Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 3. szám - A fiatal koruak kriminalitása

3. sz. Magyar Jogász-Ujság 71 dése az általános kriminalitásban összefüggésben van a vagyon ellen elkövetett vétségek és büntettek számával, amelyben a fiatalkorúak aránya sokkal nagyobb, mint az egyébnemü bűncselekmények számában. 1902-ben a vagyon ellen elkövetett vétség és bűntett miatt elitél­tek 18%-át tette ki a fiatalkorú delinkvensek száma, a személy ellen elkövetett bűncselekmények miatt el­itélteknek csak 6%-át, végül az állam, a vallás és a közrend ellen elkövetett vétségek és büntettek miatt el­itélteknek csak 2%-át. Igen nagy a fiatalkorúak része­sedése a lopásban, az egyszerű lopásban 260/o-nyi, a minősített lopásban több mint 30% nyi arányban, Kü­lönvéve a fiatalkorúakat, azoknak mintegy fele (48'1%-a) lopás miatt lett elitélve. A szemérem ellen elkövetett bűncselekményekben is igen nagy a fiatalkorúak része" sedése. Még magasabb a gyújtogatás miatt elitéltek számaránya. A visszaesőkről a hivatalos statisztika csak néhány deliktumnál közöl kimutatást, igy a lopásnál. A lopás miatt elitélt 24,536 fiatal korú közül 952 vissza­eső volt! — A büntetéspénzek uj kezelése. Január elsején életbelépett a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelőleg a közigazgatás egy fontos ágazatát a kihágási büntetéspénzek kezelését egyöntetűvé tevő szabályrendelet. Ez az uj szabályren­delet a postatakarékpénztárt vonja be a főszolgabirák, rendőrkapitányok és községi elöljáróság büntetéspénzei­nek kezelésébe. A kihágásért megbüntetett felek az Ítélet kihirdetésekor postatakarékpénztári befizetési lapot kap­nak, azon rójják le a büntetéspénzt. Az uj rendszer életbeléptetésével egyidejűleg az egyszerűsítési törvény­nek az a rendelkezése is érvényesül, hogy a kihágási büntetéspénzek felerészben az államkincstár, felerészben a községek között oszlanak meg. A községek az igy ke­zelt pénzek egy részét nem közvetlenül szegénysegitésre, nagyon fájdalmas, a vele járó csekély fájdalmat pedig a bűnös éppen úgy érzi, mint bárki más. Különben azok a bűnösök, akiket ismertem, általában nem voltak olyan mérvben hajlandók magukat tetováltatni, mint ahogyon ezt róluk állítani szokás. Ellenkezőleg, esztelenségnek tartják ilyen különös ismertető jeleket szerezni, amelyek sok esetben megkönnyíthetik a fölismerést. Minden ilyen kérdésnél a kriminológusok kizárólag arra vannak utalva, amit a bűnös maga közöl velük. Megkóstoltatnak valamit a bűnössel, tűvel megszúrják és a bűnös állításait tudományos bizonyíték gyanánt fogadják el. De honnan tudják a kriminológusok, vájjon a bűnös, amikor a hozzá intézett kérdésekre válaszol, nem tart-e valami czélt szem előtt? Hiszen meglehet, hogy a bűnös azt kívánja, hogy öt elfajultnak vagy ab­normálisnak tartsák; vagy pedig örömét leli abban, hogy a tudósokat megtréfálja, és azt válaszolja, ami épen eszébe jut. Amíg nincsenk olyan műszereink, ame­lyekkel az igazságot — a bűnös állításaitól függetlenül — meg tudjuk állapítani, addig nem tudhatjuk határo­zottan, minő változások fordulnak elő a bűnösök érzék­szerveiben. A bűnös közérzése jó ; 27 éves koráig olyan erős és munkabíró, mint az átlagos ember. Ámbár a nyomor tanyájáról származik, szervezete jó, és ha ügyelne magára, magas kort érhetne el. De a harminczadik életév hanem megyei határozat által megállapított százalékban a községi munkás és napszámos