Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - Osztrák uj büntető törvénykönyv - Kriminalstatisztika

50 Magyar Jogász-Ujság III. évf. mények száma 86.036 (83.093), végül a hivatali deliktumok száma 1342 volt, ugyanannyi, mint az 1901. évben. A legnagyobb emelkedést aránylag a vagyon elleni bűncselekmények érték el, a minthogy ez gazdaságilag kedvezőtlen időben rendszerint is így van; számuk 1902-ben 4 7%-kal emelkedett (1901-ben 6%-kal). Ellenben a személy ellen elkövetett bűncselekmények, a melyek 1901-ben 5'l°/o-kal megnövekedtek, 1902-ben csak l-l°/o-os szaporodást tüntetnek fel. Az állam, alkotmány és a vallás elleni bűncselekmények száma 3'5%-kal emelkedett. Már egyes bűncselekmények szerinti összehasonlítás itt lehetetlen, mivel a mostani kimutatás az előbb összegezett számban egybefoglalt deliktumokat elkülönítve tünteti fel. Lopás miatt 1902-ben 103.811-et büntettek meg, 1901-ben 101.558-at, ugy hogy a szaporodás csak 2'2°/o ot tett ki (hololt 1901-ben 71%-ot!). Ám figyelemreméltó, hogy a minősített lopások száma 8 7% kai emelkedett (1901-ben 9°/o-kal,. Tetemesen megnövekedett a csalás és sikkasztás miatt elitéltek száma, előbbieké 21.600-ről 22.882-re, utóbbiaké 20 866-ról 22.176-ra emelkedett. Az orgazdaság miatt történt elitélések száma 7688-ról 8196-ra emelkedett, az okirathamisitások miatt történteké 5256-ról 5817-re. A könnyű testi sértések miatt történt elitélések száma 27.193-ról csak 27.273-ra emelkedett, a súlyos és életveszélyes testisértéseké pedig 98.110-ről 97.243-ra csökkent, miután az azt megelőző évben több mint 5000-rel emelkedett. A gyilkosság miatt elitéltek száma 84-ről 103-ra emelkedett, az emberölés miatt elitélteké 158-ról 180 ra. Igen tetemesen megnövekedett a magzatelhajtás miatt történt elitélések száma; ezek száma 1899-ben 395, 1900-ban 411, 1901-ben 457 és 1902-ben 55S volt, ugy hogy a szaporodás három év alatt több mint 40°/o-os volt, a mi ugyan talán a rendőrközegek nagyobb éberségére is visszavezethető. A szemérem elleni büntettek és vétségek miatt elitéltek száma 12.564-ről 13.385-re, tehát 6 50/o-kal emelkedett. Hatóság elleni erőszak miatt 17 080-at ítéltek el (1901-ben 17.030-at). A felségsértés miatt elitéltek száma 269-ről 256-ra sülyedt. Becsületsértés miatt 58.091 személyt Ítéltek el, (1901-ben 55.752-t, 1900-ban 52.883-at), ugy hogy a szaporodás igen tetemes. A hamis eskü és hamis tanuzás miatt elitéltek száma 725-ről 671-re csökkent. A német kriminalitásban mind nagyobb szerepet játszanak azon ujabb törvények, a melyek a büntető törvénykönyvön kivül büntető szabványokat tartalmaznak, különösen az uj iparrend mind több büntetést idéz elő, a 147. §-ba ütköző cselekmények miatt 12.335, a 146. §. a) (vasárnapi munkaszünet) pontjába ütköző cselekmények miatt 7364 személyt büntettek meg. Az élelmiszerhamisitás L

miatt megbüntetett egyének száma 1902-ben 3367 volt, 1901-ben 1946. — A Magyar Jogászegylet folyó hó 9-én teljes ülést tartolt, melynek tárgya: Dr. Eolitscher Szigfrid kir. közjegyző-helyettes ily czimü előadása : Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a polgári törvénykönyv tervezetében, — volt. — A budapesti ügyvédek létszáma. Az utolsó évek fluktuáczióját a budapesti ügyvédi karban a következő számok mutatják: Budapesten lakott 1893-ban 934, 1899-ben 1100, 1900-ban 1135, 1901-ben 1172, 1902-ben 1169, 1903-ban 1225 ügyvéd. Ugyanezen idő alatt a budapesti kamara vidéki tagjainak száma aránylag kevéssé szaporodott. A kamara területén 1893-ban volt 88,1898-ban 98, 1902-ben 105, 1903-ban 110 vidéki ügyvéd. — A német büntető perrendtartás