Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - A fényképészet az igazságszolgáltatásban

48 Magyar Jogász-Ujság IQ. évf. zárul az ó-év, ennek ómenében nyilt meg az uj-esztendő. „Prospera lux oritur" ! Ezzel kö­szöntötték egymást a régi rómaiak, ha vig szaturnáliáik közben Janus isten hónapjával beköszöntött az uj esztendői Törvény­hozásunkra ily értelemben még mindig nem kö­szöntött be az! Váljon mikor mondhatjuk el már a régi rómaiakkal: „prospera lux oritur" ? # Individualisatio az igazságszolgálta­tásban ! Ennek helyes alkalmazása fogja meg­közelíteni az igazságszolgáltatás ideálját! Ehhez azonban nem elég a szándék és a jóakarat; az emberismeret magas foka az előfeltétele ezen elv czéltudatos és eredményes alkalmazá­sának. „Pedig ha az igazságszolgáltatás nem akar kegyetlen lenni, akkor az általános jogi szabályok a birák által az emberi egyéniségek­hez képest alkalmazandók" — mondotta az osztrák miniszterelnök egy utóbbi alkalommal, mely kijelentés az ö igazságügyminiszteri quali­tásait dicséri. Az utóbbi napok eseményei ismét aktuálissá tették a párbajnak, mint deliktumnak kérdé sét. A párba j ellenes társadalmi akcziót hatásá­ban bizonyára túlszárnyalja azon intézkedés, melynek hirét Kolozsvárról kapjuk. A kolozsvári kir. főügyész, Gyárfás László, kerületének ügyész­ségeit felhivta ugyanis, hogy párbaj eseteknél a vizsgálatot, adott esetben pedig vádinditvá­nyaikat terjesszék ki a segédekre is s legyenek rajta, hogy vádjuknak érvény is szereztessék. Mi a párbajsegédeknek és a párbaj körüli egyéb funkczionáriusoknak az üldözését az ügy érdekében állónak nem tartjuk ; mert bár a segédeknek birói uton való üldözése a párbajok számának csökkenését talán alkalmas volna előidézni, mégis azt hisszük, hogy a komoly és valóban lovagias érzésű segédeket a párbajnál való asszisztencziától el fogja riasztani, ami pedig csak a párbajoknak kevésbé lelkiismeretes segé­deknek való kiszolgáltatására vezetne, de sőt eset­leg segédek hiányában a végeredményében még sokkal károsabb, emellett tanuk hiányában tit­kolt s igy még kevésbé ellenőrizhető amerikai párbajok szaporodására vezethetne. Ezzel pedig a kedvezőbb számbeli statisztikai eredmény talán még sem ér föl! Mégis szívesen halljuk a kolozsvári hirt, mert ez azt bizonyítja, hogy igazságügyünknek ,— tehát az első sorban hiva­tott szervnek — vezető közegei e fontos társa­dalmi probléma megoldásának előbbrevitelével komolyan foglalkoznak. JOGÉLET. \/A fényképészet az Igazságszolgáltatásban. A fényképészet ma már a tökély olyan fokán áll, hogy a tudomány fontos segédeszközét képezi, amennyiben lehetővé teszi a legfinomabb szövetszerkezetek felisme­rését és tanulmányozását. Ennek folytán igen gyakran alkalmazzák a büntettek felderítésére is ; és itt-ott a szó szoros értelmében valóra vált az a régi szálló ige, mely azt mondja, hogy minden napfényre kerül. A törvény­széki fényképészetnek nemcsak az a feladata, hogy a bűntetteseket lefényképezze — amit csak külön szak­ember végezhet, — de foglalkozik okiratok vizsgálásával is, amennyiben a tinta, a betűk össszehasonlitása, az irás régiségének, az Írásjegyek sajátosságainak, a papir minőségének, esetleges vakarásoknak és törléseknek megállapításával lehetővé teszi az illető okiratokon eset­leg eszközölt hamisítások felderítését. Vérnyomok, sperma, haj-, ujjlenyomatok, szövelfoszlányok gyakran csak a fényképészet segélyével ismerhetők fel. A láthatatlant a fényképészet sem teszi láthatóvá, hiszen nem is ez a czélja, de tényeket állapit meg, összehasonlításokat tesz. A törvényszéki fényképész igyekezzék a felderített tényeket oly érthetően előadni, hogy előadását nemcsak a szakértő követhesse, hanem a biró, az esküdt, a laikus is megértse, ellenőrizhesse és ítéletet alkothasson magának. A törvényszéki fényképészetnél a rendes fény­képészeti gyakorlat rendszerint nem elég, hanem szük­séges, hogy az illető fényképész beható szaktanulmá­nyokat végezzen és hogy némi kriminálisztikai gyakor­latot is elsajátítson. Erről a thémáról Dr. Papp G. frank­furti törvényszéki vegyész nemrég érdekes felolvasást tartott. 70 fényképészeti felvétel bemutatásával megma­gyarázta, miképen lehetett okmányokon a zsebkéssel, vagy törlő gummival történt vakarásokat kimutatni. Egy már elévült vasúti igazolványon az érvényesség ideje volt meghamisítva, egy sértő tartalmú levelezőlapon a czim volt kiradírozva, egy zsebkönyvecskébe az alibi beigazolása czéljából utólag történt bejegyzés, egy meg­rendelőlapon történt szövegváltoztatás, — mindezt a fölvett fényképeken tisztán lehetett felismerni. Egy ha­misított sorsjegyen a felolvasó megmutatta, miképen lehet a hamis számot eltüntetni és az eredeti számot újra láthatóvá tenni. Ennél sokkal nehezebb az olyan írást felderíteni, amelyet kivakartak, azután a vakarás helyét téntával elmázolták. Éppen olyan fáradságos fel­adat az olyan téntákat összehasonlítani, amelyek között a különbség csak csekély árnyalatot képez. A felolvasó előadja, hogy a ténta nem fekete, hanem vagy a vörös és barnás, vagy a zöld és kékes, vagy főképen a sárga és vörös szinü fénysugarakat bocsátja át; aszerint, hogy milyen az illető ténta, a különböző szinek nemcsak minőségileg, de mennyiségileg is variálnak. Mindez a spektrálkészülék segélyével állapitható meg. Ha külön­böző téntákkal irt, illetve hamisított okiratokat, fény­szürők és orthochromatikus lemezek alkalmazásával le­fényképezünk, az egyik ténta világos, a másnemű ténta pedig sötét színben látható a képen. Régebbi irás egé­szen más színárnyalatot mutat, mint az ugyanazon tén­tával irt friss irás. így sikerült egy postafeladóvevényen a téntafoltokkal olvashatatlanná tett keletet, egy nyugta végére pótlólag hozzáirt néhány szót, egy másik nyugtán pedig a kelet megváltoztatását felismerni. Érdekesek voltak a bemutatott szavazólapok, amelyeken a válasz­tási bizottság a név mellett álló számot megváltoztatta. Sikerült kideríteni, hogy ez a hamisítás a hivatalos jelölt érdekében, a szavazólap összehajtása után, hiva­talos téntával történt. Egy gyilkos két levelénél, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents