Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - A kereskedelmi s ipari segédszemélyzet jogviszonyai figyelemmel a bírói gyakorlatra és az ipartörvény reviziójára [2. r.]

44 Magyar Jogász-Ujság III. évf. könyv, azután az ipartörvény munkásvédelmi rendelkezéseinek (1884: XVII. t.-cz. III. fej. C és D) szószerinti szövegét,7) végül pedig a munkakönyv első lapján a munkakönyv tulajdonosának sajátkezű aláírását. A mennyiben a munkakönyv tulajdonosa irni nem tudna, e körülmény megjegyzés alakjában ugyancsak az első lapon juttatandó kifejezésre.8) A munkakönyv általában magyar nyelven van kiállítva, a nemzetiségi vidékekre való tekintettel azonban meg van engedve, hogy e czélra a magyar nyelven kivül az országban szokásos más nyelvek is használtathassanak. Ilyen több nyelven kiállított munkakönyvekben azonban a magyar szövegnek kell elsőnek lenni, valamint a hatósági bejegyzések is első sorban az állam hivatalos nyelvén teljesitendők s a mennyiben a több nyelvű szövegek között eltérés mutatkoznék, a magyar nyelv tekintendő irányadónak.9) Az egyöntetű s szabályszerű kiállítás biztosítása czéljából a munkakönyvek előállításának s forgalomba hozatalának kizárólagos joga az egyetemi nyomdára ruháztatott s a hatóságok innen tartoznak a szükséges munkakönyveket beszerezni.10) A munkakönyvet az elsőfokú iparhatóságok, illetőleg ott, hol az elsőfokú iparhatóságok teendőit átruházott hatáskörben az ipartestületek látják el, ez utóbbiak állítják ki. A munkakönyv kiszolgáltatásáért a könyv előállítási költségén (20 fillér) s a törvényszerű bélyegilletéken (30 fillér) kivül egyéb dijak nem szedhetők.11) (1884. XVII. t.-cz. 100. §.) Munkakönyv annak adandó, ki iparhatósági bizonyitványnyal igazolja, hogy tanoncz idejét befejezte; ki élete tizenötödik évét betöltötte és gyakorlati ipariskolát végzett; ki élete tizenötödik évét betöltötte és igazolja azt, hogy iparosnál mint segéd felvétetik. Munkakönyv volt adható annak is, ki az ipartörvény életbe léptekor (1884. május 21-én) mint segéd iparosnál munkában állt. (1884. XVII t.-cz. 101. §.) Azon gyakorlati ipariskolákat, melyeknek szabályszerű bevégzésével a tanulók ha tizenötödik életévüket betöltötték, igényt nyernek munkakönyv váltására, a kereskedelemügyi miniszter rendeleti uton állapította meg. Ezen gyakorlati ipariskolák igazgatóságai a végzett tanulók részére kiállítandó végbizonyítványokban az 1884. XVII. t.-cz. 5., illetőleg 101. §-ának c) pontjára való hivatkozással megjelölik azon mesterséget, illetőleg mesterségeket, amelyekre nézve a ta7) Ipartörvény végr. ut. 29. §. B. T. 1884. 1271. 1. 8) Kereskedelemügyi min. 1902. évi deczember 31-én k. 49.921. sz. r. Közp. Ért. u. h. r. 1903. 87. 19) Földmivelés-, ipar- s keresk. min. 1887. évi szeptember 9-én k. 45.369. sz. r. B. T. 1887. 1951. 1. 10) Földmivelés-, ipar- s keresk. min. 1884. évi október 18-án k. 48.665 sz. r. B. T. 1884. 1J17. 1. 11) Ipartörvény végr. ut. 29. §. B. T. 1884. 1217. 1. nulónak, ha élete tizenötödik életévét betöltötte, a munkakönyv kiadandó.12) Oly esetben, ha a segéd a munkakönyv kiállításához szükséges illetőségi adatokat hitelt érdemlő módon igazolni nem képes, az iparhatóságok a munkakönyvet az előirt egyéb törvényes előfeltételek igazolása mellett az illetékességi helynek figyelmen kivül hagyásával tartoznak kiállítani.13) Minthogy az ipartörvény hatálya csakis a magyar korona országaira terjed ki, ennélfogva a hazai hatóságok munkakönyvet természetszerűen csakis a magyar birodalom területén fekvő ipar- vagy gyártelephez szegődött munkás részére állithatnak ki.14) Viszont szintén a dolog természetéből folyólag, idegen állam által kiállított munkakönyv alapján Magyarországon senki munkát nem vállalhat, hanem e czélból az idegen segédnek vagy gyári munkásnak az illetékes iparhatóságnál, illetőleg ipartestületnél magyar munkakönyvet kell váltania. Az iparhatóság (ipartestület) a külföldi munkakönyvet az abban foglaltaknak a magyar munkakönyvbe való bevezetése után visszatartja és megőrzi mindaddig, mig az idegen iparossegéd vagy gyári munkás a magyar korona országaiban tartózkodik. Az iparossegédnek vagy gyári munkásnak Magyarország területéről való távozása esetében a külföldi munkakönyv a magyar munkakönyv átszolgáltatása ellenében visszaadandó. E czélból azon iparhatóság vagy ipartestület, a melynek területén a segéd vagy gyári munkás Magyarországban utoljára tartózkodik, a magyar munkakönyvet kiállító iparhatóságot vagy ipartestületet a külföldi munkakönyv átküldése iránt megkeresi, s azt, bejegyezve a magyar munkakönyvbe foglalt adatokat, a segédnek vagy gyári munkásnak visszaadja, a magyar munkakönyvet pedig a kiállító hatóságnak visszaküldi, mely azt a munkakönyvekről vezetendő jegyzékbe történt feljegyzés után megsemmisíti.15) A munkábalépés alkalmával az iparos a könyvet a segédtől átveszi és a segéd alkalmazását a munkakönyv bemutatásával legkésőbb két hét alatt az iparhatóságnak bejelenti. (1884: XVII. t.-cz. 103. §.) A bejelentést az iparos akár személyesen, akár megbízottja által, akár írásban bélyegmentes beadványnyal teljesítheti.16) A munkakönyvet mindaddig, mig a segéd munkában áll az iparos magánál megőrizni tartozik, azonban a segéd kívánatára arról, hogy 12) Kereskedelmügyi min. 1895. évi márczius 30-án K. 16.698. sz. r. B. T. 1895. I. 881. 1. 13) Kereskedelmügyi miniszter 1902. évi deczember 31. k. 49.921. sz. r. Közp. Ért. u. h. r. 1903. 87. 1. 14) Földmivelés-, ipar- és keresk. min. 1884 évi 60.980. sz. h. 18) Földmivelés-, ipar- és keresk. min. 1886 évi márczius 9. k. 7.715. sz. r. B. T. 1886. 210. 16) Ipartörvény végr. ut. 34. § B. T. 1884. 1282. 1.