Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 24. szám - A jogi oktatás és jogi vizsgálatok reformja

24 sz. Magyar Jogász-Ujság 495 vizsgálat letétele, mely megfelelő számú tárgyat ölel fel, egyenlő szinvonvonalon tartva bizonyára sokkal nehezebb lesz, mint két oly vizsgálaté, amelyek közt ugyané tárgyak felosztva vannak. Példát mutat erre az egyetemeken jelenleg divó az a gyakorlat, hogy sokan, akik bizonyos szigorúbb tanár előtt való vizsgázást elkerülni, vagy a vizsgálatot egyébként megkönnyíteni akarják, a jogtudományi szigorlatok egyikét vagy másikát két részletben, mint kiegészitő szigorlatokat teszik le. A jelöltek magasabb képzettségének hatályosabb biztositéka lesz ennél az, hogy a jogi oktatás reformja azt intenzivebbé és gyakorlatiasabbá fogja tenni. A képesítés unificálásából pedig az ügyvédi képzettségre és az ügyvédi sukkresczencziára hátrány már csak azért sem származhatik, mert az a vizsgálatok jogi részéből a színvonalnak a közigazgatási pályák szükségleteinek mértékére való leszállítását szükségessé egyáltalán nem teszi, — amint ezt a jogtudorságnál sem tapasztaltuk, bár a közigazgatási pályákra az is képesít ; — továbbá mert abból, hogy ugy a birói és ügyészi, mint a közigazgatási pályákra nézve az elméleti képesítés mértéke a jelenlegi állapottal szemben jelentékenyen emeltetik, szükségszerüleg következik, hogy ezeknek a pályáknak sukkresezencziája a jelenlegi körben csökkenni fog, s az ügyvédi pálya sukkresczencziájaból lesz csak pótolható. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a jogi oktatás reformja már önmagában is elő fogja mozdítani a jogi pályára lépők számának csökkenését, ugy kétségtelennek mutatkozik, hogy a tervezett vizsgálati reform az ügyvédi pálya sukkresczencziájának fokozódása szempontjából jogosult aggályokra okot nem szolgáltat, s ennélfogva nincs igazolható szükség arra, hogy e pályára nézve az államvizsgálaton felül még egy külön elméleti jogi vizsgálat is kivántassék meg. Az elméleti vizsgálatok reformja maga után vonja a gyakorlati jogi vizsgálatoknak: az ügyvédi és a gyakorlati birói vizsgálatoknak revízióját is. A szigorított egységes államvizsgálat lépvén az eddigi képesítő vizsgálatok helyébe, módosítani fog kelleni az ügyvédi és birói kvalifikáczió előfeltételeit is. Ez alapon lehetségessé válik e jelenleg egymástól eltérő két kvalifikácziónak egységesítése, ami a jogászi közvélemény régi óhaját lesz hivatva megvalósítani. Az ügyvédi és birói képesítés egységesítésének minden irányban lehetőleg teljesnek kell lennie. Az egységesítés vagy ugy vihető keresztül, hogy a gyakorlati birói vizsgálat eltörlésével az összes magasabb jogi pályákra nézve a jelenlegi ügyvédi vizsgálat állapittatik meg képesítő vizsgálatként a megfelelő módosításokkal, vagy ugy, hogy a jelenlegi két gyakorlati vizsgálat helyébe egy újólag szabályozandó egységes vizsgálat lépne, amely egységes képesitő hatályát elnevezésében is kifejezésre juttatná. Az utóbbi módozat megfelelőbbnek mutatkozik. Lényeges követelmény e részben az, hogy az uj vizsgálat mind előfeltételeiben, mind szervezetében és módozataiban egységes legyen. Ebből a czélból az egységes elméleti képesítés megállapításán felül szükséges a vizsgálat előfeltételét alkotó joggyakorlatnak egységes szabályozása. Az összes jogi pályák szükségleteinek leginkább az fog megfelelni, ha a gyakorlati vizsgálat előfeltételéül bizonyos tartamú bírósági és ügyvédi joggyakorlat egyaránt kötelezöleg kívántatik meg. Mindegyik jogi pályának érdekében áll ugyanis, hogy az arra lépőktől megkivántassék, hogy ugy a bírói, mint az ügyvédi pálya feladataiban a szükséges mértékig tájékozottságot és jártasságot szerezzenek. Ez következményeiben nehezíteni fogja az e pályákhoz szükséges kvalifikáczió megszerzését, mert legalább a joggyakorlati idő egy részében ki fogja küszöbölni a fiktív gyakorlat lehetőségét s mert a kötelező bírósági joggyakorlat ideje alatt a jelöltek nem kapnának fizetést. Az alaposabb gyakorlati kiképzést mozdítaná elő továbbá, ha e joggyakorlat ideje, eltérőleg a mai állapottól, csak a teljes elméleti képzettség megszerzése után venné kezdetét s az az idő is, amelyet a jelöltek eddig a joggyakorlat ideje alatt a teljes elméleti kvalifikáczió megszerzésére fordítottak, ezentúl kizárólag a gyakorlati képzésre tartatnék fenn. Egységes gyakorlati vizsgálatul legczélszerübb oly vizsgálatot megállapítani, mely szervezetében és módozataiban némely eltéréssel a jelenlegi ügyvédi vizsgálatnak felel meg. Minden esetre szükséges lenne a jelenlegi ügyvédi vizsgálattól eltérni abban, hogy csak egy bizottság szerveztetnék és pedig Budapesten, elejtetnék a vizsgálat ismétlésének korlátozása s a vizsgálat részben való sikertelensége esetében pedig megengedtetnék az egyes tárgycsoportokból való pótvizsgálat. Az uj egységes gyakorlati vizsgálat lenne a jövőre nézve az összes magasabb jogi pályák (ügyvédi, birói, ügyészi, kir. közjegyzői s az igazságügyminiszteriumban a fogalmazói állások) képesitő vizsgálata. Az uj vizsgálat hatálya lényegileg ugyanaz lenne, mint a jelenlegi ügyvédi vizsgálaté ; mindazáltal kívánatos volna az uj vizsgálat hatályát az ügyvédi pályára nézve a jelenlegi vizsgálat hatályával szemben egyirányban korlátozni. Nevezetesen az ügyvédség önálló gyakorlatához a vizsgálat letételén felül még további joggyakorlat (utógyakorlat) lenne megkívánandó, lényegileg ugy, mint ez a közjegyzői állásokra nézve már jelenleg is megkívántatik (1886 : VII. t.-cz. 1. §. c. pont). Az egységes gyakorlati vizsgálatnak előfeltételeként ugyanis nem lehetséges oly hosszú joggyakorlatot megkívánni, amely az ügyvédség önálló