Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - Osztrák uj büntető törvénykönyv - Kriminalstatisztika

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 49 lyeket az állítólag egyidejűleg irt, 2 nappal későbben, abból, hogy milyen mértékben volt a két levél másolható, meglehetett állapítani, hogy a két levél megírása között 6 órai idő telt el, mely idő alatt a tettesben a gyilkosság szándéka megérlelődött. Tiszta képet nyújtott az a felvétel, amely egy pénzes levélről készült, melynek pecsétjét késsel lefejtette a tettes és azután ismét visszaragasztotta. Érdekes és könnyen felismerhető volt arról a késpengéről készült felvétel, melynek hegyét a meggyilkolt koponyacsontjában találtak. A késpengéken maradt vérnyomok is jól felismerhetők a fényképeken. a™—. — Ártatlanul letartóztatottak kártalanítása. A németországi törvényhozás nemsokára foglalkozni fog azzal a törvényjavaslattal, mely az ártatlanul elszenvedett vizsgálati fogságért kártalanítási igényt állapit meg. A törvényjavaslat alapelvei a következők: A vizsgálati fogságért ugy a letartóztatottnak, mint bármely más személynek, akinek eltartásáról a letartóztatott törvényszerint gondoskodni tartozik, az állammal szemben kártalanításra van igénye, ha a letartóztatott ártatlannak bizonyul, vagy ha megállapíttatik, hogy ellene alapos gyanuok nem forgott fenn. Kártalanításnak van helye abban az esetben is, ha a vétkesség vagy gyanú megállapíttatik ugyan, de csak oly csekély jelentőségű cselekmény miatt, mely a vizsgálati fogság elrendelését vagy meghosszabbítását indokolttá nem teszi. Kártalanítási igénynek helye nincs, ha a letartóztatott szándékosan vagy nagyfokú gondatlanságával maga szolgáltatott okot az üldözésre vagy a letartóztatás elrendelésére. A büntető eljárás befejeztével az eljáró bíróság megvizsgálja, vájjon van-e kártalanításnak helye és ha van, végzésileg megállapítja a kincstár kártalanítási kötelezettségét. A jogosultnak utólagosan beadott kártalanítási kérvényei csak bizonyos záros határidőn belül vehetők figyelembe. Ha a bíróság a kártalanítási igényt megállapító végzést az Ítélettel egyidejűleg hozza meg, kimondandó, hogy ezen végzés jogorvoslattal meg nem támadható ugyan, de az Ítélet esetleges feloldása következtében hatályát veszti; minden más esetben azonban az érdekeltek a végzés ellen a büntető perrendtartás értelmében azonnal panaszszal élhetnek. A bíróság végzése alapján a jogosult fél kártalanítási igényét érvényesítheti és szorgalmazhatja. A kártalanítást az a szövetséges állam fizeti, amelynek területén a büntető eljárás az első fokban folyamatban volt, amennyiben pedig vád nem emeltetett, az a szövetséges állam, amelynek bírósága a letartóztatást elrendelte. Osztrák uj büntető törvénykönyv. Az osztrák igazságügyminiszterium az uj büntető törvénykönyv tervezetét elkészítette. Közismeretüleg Schönborn grófméga 90-es években egy büntetőtörvény tervezetet terjesztett a parlament elé, de ebből törvény nem lett. Az uj tervezet alapját az 1874. évi Glaser-féle elaboratum képezi, egynémely változtatással, a melyet az azóta változott tudományos felfogás tett szükségessé. A nép jogérzéke ugyanis különösen az utóbbi években, a melyek a szabadságra törekvő mozgalmakra nézve rendkívül kedvezők voltak, megütközik egyes bűncselekmények túlságosan rideg megítélésén, a mely cselekmények erkölcsi súlya semmiképen sem hozható összhangba a rájuk kiszabott barbár büntetésekkel. Ide