Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - Sommás perben elkövetelt csalás

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 39 tolt egy bizonyítványt, melyben alkalmazója a „mellékelt" orvosi bizonyítványra való tekintet­tettel felperesnek egészségi okokból a nevelő­női állásról történt végleges lemondását el­fogadja. A most emiitett és a szolgálatadó részé­ről kiállított bizonyítvány keltezése után a 13 ik napon kelt orvosi bizonyítványban pedig fel­peres volt háziorvosa a 13 nappal előbb kiállí­tott bizonyítványra való tekintettel kijelenti, hogy felperest megvizsgálta s ugy találta, hogy az tüdőcsucshurutban és nagyfokú idegességben szenved, minek folytán a tanítást egészségé­nek „nagyfokú" károsítása nélkül nem folytat­hatja. Felperes asszony tartva attól, hogy az esetre, ha az alperes bizonyítványának tartalmát meg nem gyengíti — jogalap hiányában — a feleb bezési b íróság keresetével feltétlenül el fogja utasítani, a most említett kétféle keltezésű bi­zonyítványt alperes állitásainak lerontása vé­gett, a következő tárgyaláson becsatolta. Alperes előtt ugyan gyanúsnak tünt fel a bizonyítványok keltezése között a tartalommal, illetve hivatkozással is ellenkező 13 napi kü­lönbség, de azt akkor inkább tollhibának, sőt minden másnak, mint szándékos cselekmény­nek tekintette. A felebbezési bíróság a felperes részéről becsatolt és valóságára nézve alperes által a tárgyaláson nem kifogásolt két bizonyítvány tar­tartalmának egybevetéséből, — figyelmen kivül hagyva azok keltezését — megállapította, hogy felperes nevelőnői állásáról történt lemondása folytán nincs ugyan alkalmazásban, de részben keresetképes és könnyebb nevelőnői állásokat ! elvállalhat, erre, de csakis erre való tekintettel J a felebbezési biróság alperes férjet havi 30 ko­ronányi ideiglenes női tartási díjban marasz­talta. Alperes a felebbezési biróság ténymegálla­pításait jogszabályok sértése miatt felülvizsgá­lati kérelemmel támadta meg. A m. kir. Guria azonban ezen panaszokat az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §-ára való hivatkozással elutasította s így a felebbezési biróság ítélete alperes elle­nében nem csupán végrehajthatóvá lett, hanem •az jogerőre is emelkedett. Felperes a felebbezési biróság Ítéletének meghozatala után tizedik napon visszament ugyanoda, a hol előző hónapban az állásáról való lemondását elfogadták és a tanítói teendő­ket hat hónapig kifogástalanul ellátta. Ez a tényállás. Nem szorul az előzmények után bővebb fejtegetésre azon körülmény, hogy felperesnek a megrendelésre készült bizonyítványokkal való műveletei nemcsak meg nem engedhetők, de egyenesen a jóizlésbe, a becsületességbe, illetve tisztességbe ütköznek és félre lett vezetve azok által az itélőtanács, de tovább megyek, a vá- | | zolt eljárás egyenesen a büntetőtörvénykönyvbe : ütközik. Nyilvánvaló ugyanis, bogy az adott eset­ben felperes czélja csak az lehetett, hogy ma­gának akkor, a mikor képzettségének megfelelő egyéni tevékenysége által magát tisztességes uton szerzett jövedelméből fen tudta tartani — tehát jogalap nélkül — tartásdijat szerzett férje anyagi kárára olyképen, hogy a térje meg­! maradt jövedelmének kétszeres értéke jutott ; felperesnek. Minthogy pedig az ideiglenes nő­tartási perben hozott ítéletek az 1893. évi XVIII. t.-cz. 117. §-ának 5. pontja alapján a perorvoslatra való tekintet nélkül a teljesítési határidő lejártával végrehajthatók és alperes 21 hónapon keresztül fizette ezen összegeket: két­ségtelen, hogy felperes magának férje anyagi kárára jogtalan vagyoni hasznot szerzett. De tévedésbe ejtette felperes az emiitett két bizonyitványnyal a felebbezési biróság tag­jain kivül elsősorban az alperes férjet, mert az a becsatolt két bizonyítványnak tartalmi való­ságát a kiállítók egyéniségére és társadalmi szereplésére való tekintettel kétségbe sem von­hatta s így azt a körülményeknek, illetve a teljes valóságnak megfelelő gyanánt kellett el­fogadnia s mert azok tartalmi valótlansága csakis akkor tünt ki, a mikor alperes az illető községi elöljáróságnál értesült arról, hogy neje csak színlegesen mondott le állásáról és a tar­tásdíjnak a felebbezési biróság által történt megítélése után a legközelebbi hó elsején az előbb viselt állását alig egy hónapi megszakí­tás után újból elfoglalta, ekkor azonban már a felebbezési biróság kihirdett Ítéletében foglalt ténymegállapításokon változást tenni nem le­hetett. Nézetem szerint felperes asszony vázolt eljárása a btkv. 379. §-ába ütköző és a btkv. 380. §. 2. tétele szerint minősülő csalás bűn­tettének nem kísérletét, hanem befejezett bűn­cselekményének tényálladékát teljesen kimeríti. Igaz Gusztáv, székesfehérvári kir. törvényszéki jegyző. JOGI SZEMLE. Már egy pillantás az 1904. évi igazságügyi törvényhozásunkat illető legiszlatorius tevékeny­ségre— szomorú eredményéről győz meg bennün­ket. Mert a törvényhozási gépezetnek csaknem tel­jes mozdulatlansága, természetszerűleg e téren is éreztette hatását. Az egész elmúlt esztendőben egy igazságügyi törvény sem látott napvilágot. Az igaz­ságügyi törvényhozás elnémulásának természet­szerű folyamánya volt az is, hogy maga a végre­hajtó hatalom a legritkább esetekben jutott abba a helyzetbe, hogy rendeleteket bocsásson ki. Lapunk e számának kapcsán, vonatkozó

Next

/
Thumbnails
Contents