Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - A kereskedelmi s ipari segédszemélyzet jogviszonyai figyelemmel a bírói gyakorlatra és az ipartörvény reviziójára [2. r.]

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 43 levő testnek van, csak ' ennek lehet fénysugárszóródása. De a sugarak nem okvetlenül érnek hozzánk ; ha előttük áthatlan más test van, azon megtörnek s vagy visszaverődnek, vagy más irányt vesznek. A jogcselekmény a fénytest, sugarai a jog által hozzáfűzött és czélzott hatások. E hatások megtörhetnek a közbeékelt hitelezési érdekoltalmon. S annak, hogy a fény tova nem terjed, nem a fénytest az oka, az szabadon szórja sugarát, hanem a közbenálló test, amely ha eltávolittatik, a fény szabadon terjed tova. Ha kielégíttetett a hitelezői érdek, a jogcselekmény hatásai minden közreműködés nélkül érvényesülnek. A hatálytalanságot, szemben az érvénytelenséggel ezek után abban találom, hogy a fizetésképtelenné vált adósnak vagyonát érintő és hitelezőinek kielégítési érdekét sértő jogcselekményeitől megvonja a jog a jogcselekmények gazdasági hatását a hitelezőkkel szemben, ezek javára. Kérdés lehet azonban, hogy mit értünk a jogcselekmények gazdasági hatása alatt? A vagyonjog körébe eső jogcselekményeknek czéljuk, hogy a szerző oldalon gazdasági gyarapodást eszközöljenek. E czél elérését a jog azáltal segiti elő, hogy jogi hatásokat fűz a cselekményekhez (jogviszony-alapitás, változtatás, megszüntetés, tulajdon-átszállás, zálogjog-alapitás, követelés, elengedés, stb). E jogi hatások az elérendő czél szempontjából mint eszközök jelentkeznek és attól élesen különválaszthatók. Eszerint a jogcselekménynek kettős hatása látható. Egyik tisztán jogi, amely a jogviszony létére bir vonatkozással s ezzel áll összefüggésben ; a másik, amely ezen tul a jogcselekmény végső czélját jelzi. Amidőn kalapot vásárolok, azt nem azért teszem, hogy tulajdonjogot szerezzek, hanem hogy szükségletet elégítsek ki vele. A tulajdonjog-szerzés csak a szükséglet-kielégítésnek módja és eszköze. A vagyonjogi jogcselekménynek végső czélja a teljesedés szempontjából és azt, mint bevégzettet szemlélve, az, amit a jogcselekmény gazdasági hatásának lehet mondani. Csak ez a hatása a jogcselekménynek az, ami a hitelezők kielégítési érdekeit sérti. Mert hogy a tulajdonjog az adóstól másra átszállott, hogy zálogjogi viszony létesült, maga a jogviszony tisztán reájuk nem káros. Ezért nem is érinti a hatálytalanítás a jogcselekmény jogi érvényét, a tulajdonjog-átruházás, zálogjog-alapitás, követeléselengedés stb. marad annak, ami és érvényesnek ; csak a távolabbi, a végczél elérését hiusítja meg, a jogcselekmény gazdasági hatásainak érvényesülését gátolja meg, annak állja útját, hogy a tulajdonba került dologgal a hitelezők sérelmére rendelkezzék, a zálogtárgyból ezek sérelmére magát kielégítse, stb. Dr. Menyhárt Gáspár, jügyvéd, kolozsvári egyetemi magántanár. A kereskedelmi s ipari segédszemélyzet jogviszonyai, figyelemmel a birói gyakorlatra és az ipartörvény revíziójára.*) X Minden segédnek munkakönyvvel kell ellátva lennie, mely személyére s szolgálati viszonyaira vonatkozólag igazolványul szolgál. A munkakönyv intézményét nálunk az iparrendészet érdekében az 1884 : XVII. t.-cz. honosította meg. A munkakönyv az iparossegéd s a gyári munkás személyi és szolgálati viszonyainak igazolására szolgáló okmány. Minden segédnek s gyári munkásnak (nemre való tekintet nélkül) munkakönyvvel kell ellátva lennie. Ez áll oly segédre, vagy gyári munkásra is, ki atyjánál van alkalmazva,1) valamint olyanra is, ki nem műhelyben, hanem otthon dolgozik.2) Kereskedő segédnek, úgyszintén fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédeknek,3) jelesen könyvelöknek, pénztárnokoknak, üzletvezetőknek munkakönyvre nincs szükségük. 1884: XVII. t.-cz. 99. §. A nagy ipartelepek főtisztviselői ugyanis nem képeznek oly hullámzó elemet, amely működése helyét gyakran változtatná. Ily személyek viszonyai felől az iparosok egészen más uton szokták maguknak a szükséges tájékozást megszerezni, mintsem hogy e végből hatóságilag ellenőrzött munkakönyvre volna szükségök.4) Minhogy a fontosabb teendőkkel megbízott segédek a törvényben csak exemplificative vannak felsorolva, a fogalom nem szorítkozik csupán a felsorolt négy foglalkozási körre. Mely segédek tekintendők még az emiitetteken kívül fontosabb teendőkkel megbízott segédeknek, azt kétség esetében az iparhatóság határozza meg (1884: XVII. t.-cz. 99. §.), melyezen kérdésnek eldöntésére kizárólag illetékes.5) A munkakönyv alakja, rovatai s kiállítási módozatai rendeleti uton állapíttattak meg.6) Az ipartörvény e részben csak azt rendelte el, hogy a munkakönyvbe az ipartörvénynek a segédekre s gyári munkásokra vonatkozó szakaszai lenyomatandók. (1884: XVII. t.-cz. 99. §.) A munkakönyv a birtokos nevének, a munkakönyv számának, s kiállítási költségének feljegyzésén kívül tartalmazza a segéd vagy gyári munkás személyleirását, továbbá annak felemlitését, hogy mely okmányok alapján állíttatott ki a munka*) Előző közleményt 1. az 1. számban. !) Földmivelés-, ipar- s kereskedelmi min. 1884. évi 49.398. sz. h. 2) Földmiv.-, ipar- s keresk. min. 1887. évi decz. 4. k. 51.706. sz. h. 3) Kereskedelemügyi min. 1900 január 27. k. 3672. sz. h. Közp. Ért. sz. h. r. 1900. 102. 1 4) Ipartörvény javaslat indok. Képviselőházi irományok. 1881/4. XIX. 244. 1. 5) Tábla 1898 évi I. G. 158. sz. Térfi, III. 217. 1. ?) Ipartörv. végr. ut. 29. §. R. T. 1884. 1271. 1.