tartoznak főkép a vallás elleni, politikai, tulajdon elleni deliktumok, becsületsértések és testi sértések. A mikor ezek az esetek az esküdtszék elé kerültek, a laikus bíráknak meg volt adva a lehetőség, tisztán emberi érzésből eredő Ítélettel a jogtudomány és igazságérzet közötti ellentéteket kiegyenlíteni, és az utóbbi időkben gyakrabban fordult elő, hogy az esküdtek súlyos bűncselekmények esetében is felmentő Ítéletet hoztak, mig ellenben jogilag analóg enyhébb beszámítás alá eső esetekben a tudós társasbiróságok és egyes bírák kimondták a bűnösséget. Az uj tervezet ezekre a viszonyokra különös tekintettel van és a jogászbirónak is elég módot nyújt arra, hogy ítéleteiben az emberi érzést érvényre juttathassa. Azt hiszik, hogy a tervezet a lakosság jogérzékét a legnagyobb mérvben ki fogja elégíteni. — A code civil 100 éves jubileumát Francziaország néhány hónap múlva megünnepelheti. A „Code civil des Francais" ugyanis a XII. év Ventöse havának 30-án (1804. márczius 21-éD) kelt törvénynyel lépett életbe. Ennek a törvénynek az eredetijét az igazságügyminiszteriumban őrzik és a jövő tavaszszal valószínűleg az „Arehives nationales"-ben fogják elhelyezni. Ez az eredeti kézirat elsárgult füzetekből áll, melyeknek papirosa több helyütt felpuífadt. A háromszínű selyemzsinórral összefűzött, vörös pecsétviaszszal lepecsételt és sárgaszínű szalagokkal átkötözött kéziratot vasszekrényben őrzik. A pecsét, melylyel az átfűző selyemzsinór végei le vannak pecsételve, álló női alakot ábrázol, mely a köztársaságot jelképezi és melynek egyik keze vesszőkötegen nyugszik, másik keze pedig frigiai sapkával ékített lándzsát tart. A kézirat iiása tiszta és világos, de kissé elfakult. Csak Bonaparte-nek az aláírásai, melyek nagyon egyenlőtlenek és némely füzetben alig olvashatók, vannak még ma is sötét fekete téntával irva. ^ Kriminalstatisztika. ,A német birodalmi statisztika negyedéves füzetei"-nek negyedike az 1902. év kriminalstatisztikájának adatait tartalmazza. Ez adatok szerint a bűntett vagy vétség miatt megbüntetett egyének száma, mely 1901-ben igen erősen felszökkent, 1902-ben is még növekedett, bár távolról sem oly tetemesen, mint az azt megelőző évben. E szám 1902-ben 511 975 volt, 1901-ben 497.310,1900-ban 469 819, 1899-ben 478 139, 1898-ban 477.807, 1897-ben 463,585 és 1896-ban 456.999. 1901-ről 1902-re tehát 14.665-tel vagyis 31%-kal szaporodott a delinkvensek száma, holott 1900-ról 1901-re 27.481-gyel vagyis 5-8%-kal. Minthogy a lakosság 1901-ről 1902-re 15°/o-kal szaporodott, a megbüntetett egyének száma több mint kétszerte nagyobb arányban emelkedett, mint a népesség. Az utolsó hat évi időközt véve, a népesség száma 9-4%-, a megbüntetett egyéneké 12%-kal való emelkedést mutat. Az utolsó évekből újólag tisztára levonhatni azt a tapasztalati tanulságot, hogy a kriminalitás az általános gazdasági helyzettől függ. A gazdasági fellendülés idejében 1898-tól 1900-ig alábbszállott a büntetések száma, a gazdasági hanyatlás kezdetén pedig erősen megnövekedett az. Feltételezhető, hogy az 1903. évben végbement némi javulás a kriminalitás számaira is befolyással volt. Ha az elitéltek számát az elkövetett bűncselekmények ismeretes négy csoportja szerint felosztjuk, a következő eredményt nyerjük: a személy ellen elkövetett büntettek és vétségek száma 215.811 (1901-ben 213.443 volt), a vagyon ellen elkövetetteké 208.786 (199 428), az állam, alkotmány, vallás ellen elkövetett bűncselek-