Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - A kereskedelmi és ipari segédszemélyzet jogviszonyai, figyelemmel a bírói gyakorlatra és az ipartörvény reviziójára. [2. r.]

36 Magyar Jogász-Ujsag IV. évf. vagy legalább akként módosittassék, hogy a módosuló tényállás mellett az alapperben vesztes félre nézve kedvezőbb ítélet legyen hozható. A birói ítéletnek abból a természetéből, hogy a peres felek közt vitássá vált jogviszonyt végleg rendezi, és hogy ennek a rendezésnek alapjaként a peres felek között fenforgó tényeket a perrendtartás korlátai között megállapítja, önként folyik annak a szükségessége, hogy a benne megállapított tényállással szemben az azon tényállást megtámadó fél bizonyítsa be azt, mikép a peres felek között nem azok a tények, vagy nem ugy forognak fenn, amelyeket, vagy amiként az alapperbeli i'élet megállapította. A bizonyítás tehát a perujitó felet terheli arra való tekintet nélkül, hogy az alapperben a peres felek melyikén feküdt ez a teher. A perujitó félnek ezt az amúgy is súlyos helyzetét még súlyosabbá teszi a bíróságok által a m. kir. Curia tekintélye alapján állandóan követett az a gyakorlat, amely gyakorlatnak egyébként a maga nagy elméleti és jogszolgáltatási politikai okai is megvannak, hogy a jogkérdésben perújításnak helye nincs. Ennek az értelme p( dig az, hogy amit az alapperbeli jogerős ítélet jogszabályként mondott ki, az a jogszabály legyen akár helyes, akár helytelen, az ujitott per bíróságát is köti, s az ujitott per ugyanazon jogszabályok alkalmazásával döntendő el, amelyek az alapperbeli jogerős ítéletben alkalmazást találtak. Dr. Dobi Imre, pécsi kir. ítélőtáblai biró. ^X^ A kereskedelmi és ipari segédszemélyzet jogviszonyai, figyelemmel a birói gyakorlatra és az ipartörvény reviziójára. *) V. A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsájtható (1884 : XVII. t.-cz. 94. §): a) ha nyereményvágyból eredő bűncselekményt követ el. b) ) Ha az iparos, helyettese (üzletvezetője), vagy az iparos egyik családtagja ellen tettleges bántalmazást vagy súlyos becsületsértést követ el, kötelességei teljesítését makacsul megtaqadja, vagy az iparos ellenére egy egész munkanapon át igazolatlanul szünetel. Az iparos családtagja alatt itt csak a főnöknek vele közös háztartásban élő s családapai fegyelme alatt álló hozzátartozói érthetők és értendők.1' A súlyos becsületsértésre alapitható elbocsátáshoz való jog azt tételezi fel, hogy az elbocsátásnak alapul szolgált cselekményben a szol•) Előző közleményt 1. a III. évf. 11. számában. i) Curia 1882. évi 708. sz. Dt. uj f. IV. 159. 1. gálatadót vétkesség ne terhelje.2* Ellenben mit sem változtat a segéd részéről elkövetett súlyos becsületsértés tényén s következésképen a főnök elbocsátási jogán sem azon körülmény, hogy a főnök a sértést hasonló sértéssel, vagy tettleges bántalmazással viszonozta.3) A tartozó kötelesség teljesítését mulasztja el s felmondás nélkül bocsátható el azon segéd, ki például az üzleti helyiségben a főnök számára átvett pénzösszegeket azonnal be nem szolgáltatja. Ily esetben a főnök a segédet még akkor is elbocsáthatja, ha a segéd a hiányt utóbb megtérítette.4' Kötelességének teljesítését tagadja meg s szolgálatából elbocsátható, továbbá az a segéd is, ki főnökének az üzlet körében adott utasításait nem követi.3' Az ipartörvény ezen pontja szerint a segéd azonnali elbocsátására okul szolgáló szüneteléshez nem elég az, hogy a segéd a főnök akarata ellenére maradjon el az üzlettől, hanem az is kell hozzá, hogy a szünetelés igazolatlan legyen. Ez utóbbi kellék fenforgását nem az dönti el, hogy a segéd főnökének előzetesen bejelenti-e az elmaradását, s kér-e tőle arra engedélyt, hanem az, hogy minő okból van távol a segéd az üzletből.0) c) Ha a segéd megintés daczára a ház vagy az üzlet biztonságát vigyázatlansága által veszélyezteti. d) Ha a segéd három napnál tovább tartó szabadságvesztés büntetés alá kerül. e) Ha a segéd a szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelen. Nem tekinthető ily oknak a segéd által szolgálati tevékenysége körében a főnöke érdekében kimutatott üzleti eredmény (pl. kereskedelmi utazó által létesített üzleti forgalom) csekélysége.7' f) Ha a segéd valamely undorító vagy ragályos betegségben szenved. q) Ha a segéd az iparos bizalmával való visszaélés által az üzlet érdekeit veszélyezteti. Ez alapon felmondás nélkül bocsáthatja el például utazóját a főnök, ha az előbbi által közölt megrendelések közül csak egy is koholt.8) A főnök üzleti érdekeit veszélyezteti továbbá az oly utazó, ki a reá bízott eladásoknál a vevő részéről magának províziót köt ki.0' A segédnek felmondás nélkül azonnal való elbocsátására feljogosító okok a kereskedelmi és iparos segédekre egyaránt érvényesek sőt kiterjednek a gyári munkásokra is. (1884 : XVII. t.-cz. Hl. §) 2) Curia 1896. évi 993/95. sz. Grecsák, I. 24.1.; Curia 1898. évi 466. sz. Márkus, X. 224. 1. 3) Curia 1883. évi 6172. sz. Márkus, II. 26. 1. 4) Curia 1885. évi 230. sz. Dt. uj f. XII. 291. 1. • Tábla 1895. évi I. G. 32. sz. Térfi, I. 48. 1. 5) Curia 1883. évi 4941. sz. Márkus, II. 26 1 °) Curia 1899. évi E. 26. sz. Dt. 111. f. XV. 338. 1. "') Curia 1897. évi 1. G. 346/96. sz. Grecsák,I 30.1. 8) Curia 1894. évi 949 sz. Dt. uj f. XL. 257. 1. 9) Curia 1900. évi 902/99. Márkus, XI. 146. 1.