Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 22. szám - Részlet hazai biróságaink 1903. évi ügyforgalmából

450 Magyar Jogász-Ujság III. évf. esetben való megállapítása kétségkívül összefügg azzal is, hogy az anyagi kérdések a per menetének gyorsítása végett nem ritkán peren kívül rendeztetnek. Az 1903. évben felbontott házasságokban is legsürübben a 77. §. a) pontja az úgynevezett „hűtlen elhagyás" szolgált bontó okul: 2841 házasság közül ugyanis 1651 ez alapon bontatott föl. Gyakran szerepelt még a felbontás indokául a házasságjogi törvény 80. §-ának a) pontja: a házastársi kötelességek szándékos súlyos megsértése, amely miatt 505 esetben, továbbá a 80. §. c) pontja (erkölcstelen élet megátalkodott folytatása), amely miatt 293 esetben s a most említett két szakasz együttes fenforgása, amely miatt 185 esetben bontatott fel a házasság. Ítéletben kimondott házasságtörés 15 esetben szolgált a házasság felbontásának indokául. A házasságot érvénytelenné nyilvánító ítéletek, amelyeknél természetesen egész más indokok szerepelnek, leggyakrabban a 45. §-on alapulnak, amely semmisnek nyilvánítja a vérrokonok között, valamint azon személyek között kötött házasságokat, akiknek korábbi házassága nem szűnt meg, vagy nincs érvénytelenné nyilvánítva, továbbá az oly személyek között kötött házasságokat is, akiknek egyike a másikkal egyetértve a saját előbbi házastársának vagy a másik fél házastársának élete ellen tört. Az 1903. évben érvénytelenné nyilvánított 30 házaság közül 10 a most említett szakasz alapján nyilváníttatott érvénytelennek, 6 az 54. §. c) pontja alapján (a házassági tartozás teljesítésére való képtelenség) és 6 ugyanezen §. e) pontja alapján (a nőnek a házaság megkötésekor a férfi tudtán kívül mástól teherbe ejtett volta). Az 1903-ban jogerőre emelkedett 2841 felbontó Ítélet többsége: 1616 a feleséget nyilvánította vétkesnek, mig a férj hibájából 1133 esetben bontatott föl a házasság. Mindkét házasfél 80 esetben nyilváníttatott vétkesnek, 12 esetben a vétkesség kimondása mellőztetett, azon okból, mert ez esetekben az ágy- és asztaltól való elválasztásnak felbontásra való átváltoztatása vagy pedig a házasságot az uj házasságjogi törvény életbe lépte előtt csupán az egyik félre nézve felbontó itéletnek a másik félre való kiterjesztése kéretvén, a vétkesség kérdésében a bíróság már annak idején az alapperben határozott. — Würtzburgi rektori székfoglaló. Az egyháztörténelem tanára dr. Merkle, aki báró Berlichingennek Luther-előadásával szemben elfoglalt álláspontja folytán a würtzburgi püspök elé idéztetett, az egyetemi hallgatók immatrikulációja alkalmából hatalmas beszédet tartott, amelyben az akadémiai szabadságot a felsőbb iskolák legdrágább javának mondva, a következőképen nyiatkozott: „Egyedül a tanitási és tanulási, a munka és teremtés szabadságának köszönhetik az egyetemek, ha magas feladatuknak megfelelni képesek. Ezen szabadságot minden akadémikusnak védenie kell, ép ugy a felsőbbek hatalma, mint az alulról jövő banauzikus értelmetlenséggel és mindazon törekvésekkel szemben, amelyek érvényesülésének ezen szabadság sirja lehetne a következménye. Valójában csak az szabad, aki meggyőződéséért és ideáljáért teljes erejének felhasználásával felveszi a harczot a bármely oldalról jövő támadásokkal szemben. Mit használna korunknak például egy oly teológus, aki meggyőződéseit nem tudományos kutatások alapján építené fel, hanem azokat a politikai sajtóból merítené? Minő tiszteletben részesülhetne azon hivatalnok a nép előtt, aki az úgynevezett közvélemény minden egyes lökése által magával ragadtatnék és nem volna meg a bátorsága meggyőződését a legvégsőig megvédeni? Azon óhajjal végzi, hogy az akadémiai