revízióját előkészítő bizottság deczember végén tartott ülésében mindenekelőtt befejezte az eljárás fölötti tanácskozásokat. Azután áttért annak a kérdésnek beható tárgyalására, vájjon módositandók-e és mennyiben a főtárgyalásra vonatkozó szabályok. Különösen két nagyjelentőségű kérdés körül folyt a vita, tudniillik: 1. Az eddigi szabályok mellett tapasztaltatott-e, hogy a tárgyalások túlságosan elnyujtatnak, lényegtelen körülményekre kiterjesztetnek és hogy a tanuk és szakértők meggyanusitását és megsértését lehetővé teszik ? Ha igen, miképen lehetne ezeken a bajokon segíteni ? 2. Czélszerü-e annak az elrendelése, hogy az Ítélet megokolásában részletesen fejtse ki a 1 Íróság, miért vette bizonyítottnak azokat a ténykörülményeket, melyekben a bűncselekmény törvényszerinti ismérveit látja fenforogni ? A bizottság ezenkívül még arról is tanácskozott, vájjon a makacssági eljárás kiterjesztése a tárgyalásról elmaradt vádlottakra és távollevő személyekre ajánlatos-e, a keresztkérdésekre vonatkozó szabályok módositandók-e és vájjon a főtárgyalási jegyzőkönyvnek a főtárgyalás alakiságára vonatkozó részét illetően megengedhető-e a tartalom helytelenségének a bizonyítása ? A bizottság legközelebbi ülését folyó hó 19-én tartja meg, amelynek napirendje a következő ; az eljárás újra felvétele, a magánvád, a vádhatározat, a büntető rendelkezések és büntető határozatok. A bizottságból kivált két tag helyét Pfannschmidt müncheni és dr. Rupp stuttgarti főtörvényszéki biróval töltötték be. — Uj sajtótörvény Szerbiában. A szerb kormány uj sajtótörvényjavaslatot dolgozott ki. Az uj törvény csupa olyan intézkedéseket tartalmaz, a melynek czélja, hogy a sajtó kinövéseit korlátozzák. A szerkesztőtől bizonyos kvalifikácziót követel s a sajtódeliktumokat szigorúan bünteti. A tárgyalás folyamán Protics belügyminiszter azt mondta, hogy az a memorandum, a melyet a javaslat ellen az ujságiró-egyesület a szkupstina elé terjesztett, szégyenére válik az egyesületnek. A törvényjavaslat részletes tárgyalásakor azt a szakaszt, a mely szerint az újságokat az idegen államok fejeinek megsértéseért elkobozhatják, nagy többséggel elfogadták. — „Betörésmentes". Ujabban Kolozsvárott történt, hogy egy pénzintézetnek óriási vaspénztára — melyet tiz ember is alig volt képes helyéről elmozdítani — egy éjjel nyomtalanul eltűnt. A szekrényben 80.000 korona volt. A tolvajok ebben az esetben bámulatos virtuozitással dolgoztak. De bármennyire rejtélyesnek is látszik ez az eset, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyen vakmerő betöréseket és tolvajlásokat többnyire az emberek jóhiszeműsége teszi lehetővé. A tolvajok és betörők ugy tesznek, mintha a lopás és betörés a legtermészetesebb dolog volna. Ki ne emlékeznék még arra a furfangosságra, amikor egy ügyes tolvajbandi Budapesten a Rottenbiller-utcza kövezetét a rendőr szemeláttára ellopta ? Ugyan ilyen vakmerőséggel jártak el a furfangos tolvajok Bécsben is. Tudták, hogy az egyik hivatalban 8 óra előtt egyetlen lélek sincsen. 3/48-kor teherszállító kocsival megjelentek a hivatal előtt, álkulcscsal nyugodtan kinyitották azt a helyiséget, ahol a vaspénztár állott és a pénztárt levitték a kocsira. A hivatal előtt rendőr állott, aki a pénztárt hozó munkásoknak jó tanácsokkal szolgált és a járó-kelőket a járdától távol tartotta, hogy a munkások akadálytalanul feltehessék a pénztárt a kocsira. Pontban 8 órakor mindennel elkészültek, a rendőrnek megköszönték jóakaratát és elhajtottak. Képzelhető, mekkorát bámult a rendőr, mikor megtudta, hogy azok az emberek, akiknek ő segédkezett, betörők voltak.