Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 22. szám - A biztosítási szerődésről szóló uj német törvény tervezete

454 Magyar Jogasz-Ujsag III. évi. A biztosítási szerődésről szóló uj német törvény tervezete.") 155. §. Tökebiztositás esetén kétség esetére feltételezendő, hogy a biztosítottat a jog megilleti, a biztosító beleegyezése nélkül egy harmadikat kedvezményezettként megjelölni, valamint a már ilyenként megjelöltet egy másikkal helyettesíteni. 156. §. A biztosítottat azon jog, hogy a már .kedvezményezettként megjelöltet egy másikkal helyettesitheti, tőkebiztositásnál kétség esetében megilleti akkor is, ha a kedvezményezettnek megnevezése magában a szerződésben történt. 157. §. Ha tökebiztositás esetén a biztositó a biztosított halála után tartozik teljesíteni és a teljesítés, minden közelebbi megjelölés nélkül az örökösök részére van kikötve, ugy kétség esetében azok, kik a halál időpontjában örökösödésre hivatvák, örökrészük arányában igényjogosultak. Az örökségről való lemondásnak az ebbeli igényre kihatása nincs. A kincstár ezen rendelkezés értelmében örökösnek nem tekinthető. 158. §. Ha tökebiztositás esetén, a biztositó szolgáltatásához való igényt, a kedvezményezett harmadik meg nem szerzi, ugy az a biztosítottat illeti. 159. §. Halál esetére szóló biztosítás esetén a biztositó teljesítési kötelezettsége alól szabadul, ha az, kinek halála esetére a biztosítás köttetett, öngyilkossá lett. A biztositó kötelezettsége fennáll azon esetben, ha az öngyilkosság a szellemi képesség beteges megzavarodásának a szabadakaratelhatározást kizáró állapotában követtetett el. 160. §. Ha a biztosítás a biztosittottól külömböző harmadik személy halála esetére köttetett, ugy a biztositó teljesítési kötelezettsége alól mentes, ha a biztosított ezen harmadiknak halálát szándékosan jogellenesen idézte elő. 161. §. A biztosított esemény bekövetkeztét a biztositóval csak azon esetben kell közölni, ha biztosított eseményként a halál lett megjelölve. A bejelentési kötelezettségnek elég van téve, ha a bejelentés három napon belül megtörténik. 162. §. Oly kikötésre, mely a 150., 152 -154. §§., a 159. §. 2. vagy a 161. §. 2. mondatának rendelkezéseitől a biztosított hátrányára eltérést tartalmaz, a biztositó joghatálylyal nem hivatkozhatik. A 154. §. szerint a biztosítottat megillető felmondási jog tekintetében a felek megállapodhatnak, hogy az Írásban történjék. Ily kikötés a 44. §. 2. bekezdésének 1. mondatában foglalt rendelkezés mellett is érvényes. 163. §. Az oly kikötés, mely szerint az, kinek személyére vonatkozólag a biztosítás köttetik, előbb orvosi vizsgálatnak tartozik magát alávetni, a biztositónak abbeli jogát, hogy ő a vizsgálat megejtését követelhesse, nem állapítja meg. 164. §. Ha a dijak legalább 3 évre megfizettettek, ugy 165—168. §§. rendelkezései birnak érvénynyel. 165. §. A biztosított minden időben követelheti, hogy biztosítása a folyó biztosítási időszak végén díjmentes biztosítássá változtattassék át. Ha ily átváltoztatás kéretik, ugy a megállapított ') Előző kzleményt 1. a. 20. számban. Befejező közlemény. tőke- vagy járadékösszeg helyébe, azzal azonos időpontban esedékes oly összeg lép, mely annak, akinek személyére vonatkozólag a biztosítás köttetett, ezen időpontbani korát tekintve, a biztositó köteles szolgáltatásának megfelelne, ha az ezen biztosításra számitásszerüen eső díjtartalék, egyszeri dijnak tekintetik. Ezen átváltoztatásnál azon díjtáblázat tekintendő irányadónak, melynek alapján a szerződés köttetett. A díjtartalék a folyó biztosítási időszak végével birt értékével veendő számításba. Díjhátralékok, a díjtartalék összegéből való levonás utján számításba veendők. Ha a biztositó a biztosítási szerződést a 33. §. alapján felmondja, ugy a felmondással a biztosítás díjmentes (ingyenes) biztosítássá változik át. Az átváltozásra a 165. §. 2. és 3. bekezdése nyer alkalmazást: A 33. §. 1. bekezdésének 2. mondata esetén a biztositó azon szolgáltatásra van kötelezve, mely őt azon esetben terhelné, ha a biztosított esemény bekövetkeztekor a biztosítás díjmentes bizlositássá változott volna á t 167. §. Ha valamely a halál esetére szóló oly tökebiztositás esetén, melynek módozatai szerint a biztosított eseménynek minden körülmények között be kell következnie, a biztosítási szerződés visszalépés vagy felmondás folytán véget ér, ugy a biztositó az ezen biztosításra eső díjtartaléknak megfelelő összeget tartozik fizetni. Ugyanezen szabály irányadó azon esetben, ha a biztosított esemény bekövetkezte után a biztosító a biztosítási összeget megfizetni nem tartozik. Az ezen esetben fizetendő összeg kiszámításánál, a díjtartalék azon folyó biztosítási időszak végével bírt értékével veendő számításba, melyben a biztositási szerződés hatálya véget ér. A biztositó, az általa fizetendő összegből a biztosított összeg 3 százalékát levonhatja. 168. §. Oly megállapodásra, mely szerint a 164— 167. §§. rendelkezései alól a biztosított hátrányára eltérés czéloztatik, a biztositó nem hivatkozhatik. IV. FEJEZET. Balesetbiztosítás. 169. §. A balesetbiztosítás hatálya nem terjed ki oly balesetre, mely háborúban vagy a hadi állapot kihirdetése után valamely katonai parancsnok által tett intézkedés folytán következett be. Ép oly kevéssé terjed ki oly balesetre, mely lázadás vagy a belbékének megzavarása alkalmával áll elő. 170. §. Egy harmadikat érhető baleset ellen kötött biztosítás kétség esetében e harmadik számlájára (érdekében) kötött biztositásnak tekintendő. A 75—78. §§. rendelkezései megfelelő alkalmazást nyernek. Ha egy harmadikat érhelő baleset elleni biztosítást a biztositó saját számlájára köt, ugy a szerződés érvényéhez ezen harmadiknak írásbeli beleegyezése szükséges. Ha ezen személy szerződő képességgel nem vagy csak korlátolt szerződőképességgel bír, ugy beleegyezésére a jognyilatkozatokra nézve fennálló szabályok birnak érvénynyel. 171. §. A biztositó teljesítési kötelezettsége alól szabadul, ha a biztosított a balesetet szándékos an idézte elő.