Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - A csődhitelezők jogainak képviselete külföldi közadósok csődje esetén

484 Magyar Jogász-Ujság III. évf. hajtás különösen helyén való, — itt emlékeztetnünk kell különösen a lakkiüritési perekre, — ugyancsak ha a törvényszékeknél folyamatban lévő váltóperekben a végrehajtható ítélet rendelkező része akkor rögtön kézbesittetnék a pernyertes félnek, amidőn az Ítélet kihirdettetik, illetve aláiratik. Ez által a fél abban a helyzetben lenne, hogy az ítéletet haladéktalanul végrehajthatná, Ha az igazságügyi kormány ezen javasolt intézkedésről nem is akar hallani, ugy legalább a törvényszéki kiadóhivatalok részére miniszteri rendelettel határidőt kellene szabni, amely idő alatt végrehajtható Ítéletet a nyertes fél részére tartoznék az kiállítani Természetesen azután megfelelő munkaerőről is gondoskodni kellene, amely lehetségessé tenné az ítéletek gyors elkészítését." Kodifikáczionális szemle. A csődhltelezők jogainak képviselete külföldi közadósok csődje esetén. Francziaország. A franczia törvény a bírósági perekben a feleknek ügyvéd által való képviseltetését nem követeli meg. Az ügyvédi képviselet tehát nemcsak fölösleges, de már csak azért is mellőzendő, mert az ügyvédi dijakat semminemű törvény sem szabályozza, nagyon könnyen megeshetik tehát, hogy az ügyvéd tulmagas költséget számit fel külföldi felének. A külföldi hitelező leghelyesebben és legczélszerübben jár el Francziaországban, ha egy ottani végrehajtóval képviselteti magát. Minden kereskedelmi bíróságnak több végrehajtója van. Ezek mindenütt, ahol ennek szüksége fenforog, képviselik a hitelezők érdekeit, ők veszik föl a csődtömegből az általuk képviselt félre eső osztalékot és azt megbizójuk kezéhez juttatják. Amikor a hitelező megkapja a hivatalos értesítést adósának bukásáról, egyidejűleg rendszerint a végrehajtók egyikétől levelet kap, melyben ez szolgálatait a kérdéses ügyben felajánlja. Ha a hitelezőnek az illető helyen más képviselője nincs, legjobb, ha a felajánlott szolgálatokat igénybe veszi, a levélhez csatolt meghatalmazást aláírja és a követelés pontos részletezése kapcsán visszaküldi. Oroszország. Az orosz törvény a vagyonbukottal szemben nagyon szigorú. A kereskedő már vagyonbukottnak nyilvánítható, ha a kötelezettségei meghaladják az 1500 rubelt (körülbelül 5750 korona) és nem tud fizetni, sőt fogságba is vetik, ha hitelezői nem kívánják határozottan szabadon bocsáttatását. Bármiképen vélekedjék is valaki erről a törvényről, tagadhatatlan az az előnye, hogy Oroszországban senki sem tekinti a bukást kényelmes eszköznek arra, hogy terhes kötelességeitől szabaduljon, amint ez más államokban gyakorta előfordul. Az a hitelező, aki pert indit, tartozik 75 rubel (körülbelül 285 korona) költséget letétbe helyezni. A külföldi hitelezők kötelesek követeléseiket 1 éven belül bejelenteni, a később bejelentett követelések el nem ismertetnek. A csőd elrendelése hivatalos hirdetmény utján tétetik közzé, a hitelezők azonban hivatalosan nem értesittetnek és így gyakran megesik, hogy a külföldi hitelező csak akkor értesül a csődről, amikor" a követelések bejelentésére megállapított egy év elmúlt, minek folytán a hitelező követelésének érvényesítésével elkésett. Akinek tehát követelése van Oroszországban, jól teszi, ha adósát figyelemmel kiséri. Olaszország. Olaszországban attól az adóstól, aki nem fizet adóssága esedékességének idejében, törvényszerint 6'/o kamatot lehet követelni. Szabályszerű elfogadói aláírással ellátott váltók, ha az esedékesség napján be nem váltatnak, azonnal peresithetők, ha közjegyzőileg óvatoltaltak. Bírói végrehajtás is kérhető, a törvény azonban néhány napi határidőt követel, mielőtt az adós vagyona lefoglalható és elárverezhető. Minden olasz kereskedő köteles két számlakönyvet vezetni, amelyekből minden üzleti tranzakczió kitűnik; a számlakönyv minden egyes megtelt oldalát egy ezzel megbízott tisztviselő lebélyegzi, megszámozza és ellenjegy zi. Ha a kereskedő, akit hitelezői szorongatnak, ezen számlák alapján beigazolni képes, hogy a rendelkezézésére álló vagyon — bármilyen természetű legyen is az — kötelezettségeit meghaladja, a bíróság hat hónapi határidőt enged neki adósságai törlesztésére ; ezen idő alatt az üzlet egy e czélra kirendelt bíró és a hitelezők érdekeinek megvédésével megbízott felügyelő választmány ellenőrzése alatt áll. Valóságos csőd esetében a hitelezők követeléseiket, melyeknek valódisága az illetékes olasz konzul által láttamozandó, a csődbiztosnak tartoznak bejelenteni. Törökország. A 'török alattvalók és külföldiek közötti pereket a török bíróságok tárgyalják. A tárgyaláson az illető ország konzulátusának dragomanja is jelen van, hogy az illető külföldi fél érdekeit képviselje és ellenőrizze, vájjon az eljárás törvényszerű-e. Szmirnában a külföldiek abban a Kiváltságban részesülnek, hogy a három belföldi bíróval szemben a dragomanon kívül még más két konzuli kiküldött képviseli érdekeiket a bíróság előtt. Ha a felperes és alperes különböző nemzetiségűek, a per tárgyalására az alperes konzuli bírósága illetékes. Természetes, hogy ilyen körülmények kőzött a felperes alig érvényesítheti jogos igényeit, mert a bíróság rendszerint az alperessel rokonszenvez. Ilyen viszonyok között a perköltségek is természetesen igen nagyok. Ha valaki abba a kellemetlen helyzetbe kerül, hogy fizetésképtelen török czéggel szemben kell követelését érvényesítenie, helyesen cselekszik, ha ahelyett, hogy csődöt kérne adósa ellen, inkább bármilyen elfogadható egyezséget köt, mert máskülönben alig kap valamit a csődtömegből. Norvégia és Svédország. Csőd esetében a külföldi hitelezők nem tehetnek egyebet, minthogy követeléseiket a csődbiztosnak bejelentik és arra törekednek, hogy követeléseik elismertessenek. Ha ez megtörtént, a hitelezőket minden egyezségi ajánlatra vonatkozólag, amelyet az adós esetleg tesz, szavazati jog illeti meg. Ha a hitelezők azt hiszik, hogy a bukást csalárd szándék okozta, kérhetik a bírósági tárgyalást, melynek költségei ebben az esetben nem a hitelezőket terhelik.