * A magánjogi kodifikáczió terén általában revi­zionális tendencziák észlelhetők. Az A u s z t r i á­ban legutóbb ez irányban megindult revíziót czélzó mozgalom után, Fr an c z i eországban a code civil 100 éves fennállásának jubileuma adott alkalmat e hatalmas törvénykönyv reform­jára. A franczia igazságügyi miniszter ezen, reform-munkálatok keresztülvitelére 33 tagu bi­zottságot küldött ki, amely hivatva lesz első­sorban is a franczia polgári törvénykönyv csa­ládjogának és annak a munkaszerződésekre vo­natkozó részének átdolgozására. A bizottságban harmincz jogtheoretikus mellett 3 bíró is helyet foglal, akik különösen a családjog terén lesznek hivatva az elavult intézkedésekre reá mutatni és annak reformjánál közreműködni. Ugyan­akkor, midőn Francziaországban a 100 éves törvénykönyv reformja indult meg, ünneplik Németországban a polgári törvénykönyv életbe­lépésének ötödik évfordulóját. Németország magánjogi törvényhozása az utolsó évtized roha­mos jogfejlődésében befejezettnek tekintheti e téreni munkásságát, ugy, hogy a törvényhozási éra a magánjog terén immár a tudományos müvelésnek kell, hogy helyet adjon, hogy az a gyakorlattal karöltve fejlessze immár tovább a német jogot. Beánk nézve mindezen munkálatok magánjogi törvénykönyvünk kodifikácziója foly­tán többszörös érdeklődéssel bírnak. JOGÉLET. Y\ Hivatás és bűntett. A büntető jogtudomány a hivatás befolyását a, bűntettekre mindenkor elismerte. Már 1720-ban Hönn György Pál kiadta a ,csalások lexikonát", melyben 300-

Next

/
Thumbnails
Contents