Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - A szocziális törvényhozás Svájczban

23. sz. Magyar Jogász-Ujság 485 — Németalföld az Iszákosság ellen. A német alföldi parlament teljes hét hetet töltött a szeszes italokkal való visszaélésről szóló törvény módosításával. Már 25 év előtt foglalkozott a törvényhozás ilyen törvénynyel; akkor azt hitlék, hogy az iszákosság (genévre-pestis, amint Hollandiában az ottani boróka pálinka túlságos élvezetéből származó betegséget nevezik) ellen eléggé hatályos óvóintézkedésnek fog bizonyulni a szeszes ita­lok — csak pálinka, nem pedig bor és sör — kiméré­sére jogosító engedély (vergunning). korlátozása és a nyilvános részegség büntethetőségének kimondása. Az évek folyamán a törvény különböző módosításokon ment keresztül, de ezek sem bizonyultak elégségeseknek a kivánt czél elérésére; és minthogy a mostani kor­mány „keresztényinek vallja magát és ez alapon hi­vatva érzi magát arra, hogy a közerkölcsök javítására fordítsa minden erejét, csak természetesnek találták, hogy az uj kormány programmjának egyik pontjául a szeszes italokkal való visszaélésnek az eddigieknél sok­kal erélyesebb módon való meggátlása szerepelt. A szán­dék kétségtelenül üdvös volt, de az erő, melylyel a kormány ezt a dicséretes czélt meg akarta valósítani, — elégtelennek bizonyult. Már az előbbi törvény szi­gora komoly aggodalmakra adott okot és még azok a körök is, melyek a törvényhozás szándékát méltányol­ták, rosszalták azt a módot, melylyel a törvényhozás a szerzett jogok fölött minden skrupulozitás nélkül egy­szerűen napirendre tért. De hát az érdekeltek segitet tek magukon és ha például a vergunning törvény szerint csak személyhez és nem a házhoz volt kötve, amelyben a szeszes italokat kimérték, a nagyobb üzletek tulajdonosai üzleteiket részvénytársaságokká ala­kították át, melyek jogi személyek lévén, a vergunning mégis a házhoz kötve maradt, és ily módon kijátszot­ták a törvényt. Ezeknek és más hasonló visszaélések­nek akarta végét vetni az a törvényjavaslat, melyet dr. Kuyper a népképviselet elé teijesztett és amelyet hét hétig tárgyaltak. Nagy önbizalommal terjesztette be dr. Kuyper a javaslatot, de már a tárgyalás első napjaiban észre­vette, hogy a népképviselet hangulata nem kedvez a javaslatnak. A javaslat ennek folytán lényegesen meg­változott. A törvénybe egész sora a rendelkezéseknek vétetett föl, amelyek semmi összefüggésben nem állanak egymással és nemcsak a szeszes italok kimérésével foglalkozóknak, hanem általában a közönség személyes szabadságát hallatlan módon korlátozzák. Ezentúl a vendégfogadós, ha van is „vergunning"-ja, nem adhat a nála megszállt vendégnek cognacot vagy pálinkát. Az állam, valamely tartomány vagy község tulajdonát ké pező épületben nem szabad szeszes italokat kimérni. Ez a tilalom az egyes községek, mint például Amster­dam, Rotterdam stb. által örök bérbe adott kávéháza­kat menthetlenül tönkre teszi. Ha valamely társaság vasúton vagy hajón utazik, az utasnak nem szabad úti­társát egy korty pálinkával vagy cognaccal megkínálnia. Ha valamely részvénytársaság, melynek háza részére vergunningja van, ezt a házat hangverseny vagy szini előadás czéljaira átengedi, nem szabad a vendégnek a fekete kávéhoz egy pohár cognacot kiszolgáltatni. Rész­vénytársaságok jövőben csak abban az esetben kaphat­nak „vergunning"-ot, ha vendégfogadójuk vagy klub­házuk van. Ha a korcsmáros kertjét a házától közút választja el, nem szabad a kertben a vendégnek sze­szes