Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - A kereskedelmi és ipari segédszemélyzet jogviszonyai, figyelemmel a bírói gyakorlatra és az ipartörvény reviziójára. [2. r.]

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 37 A segédnek felmondás nélkül, azonnal való elbocsáthatására feljogositó okok a kereskedelmi és iparossegédeknél egyaránt alkalmazhatók, sőt mérvadók a gyári munkásokra is (1884 : XVII. t.-cz. 11. §). A kereskedösegéd felmondás nélkül a felsorolt esetekon kivül akkor is elbocsátható, ha főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik (1884: XVII. t.-cz. 94. § h). Ilyenkor közömbös azon körülmény, hogy a segéd csak szívességből vagy díjazásért s iparszerüleg foglalkozott-e mások részére kereskedelmi ügyletekkel. Szintúgy lényegtelen az is, hogy a segéd ebbeli működésével okozott-e főnökének kárt,10' vagy hogy egy vagy több izben kötött-e a maga számára kereskedelmi ügyleteket, mert ha csak egy kereskedelmi ügyletet köt is, már az a tény is megállapítja a segédnek ez irányban való szerződésszegését s alapot szolgáltat az azonnal való elbocsátásra.11' A német kereskedelmi törvény (H. G. § 60.) ipartörvényünknél enyhébben bírálja el a kereskedösegéd üzleti tevékenységét saját vagy harmadik személyek számlájára. A német törvény nevezetesen csak attól tiltja el a kereskedősegédet, hogy iparszerüleg foglalkozzék ily üzletek kötésétől, vagy hogy a főnök üzletágába eső egyes üzleteket kössön (Der Handlungsgehülfe darf ohne Einwilligung des Princzipals weder ein Handelsgewerbe betreiben noch in dem Handlungszweige des Prinzipals für eigene oder fremde Rechnung Gescháfte machen.) E szerint tehát a kereskedősegéd egyes, azonban nem a főnök üzletkörébe eső üzleteket köthet. A kereskedelmi törvény a felmondás nélküli elbocsátásra a felsoroltakon kivül még egy okot emiitett fel: a segédnek betegség miatt a szol gálatra való képtelenné válását (K. T. 59. § 6.), azonban ugy ezt, valamint a kereskedelmi törvénynek a felmondás nélkül való elbocsátásról, illetőleg a szolgálatnak felmondás nélkül való elhagyása okairól szóló rendelkezéseit általában (K. T. 58. és 59. §) az ipartörvény megfelelő intézkedései hatályon kivül helyezték. A kereskedősegéd megtartja igényeit a fizetéshez és ellátáshoz, ha szolgálata teljesítésében véletlen baleset miatt ideiglenesen gátoltalik; e kedvezmény azonban őt csak hat heti időtartamra illeti meg (1875 : XXXVII. t.-cz. 56. §.) De mig ezen fizetést élvezi, a betegsegélyzö péntárból táppénzt nem követelhet1^ (1891 : XIV. t.-cz. 7 c). Az imént felsorolt esetekben tehát a munkaadó segédjét s pedig teendőinek fontosságára 10) Curia 1892. évi 615. sz. Márkus, II. 23. 1. ") Debreczeni Tábla 1899. évi G. 146. sz. Térfi, III. 280. 1. 12) Kereskedelemügyi min. 1893. június 14. k. 38.925. sz. h. való tekintet nélkül13' a törvény világos rendelkezése folytán felmondás, illetőleg minden kárpótlás nélkül bocsáthatja el s pedig az esetben is, ha a szolgálati szerződésben a kölcsönös vagy egyoldalú felmondhatatlanság is lett volna kikötve.") A főnöknek azonban ebbeli jogával a i segéd sérelmes cselekedetének felmerülése alkalmával azonnal kell élnie s ha e jogát nem gyakorolja, illetőleg szerződésszegő segédjét tovább is alkalmazza, ugy a szolgálati viszony | tovább is érvényben marad s a munkaadó segédje illetményeinek kiszolgáltatását meg nem tagadhatja.15' Ugyanez áll akkor is, ha a főnök az emiitett esetekben felmond a segédnek, mert a felmondásban annak beismerése rejlik, hogy í segédjének mulasztását nem tekinti olyanoknak, ' melyeknél fogva azonnal elbocsátható lett volna.1S) A főnököt a segédnek jogszerű ok nélkül i való elbocsátása esetén törvényileg terhelő feltétlen fizetési kötelezettségből folyik, hogy a | segéd elbocsátásával, illetőleg a szolgálatból ! való kilépésével a felek között való szerződés > megszűnt, minélfogva a segédnek a kilépés utáni ténykedése a főnök fizetési kötelezettségét egyáltalában nem érinti. Az általános magánjog elvei szerint két oldalú szerződésnél, mint a milyen a szolgálati szerződés, a szerződéshez ragaszkodó fél (külön kikötés nélkül) a másik fél szerződésszegésének puszta fényénél fogva nincs ugyan felmentve attól, hogy a maga részéről szerződésbeli kötelezettségét megszegje. De éppen abban áll a szolgálati szerződés sa: játságos jogi természete, hogy annak a munkaadó részéről történt egyoldalú felbontása eseI tére a másik fél a szerződés épségben tartásához nem ragaszkodhatik, hanem azt magára '• nézve is megszűntnek kell tekintenie s e szer| zódésböl már csak kártérítési jogot származtat] hat. A munkaadó elbocsáthatja alkalmazottját, de a cserben hagyott, fél a szerződés fentartását nem követelheti. Nem létezik bírói kényszer arra, hogy a munkaadó alkalmazottjának szol| gálatban való tartására köteleztessék. Ezek alapján i a birói gyakorlat ellenében18) sikerrel vitatható, vájjon — megfelelő törvényes intézkedés hiányában — nem terheli-e a főnököt a jogtalan elbocsátásból eredő fizetési kötelezettség akkor is. ha elbocsátott segédje még a felmondási ; idő tartama alatt versenyüzletet nyitott. Mert i az elbocsátás tényével a szolgálati viszony megszűnt s e viszonyt létesítő szolgálati szerződés j az elbocsátás pillanatában a főnökre ép ugy, í mint a segédre nézve hatályát veszti. 18) Tábla 1897. évi I. G. 102. sz. Térfi, I. 496. 1. )4) Curia 1896. évi 993. sz. Dt III. f. VI. 332. 1. «) Curia 1901. évi 1. G. 92/900. sz. Jogesetek T. 1901. 102. 1. : Curia 1900. évi 1003. sz. Jogesetek T. 1901. 17. 1. 17) Lisz. 1881. évi 416. sz. Dt. XXVIII. 114. 1. 18) Tábla 1896. évi II. G. 73. sz. Térfi I. 176. 1.; Tábla 1897. évi II. G. 75. sz. Térfi, II. 243.1.