segélyalap gyarapítá­sára kötelesek fordítani. Az állampénztárt illető felerész jogán a pénzügyigazgatóságok vizsgálati jogot nyernek a kihágási büntetéspénzek kezelésére. Lényeges újítás az uj szabályrendeletben az, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban addig is, amig a rendőri büntető eljárás egységes sza­bályozása megtörténik, ezentúl az elsőfokú rendőri bűn­tető bírói hatalmat kizárólag a rendőrkapitány fogja gyakorolni, de már a múltra vonatkozólag is a végre­hajtás joga a rendőrkapitányé. Az ez év végéig jogerőssé vált büntetéspénzek kezelése még a régi rendszer sze­rint történik. — Birói vizsgáló-bizottság. A m. kir. igazság­ügyminiszter az 1891: XVII. t.-czikk 21. és 70. §.-ai alap­ján, az 1891. évi deczember hó 4.-én 45,036. I. M szám alatt kiadott rendelettel szabályozott gyakorlati birói vizsgálat vizsgáló bizottságának elnökévé dr. Vavrik Béla kir. kúriai tanácselnököt, tagjaivá pedig dr. Décsey Zsigmond kir. kúriai és dr. Imling Konrád a m. kir. igazságügyminiszteriumhoz beosztott budapesti kir. ítélő­táblai tanácselnököket, Havas Károly, Grecsák Károly dr., Tarnai János kir. kúriai bírákat, Németh Péter nyugal­mazott kir. kúriai birót, Bubla Ferencz budapesti ítélő­táblai tanácselnököt, dr. Heil Fausztin kir. közigazgatási bírósági birót, Szántó Mihály kir. igazságügyminiszteri tanácsost, dr. Baumgarten Károly budapesti kir. ítélő­táblai és dr. Márkus Dezső a kir. igazságügyminiszte­riumhoz beosztott kassai ítélőtáblai bírákat, dr. Vargha Ferencz budapesti kir. főügyészi helyettest, dr. Balogh Jenő, Zsögöd Groszschmid Benő és dr. Kovács Gyula budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárokat, dr. Weinmann Fülöp budapesti kir. közjegyzőt, id. dr. Környei Ede, dr. Kövess György, dr. Friedmann Bernát, dr. Nagy Dezső és Bohrer Viktor budapesti ügyvédeket, végül dr. Rei­ner János egyetemi czimzetes rendkívüli tanár buda­pesti ügyvédet három év tartamára kinevezte. — Kant Immánuel halálának századik év­fordulója alkalmából — ami ez évi február 12.-én lesz körül ereje és ügyessége rendszerint hanyatlani kezd. Ebben a korban már néhányszor büntetve volt és élet­módja is érezteti következményeit. Ha szabadon van, sokat bir el és egészsége is megmarad, de a börtön falai között elfonnyad és elveszti erejét, bármennyire gondoskodnak is róla a pönologusok. Eletének ezt az oldalát még aligha részesítették kellő figyelemben azok, akik azt állítják, hogy a bűnös fizikuma gyöngébb a nor­mális emberénél. Hogy tényleg gyöngébb lesz, azt megenge­dem, de csak akkor lesz, ha a társadalom a börtönbecsukta. Álljunk csak a börtön kapuja elé, a mikor a rabot 10 évibör­tönbüntetés kitöltése után szabadon bocsátják, és néz­zük meg a külsejét. Én ezt egyszer megcselekedtem és mondhatom, hogy sohasem láttam szánalmasabb állapot­ban egy olyan férfiút, aki azelőtt erőteljes ember volt. Igazi hajórom volt, testben és lélekben megtört teremt­ménye az istennek, áldozata olyan bűnöknek, a melye­ket mint szabad ember megutált volna. Hogy a bűnöst a börtön, nem pedig életmódja és foglalkozása teszi beteggé, azt leginkább a trampeknél lehet észlelni: ezek az emberek majdnem mindig a sza­badban élnek és életük többnyire nehezebb, mint a bűn­tetteseké, mégis jóformán a legegészségesebbek. Az Egyesült-Államokban az a babona van köztük elterjedve, hogy ők egyáltalában nem halhatnak meg, mint más

Next

/
Thumbnails
Contents