Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - Sommás perben elkövetelt csalás

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 39 tolt egy bizonyítványt, melyben alkalmazója a „mellékelt" orvosi bizonyítványra való tekintettettel felperesnek egészségi okokból a nevelőnői állásról történt végleges lemondását elfogadja. A most emiitett és a szolgálatadó részéről kiállított bizonyítvány keltezése után a 13 ik napon kelt orvosi bizonyítványban pedig felperes volt háziorvosa a 13 nappal előbb kiállított bizonyítványra való tekintettel kijelenti, hogy felperest megvizsgálta s ugy találta, hogy az tüdőcsucshurutban és nagyfokú idegességben szenved, minek folytán a tanítást egészségének „nagyfokú" károsítása nélkül nem folytathatja. Felperes asszony tartva attól, hogy az esetre, ha az alperes bizonyítványának tartalmát meg nem gyengíti — jogalap hiányában — a feleb bezési b íróság keresetével feltétlenül el fogja utasítani, a most említett kétféle keltezésű bizonyítványt alperes állitásainak lerontása végett, a következő tárgyaláson becsatolta. Alperes előtt ugyan gyanúsnak tünt fel a bizonyítványok keltezése között a tartalommal, illetve hivatkozással is ellenkező 13 napi különbség, de azt akkor inkább tollhibának, sőt minden másnak, mint szándékos cselekménynek tekintette. A felebbezési bíróság a felperes részéről becsatolt és valóságára nézve alperes által a tárgyaláson nem kifogásolt két bizonyítvány tartartalmának egybevetéséből, — figyelmen kivül hagyva azok keltezését — megállapította, hogy felperes nevelőnői állásáról történt lemondása folytán nincs ugyan alkalmazásban, de részben keresetképes és könnyebb nevelőnői állásokat ! elvállalhat, erre, de csakis erre való tekintettel J a felebbezési biróság alperes férjet havi 30 koronányi ideiglenes női tartási díjban marasztalta. Alperes a felebbezési biróság ténymegállapításait jogszabályok sértése miatt felülvizsgálati kérelemmel támadta meg. A m. kir. Guria azonban ezen panaszokat az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §-ára való hivatkozással elutasította s így a felebbezési biróság ítélete alperes ellenében nem csupán végrehajthatóvá lett, hanem •az jogerőre is emelkedett. Felperes a felebbezési biróság Ítéletének meghozatala után tizedik napon visszament ugyanoda, a hol előző hónapban az állásáról való lemondását elfogadták és a tanítói teendőket hat hónapig kifogástalanul ellátta. Ez a tényállás. Nem szorul az előzmények után bővebb fejtegetésre azon körülmény, hogy felperesnek a megrendelésre készült bizonyítványokkal való műveletei nemcsak meg nem engedhetők, de egyenesen a jóizlésbe, a becsületességbe, illetve tisztességbe ütköznek és félre lett vezetve azok által az itélőtanács, de tovább megyek, a vá- | | zolt eljárás egyenesen a büntetőtörvénykönyvbe : ütközik. Nyilvánvaló ugyanis, bogy az adott esetben felperes czélja csak az lehetett, hogy magának akkor, a mikor képzettségének megfelelő egyéni tevékenysége által magát tisztességes uton szerzett jövedelméből fen tudta tartani — tehát jogalap nélkül — tartásdijat szerzett férje anyagi kárára olyképen, hogy a térje meg! maradt jövedelmének kétszeres értéke jutott ; felperesnek. Minthogy pedig az ideiglenes nőtartási perben hozott ítéletek az 1893. évi XVIII. t.-cz. 117. §-ának 5. pontja alapján a perorvoslatra való tekintet nélkül a teljesítési határidő lejártával végrehajthatók és alperes 21 hónapon keresztül fizette ezen összegeket: kétségtelen, hogy felperes magának férje anyagi kárára jogtalan vagyoni hasznot szerzett. De tévedésbe ejtette felperes az emiitett két bizonyitványnyal a felebbezési biróság tagjain kivül elsősorban az alperes férjet, mert az a becsatolt két bizonyítványnak tartalmi valóságát a kiállítók egyéniségére és társadalmi szereplésére való tekintettel kétségbe sem vonhatta s így azt a körülményeknek, illetve a teljes valóságnak megfelelő gyanánt kellett elfogadnia s mert azok tartalmi valótlansága csakis akkor tünt ki, a mikor alperes az illető községi elöljáróságnál értesült arról, hogy neje csak színlegesen mondott le állásáról és a tartásdíjnak a felebbezési biróság által történt megítélése után a legközelebbi hó elsején az előbb viselt állását alig egy hónapi megszakítás után újból elfoglalta, ekkor azonban már a felebbezési biróság kihirdett Ítéletében foglalt ténymegállapításokon változást tenni nem lehetett. Nézetem szerint felperes asszony vázolt eljárása a btkv. 379. §-ába ütköző és a btkv. 380. §. 2. tétele szerint minősülő csalás bűntettének nem kísérletét, hanem befejezett bűncselekményének tényálladékát teljesen kimeríti. Igaz Gusztáv, székesfehérvári kir. törvényszéki jegyző. JOGI SZEMLE. Már egy pillantás az 1904. évi igazságügyi törvényhozásunkat illető legiszlatorius tevékenységre— szomorú eredményéről győz meg bennünket. Mert a törvényhozási gépezetnek csaknem teljes mozdulatlansága, természetszerűleg e téren is éreztette hatását. Az egész elmúlt esztendőben egy igazságügyi törvény sem látott napvilágot. Az igazságügyi törvényhozás elnémulásának természetszerű folyamánya volt az is, hogy maga a végrehajtó hatalom a legritkább esetekben jutott abba a helyzetbe, hogy rendeleteket bocsásson ki. Lapunk e számának kapcsán, vonatkozó