italokat kiszolgáltatni. Épen ugy tilos a pályaud­varok és hajóállomások várótermeiben a szeszes italok kimérése, csakis a hálókocsi társulat étkező kocsijai vannak a tilalom alól kivéve. Ezen és hasonló intézke­désekkel vélik elejét vehetni az iszákosságnak. De aligha­nem csalódni fognak. Az uj törvényt — mint helyesen mondja egy németalföldi lap — a közönséges polgár megérteni nem tudja, az a jogtudós előtt is valóságos labirintus, a zugirász számára bőséges jövedelmi for­rás, a rendes polgárra a gyűlöletes bosszantások egész sora hárul a törvényből, melyet mind amellett elég könnyen lehet kijátszani. Az eddigi törvény hatálya alatt, 1901-ben 32.126 ítéletet hoztak az iszákosság el­leni törvénybe (drankwet) ütköző vétség miatt, mely szám azonban az uj intézkedések alatt mértani halad­vány szerint fog emelkedni, >É A szocziális törvényhozás Svájcz­ban. A munkásnövédelmi törvény (amely nemsokára tiz esztendős lesz) meghozatala és a hét év óta életben lévő gazdasági törvény óta, amely megadta a gazdasági személyzetnek a szükséges védelmet, a szocziális törvény­hozás Zürich kantonban jóformán elaludt. Az ipartör­vényt, amely különösen a kézműiparban és kereske­delmi téren egyes időszerű reformokat léptetett volna életbe, a népszavazás (referendum) elvetette; az állam­nak annyi baja volt magával, milliós deSczitjével, hogy nem volt ereje a szocziálpolitikai munkára. Utóbb ismét vita tárgyává tették az elvetett ipartörvénynek legalább egyes részeit, legújabban pedig a tanonezokra vonatkozó szakaszokat. A kantonttnács előtt van egyik bizottsága által kidolgozott tervezete a tanonczokról szóló törvény­nek ; ennelí főczélja a tanonezok tökéletes kiképzésének biztosítása és a tanonezoknak lelkiismeretlen mesterek által történt kizsákmányolása ellenében való védelme. A fönt emiitett törvény kiterjeszkedik minden kézmü­j vesi, kereskedelmi és ipari szakmával foglalkozó ta­! nonezra. A korminiinuin az első kategóriára nézve a 15., a két utóbbira nézve a 14. életévben van megállapítva. Minden tanonczviszonyról Írásbeli tanonezszerződés állíttatik ki, melyet be kell terjeszteni a közgazdasági igazgatósághoz. A tanonezviszony azonnal megszüntet­hető, ha az üzlettulajdonosban nincs meg a szükséges biztosíték a tanoneznak czélszerü kiművelésére. Az üzlettulajdonosnak a tanoncz szellemi és testi jólétéről is tehetségéhez mérten gondoskodnia kell és másra, mint a hivatásos szolgálattételre csak akkor al­kalmazhatja őt, ha ez által nem gátoltatik meg a tanoncz mesterségének elsajátításában. Ami a netaláni bérfize­tést illeti, nem alkalmazható a tanonczczal szemben az akkor tí-rendszer. Kötelező (a tanonezokra nézve) a nagyobb képzett­séget nyújtó iskola látogatása, a mesternek erre nézve a szükséges időt, hetenkint 4 munkaórát engedélyezni kell. A tanonezviszony befejezése utáni időre vonatkozó versenyklauzula semmis. A tanonezvizsgálatok kötelezők, ezeknek költségeit az állam magára vállalja. A második javaslat, amely ismét életre kel az el­vetett ipartörvényből, a vasárnapi szüneti törvény. Végül a kormány is életbe léptetett még egy re­formot. E szerint szeptember 1-én lépett életbe az állásközvetitési irodákra vonatkozó uj rendelet, amely­nek főczélja mindezen irodákra a hatósági felügyelet kiterjesztése, a hivatalos díjszabási tarifát és az óvadéki kötelezettséget illetőleg; az 1886-tól érvényben levő rendelet csak a tulajdonképeni „cseléd" irodákra vo­natkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents