Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 24. szám - Párizsi ügyvédek

24. sz. Magyar Jogász-Ujság 507 hiánya a férfiak támadását a nöi erkölcsök ellen még sokkalta inkább fokozza, sőt fokozza azt a veszélyt is, hogy a kéjenczek minden aggodalom nélkül a tisztessé­ges leányok elcsábítását is megkísérlik. A házasságon kivül született gyermekek kisebb vagy nagyobb száma a különböző jogterületeken, a legkülönbözőbb okokra ve­zethető vissza és nem tulajdonitható a különböző or­szágokban érvényben levő jognak; a házasságon kivül született gyermekek számára nagy befolyást gyakorol a családalapításnak politikai és gazdasági okokból való megnehezítése; tény az, hogy erre való tekintettel, az egységes jogterületek különböző vidékein a törvényte­len gyermekek száma is nagyon különböző. A polgári törvénykönyv megszövegezésénél tehát eltértek a vélemények a fölött, vájjon az apasági kere­setek megengedhetősége a nők ellentállási erejét, vagy pedig a férfiak csábítási kedvét csökkenti e nagyobb mérvben és kétséges volt, vájjon az eddig rendelkezésre állott statisztikai adatok elegendök-e, hogy belőlük kö­vetkeztetni lehessen arra a befolyásra, amit a törvény­telen gyermekek születésének számára a különböző jog gyakorol, mert hiszen a különböző jogterületek külön­böző államokra terjednek, amelyeknek, gazdasági és poli­tikai viszonyai egymástól lényegesen eltérők. Ez az aggodalom ma már alaptalan és nem állhat meg olyan statisztikával szemben, mely ugyanarra az országra vo­natkozólag az apasági perek megengedhetősége előtt és után házasságon kivül született gyermekek számáról nyújt képet. Ilyen statisztika áll rendelkezésünkre Elsass­Lotharingiára vonatkozólag — ámbár csak néhány évről szól is az. Ezen statisztika az alábbi adatokról számol be : A született összes A házasságon kivül szü­gyermekek közül letett gyermekek közül élve halva összesen élve halva összesen > « szül 2 tett született összesen született született összesen 1897 50636 1635 52271 4179 180 4359 1898 50266 1574 51840 4103 193 4296 1899 51968 1690 53658 4172 194 4366 1900 51703 1635 533^8 3815 183 3998 19ul 53381 1633 55014 3884 167 4051 1902 52718 1624 54342 3716 157 3873 Összesen 23869 1074 24943 Eszerint tehát, mig a születések száma meglehető­sen arányos emelkedést mutat, mely körülbelül 4°/o ot tesz ki a szóban'^forgó 6 év alatt, addig a törvénytelen gyermekek száma, mely az 1897—1899. esztendőkben alig változott, 1900-ban egyszerre 368-al, vagyis körül­belül 9°/o-kal, 1902-ben pedig ismét 125-el, összesen tehát mintegy 12°/okal csökkent. Ez arra enged követ­keztetni, hogy az apasági keresetek megengedhetőségé­nek kedvező befolyása nagyobb mérvben nyilvánult a férfiaknál, mint a nőknél. Ez a kedvező befolyás annál becsesebb, mert a vagyontalan férfiaknál — akik pedig túlnyomó többségben vannak — az apasági keresetek csak nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nincsenek hatás­sal, annál nagyobbnak kell tehát lennie a hatásnak a többi férfiaknál. A fentebbi statisztikai adatokból azonban nem minden alap nélkül vonhatunk következtetést arra a kedvező befolyásra is, amelyet az uj jog a nőkre gya­korol. Mert az a körülmény, hogy a halva született törvénytelen gyermekek száma még nagyobb arányban csökkent, mint a házasságon kivüli születések száma, vagyis 1899-től 1902-ig 194-ről 157-re, tehát mintegy 20%-kal szállt alá, arra a feltevésre jogosit, hogy a házasságon kivül teherbe ejtett nők ugy a terhesség, mint a szülés idejében nagyobb gondosságot tanúsíta­nak a gyermek iránt, amióta a természetes atya részé­ről tartási díjra számithatnak. A következő évek statisztikája bizonyára más álla­mokban is, amelyekben előbb a franczia jog volt ér­vényben, igazolni fogja azokat a kedvező következteté­seket, amelyeket a fentebb felsorolt, csak néhány évre terjedő és egyedül Elsass-Lothringiára vonatkozó ada­tokból le lehet vonni. F—y. Párizsi ügyvédek. A franczia ügyvédek valósággal államot képeznek az államban. Autonóm bíráskodást gyakorolnak ön­maguk fölött s büntetést szabnak egyes oly cselekmé­nyekre, melyeket az általános jogszabályok nem is til­tanak. Még emlékezhetni ama bünperre, amely Franczia­országban Brierre gyermekgyilkos ellen folyt. A vádlott vé­dője ez irányban fennálló tilalom ellenére valamelyeskerülő uton ajánlotta fel a gyilkosnak szolgálatait, amit a pá­risi „barreau" azzal torolt meg, hogy az ügyvédet még a per folyama alatt kizárta tagjai sorából. Anélkül, hogy az állam ez irányban valami befolyást gyakorolna, ma­guk határoznak az ügyvédek tagok felvétele és kizárása fölött. Évenként elnököt választanak ma°uk közül, a „batonniert", aki a testületet kifelé képviseli. Dubuit ügyvéd, aki a Humbert—Daurignac-féle-milliós csalás ügyében nagyon kétes szerepet játszott, pár év előtt szintén batonnier volt s bizonyára már ezen ténynek elégnek kellett volna lennie, hogy a vád ellen ne véde­kezzék a hiszékenységével és ostobaságával. Hiszen egy vezetőszerepet játszó ügyvédnek igy védekezni nem le­het, mert az ügyvéd a valóságban — legalább is franczia felfogás szerint — még sohasem volt hiszékeny és ostoba Az a körülmény, hogy Brierre gyermekgyilkos vé­dőjét kizárták a kiváló tiszteletnek örvendő ügyvédi karból, érdekes bepillantást enged a franczia ügyvédi kar beléletébe. Az az előkelő színvonal, amelyen a fran­czia ügyvéd áll, nem engedheti meg, hogy klienseket fogdosson. Nem szabad irodáját lapban hirdetnie, kör­levelek utján, személyesen vagy írásban szolgálatait ajánlgatni, vagy ezzel közbenjárót vagy ügynököt meg­bízni. Még tovább is mennek és megtiltják azt is, hogy foglalkozását és czimét a levélboritékra nyomassa, illetve azt ezen feltüntesse. Nem szabad a kapura czimtáblát tenniök. Akik ezen rendszabályok ellen vétenek, azokat a „barreau" elé idézik s vagy megintik, vagy kizárják. Ezzel azonban még nincs kimerítve a franczia ügy­védi rendtartás bizarrsága. A franczia ügyvédnek ugyanis nem szabad az ő szolgálataiért jutalmat köve­telni. Ezzel a tetőpontját éri el az alakoskodás, mert mi sem természetesebb, mint hogy a franczia ügyvédnek sincs eszeágában, hogy ingyen dolgozzék, de nem is kiván senki sem ily önzetlenséget tőle. Azok a szabá­lyok, amelyeket a barreau ez irányban alkotott, minden.

Next

/
Thumbnails
Contents