ifjúság a tudomány-szabadságot, mint apáik legdrágább örökét védelmezzék és a jövendő nemzedék részére oltalmazzák. " — Az ügyvédjelöltek joggyakorlatának ellenőrzése. A budapesti ügyvédi kamara válaszmánya legutóbbi teljes ülésében a következő határozatot hozta: Minden egyes ügyvéd hivassék fel, hogy a nála joggyakorlaton levő egy vagy több ügyvédjelöltre nézve állítson ki és a kamara válaszmányának 8 napon belül mutasson be következő szövegű nyilatkozatot: ,, Alulírott ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hoqy X. Y. nálam bejegyzett ügyvédjelölt tényleg és állandóan.... lakik. Egész idejét a szokásos irodai órák. alatt a joggyakorlatnak szenteli és hogy sem állami, sem más közszolgálatban nem áll. Kelt. stb. " A választmány a bejelentések ellenőrzéséről is fog gondoskodni. — Csődök. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke a budapesti ügyvédi kamarának 1903. évi kamarai jelentésére vonatkozólag ehhez átirt, amelyben közli, hogy a kamarai jelentésnek idevágó panasza folytán a tömeggondnoki kirendelésekre vonatkozólag a folyó évben a felügyelete alatt álló valamennyi kir. törvényszék elnökeitől 5 évre visszamenőleg kimutatásokat kivánt be. E kimutatások alapján megállapította, hogy az emlitett törvényszéknek a tömeggondnoki kirendeléseknél követett el járása általában kifogástalan. Előfordult ugyan, a táblai elnök szerint, hogy ugyanazon ügyvéd lett ismélelten tömeggondnokká kirendelve, ez azonban minden egyes esetben kellően indokoltatott. — A jogászegyesület jubileuma. A Magyar Jogászegyesület folyó hó 6-án tartotta huszonötödik rendes évi közgyűlését Vavrik Béla elnöklésével. Az elnök rövid visszapillantást vetett az egyesület negyedszázados múltjára, majd pedig a jogelmélet határáról tartott igen érdekes és tanulságos előadást, melyet az előkelő jogászközönség zajos tetszéssel fogadott. Utána Illés József dr. egyetemi magántanár ismertette az egyesület mult évi működését. Az ülés végén a tisztikart választották meg. Elnöknek újra Vavrik Bélát választották meg, alelnökök lettek: Beck Hugó dr., Vécsey Tamás dr., Környey Ede, Fayer László dr, Titkárok: Szladits Károly dr., Vámbéry Rusztem dr., Illés József dr., Baumgarten Nándor dr. Ügyész: Kenedi Géza dr. Pénztáros: Vámossy Károly dr. Könyvtáros: Meszlény Artúr dr. A választmány tagjai lettek: Balogh Jenő dr, Barna Ignácz dr, Baumgarten Izidor dr., Chorin Ferencz dr., Concha Győző dr., Dárday Sándor dr., Décsey Zsigmond, Doleschall Alfréd dr., Fodor Ármin dr., Friedmann Bernát dr., Gaár Vilmos dr., Geguss Gusztáv dr., Grosschmidt Béni dr., Gruber Lajos dr., Halmágyi Sándor, Hammersberg Jenő, Heil Fausztin dr., Herics-Tóth János, Hodossy Imre, Horváth Ferencz dr., Edvi-Illés Károly dr., Imling Konrád dr., Katona Mór dr., Kelemen Mór dr., Kovács Gyula dr., Lányi Bertalan, Lévy Béla dr., Magyary Géza dr., Márkus Dezső dr., Nagy Dezső dr., Nagy Ferencz dr., Nagy Ödön dr., Neumann Ármin dr., Oberschall Adolf, Pap József dr., Plósz Sándor dr., Polner Ödön dr, Reichard Zsigmond dr., Schwarcz Gusztáv dr., Székely Ferencz dr., Szivák Imre dr., Tarnai János dr., Vargha Ferencz, Wlassich Gyula dr., Zsitvay Leó, Angyal Pál dr., Fabiny Ferencz dr., Finkey Ferencz dr., Jancsó György dr., Jászi Viktor dr., Kendeffy Domokos, Horváth Jenő, Kolozsváry Bálint dr., Lukács György dr., Nagy Ernő dr., Nyulászi János dr, Rósa Izsó dr., Révész Ernő dr., Stigel Károly dr. és Várady Zsigmond dr. Számvizsgálókul újból megválasztanak Berczely Jenő dr., Harmos Gábor dr. és Tamai János. — A Magyar Jogászegylet folyó hó 12-én teljes ülést tartott, melynek tárgya: dr. Navratil Ákos kassai kir. jogakadémiai tanár előadása a szövetkezeti törvénytervezetről volt.