Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 24. szám - Az apasági keresetek megengedhetőségének befolyása a törvénytelen gyermekek számának a csökkenésére

506 Magyar Jogász-Ujság III. évf. gától értetődik és oka a dolog természetében rejlik. Minthogy azonban ezen munkatöbblet jelentékeny része mechanikai irásmunka, önként föltolul az a kérdés, vájjon a munka helyesebb megosztása, a bíráknak a mechanikai irásmunkától való felszabadítása és ennek a munkának olcsóbb munkaerőre való áthárítása nem eredményezne-e megtakarítást a bírói személyzetnél és ily módon nem lehetne-e a birói létszám elégtelen voltát legalább részben megszüntetni. Tagadhatatlan, hogy a járásbirónak sokat kell sajátkezülcg írnia, többet, mint hasonló állású tisztviselőnek bármely más hatóságnál. Ennek oka nyilvánvalóan a birói intézmény történeti fejlődésében található fel. Alig hinné az ember, mily mély gyökeret vernek a régi szokások az állami intézményekben. A járásbiró egyes bíró. A bíróságok szervezetének idejében ismeretlen volt a mai kor ideges sietsége, a biró nyugodtan, egyenletesen végezte dolgát. A lakosság száma mindenütt jelentékenyen kisebb volt, a közlekedés, a kereskedelem nem voltak annyira fejlettek, mint ma és mindennélfogva a bíróságok ügyforgalma is kisebb volt. A régi járásbiró tehát jóformán egymaga végezhette a bíróság összes dolgait és kivéve azokat az eseteket, amelyeitben a törvény megköveteli a jegyzőkönyvvezető alkalmazását, nem volt szüksége ilyenre. Azóta a forgalom óriási mérvben emelkedett, de a járásbíróságok még ma is a régi alapon állanak. A budapesti biró éppen ugy végzi az összes Írásbeli munkákat, mint például a rahói járásbiró. Ha ezt az állapotot összehasonlítjuk a más hatóságoknál uralkodó állapotokkal, a különbség rögtön szembeötlik. Más hatóságoknál ritkán látni olyan iratot, amelyet a kiadmányozó sajátkezüleg irt volna. Az intézkedési joggal felruházott tisztviselőnek sehol sem kell annyi eredeti iratot irnia, mint a bírónak. A községi biró kérdést intéz a járásbírósághoz. Ezt a községi irnok irta. A választ reá a munkával túlterhelt biró eredetben irja meg. Ez mindennapi dolog. A birák a legnagyobb bíróságoknál sem rendelkeznek segéddel az írásbeli munka elvégzésére. (A jegyzőktől és joggyakornokoktól eltekintünk, mert ezek ügydarabokat intéznek el, nem tekinthetők tehát olyan munkaerőknek, amelyek a birót a mechanikai irásmunkától mentesítenék.) Csakis olyan munkaerők állanak rendelkezésére, akik az ő sajátkezüleg irt fogalmazványait letisztázzák, minden fogalmazványát azonban sajátkezüleg kell megírnia. Ez a mechanikai munka korántsem kicsinylendő. Vegyünk például olyan járásbíróságot, amelynél tíz biró működik. Ezek mindegyike hetenként 30—40 makacssági Ítéletet hoz. A makacssági ítéletet a biró nyomtatványra irja. A nyomtatvány kitöltése tisztán mechanikai munka, Egy-egy makacssági Ítéleti blanketta kitöltése átlag öt pereznyi időt igényel. A tiz biró tehát ilyen munkára hetenként átlag harmincz órát fordít. Ha a hivatalos időt napi hét órának veszszük, ez hetenként 4—5 munkanapot tesz ki. Ehhez járul még az érdemleges ítéletek fejezetének a kitöltése, ami szintén tisztán mechanikai munka, amelyet bármely értelmes irnok elvégezhetne. Mint látjuk, ha ezt a munkát megbízható írnokok végeznék, a tiz biró közül egy teljesen felszabadulna. De ez csak egy része a mechanikai irásmunkának. Egy másik hasonló munka áll elő, amikor valamely hatóság az iratok átküldését kéri és a biró a megkeresésre irja az eredetiben elküldendő kisérő levelet. De van a bíróságoknál még számtalan ilyen Írásbeli munka, amelynek elvégzése a biró idejének jelentékeny részét veszi igénybe. Ezekből látható, hogy nagyforgalmu bíróságoknál a birói személyzet egy része felszabadulna, ha ezeket a mechanikai Írásbeli munkákat áthárítanák az olcsóbb kezelőszemélyzetre. Természetesen az olyan kisebb bíróságoknál, amelyeknél csak 2—3 biró működik, személyzetmegtakaritás nem volna elérhető ; azonban ez az intézkedés itt is mérhetetlen előnynyel járna, mert a biró, munkájának egy része alól felszabadulván, sokkal gyorsabban intézhetné el a neki kiosztott ügyeket, ami végeredményében az igazságszolgáltatás nagymérvű gyorsítását vonná maga után. És ez minden nagyobb megrázkódtatás nélkül volna elérhető. Csak azt kellene elrendelni, hogy a leiró dijnok a tárgyalások idejében a biró szobájában dolgozzék és máskülönben is rendelkezésére álljon a bírónak, aki az Ítéleteket, hosszabb végzéseket tollba mondaná neki. Magától értetődik, hogy e czélra csak gyakorlott, megbízható leirók volnának alkalmazandók és hogy a biró a kezelő által irt fogalmazványokat köteles lenne elolvasni, felülvizsgálni, ami mindenesetre kisebb munka, mint maga az irás. Ennek az intézkedésnek még az a nagy előnye is volna, hogy az Ítéletek és végzések eredeti előadmányai olvasható írással lennének megírva, amit ma a birák fogalmazványairól nem lehet állítani. Mindenesetre érdemes volna ebben az irányban egy-két bíróságnál kísérletet tenni. A kísérletre rendkívül kedvező alkalom kínálkoznék a budapesti járásbíróságoknak a közel jövőben várható központosításánál. A nagyforgalmu üzemeknél szükséges a helyes munkamegosztás és a nagyforgalmu bíróságok munkamegosztásánál azt az elvet kell szem előtt tartani, hogy a biró csak birói munkát végezzen, a mechanikai munkát végezze a kezelő-személyzet. A. — Az apasági keresetek megengedhetőségenek befolyása a törvénytelen gyermekek számának a csökkenésére. A német polgári törvénykönyv indokolásának 4. kötete összeállította azokat az okokat, amelyeket eddig a törványtelen születésű gyermek atyjának a bíróság előtt való kiderítésére vonatkozóan pro et contra felhoztak. Az apasági keresetek megengedhetösége ellen főképpen azzal szoktak érvelni, hogy az ilyen keresetek előmozdítják az erkölcstelenséget és aláásák a női szemérmet ; a leányok ellentállási képességét az erkölcstelenségre való csábítással csökkenti az a tudat, hogy az erkölcstelen érintkezés folytán esetleg születendő gyermek ellátásáról nem kell gondoskodniok. Azokban az országokban, ahol a franczia jog van érvényben, nevezetesen a porosz Hajnavidéken, valamint a Rajna melletti Bajorországban, a házasságon kivül született gyermekek száma jelentékenyen kisebb, mint azokban az országokban, amelyekben a természetes apa gyermektartási dij fizetésére kötelezhető. Az apasági keresetek mellett azt hozzák fel ezen érvvel szemben, hogy ha a nők ellentállását csökkenti is az apasági keresetek megengedése, a kereshetőség