Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 22. szám - Az alkoholizmus és a büntettek közötti összefüggés - Az 1905. évi börtönügyi kongresszus

446 Magyar Jogász-Ujság III. évf. az a része, hogy szerkesztőinek az elkészítésre megbízást adott, hogy elfogadását keresztülhajtotta, hisz' a bizottság kodifikáló ülésein többnyire maga elnökölt s a törvényekben kiválóan járatos, nagyhírű szerkesztőket bámulatba ejtette agyának szokatlan világosságával, a mindennapi életet alapjában ismerő, éleseszü megjegyzéseivel : minden izében megfelel annak, amit Portalis a törvénykezés ideáljának vallott. A forradalom fenekestül fölforgatta a régi Francziaországot, az ujat pedig a Code civil épitetle föl. Szerkezet dolgában az uj konstrukczió sokkal különb alkotás a réginél. A régi Francziaország mesterséges összehalrnozása volt egy csomó tartománynak, amelyeket csak a király személye kapcsolt össze lazán, amelyekben csak a királyi dignitás volt közös intézmény: az uj Francziaország olyan egységes, olyan kompakt egységbe forrott alkotás, a minő kivüle egyetlenegy sincs Európában. Ez a Code civil érdeme ; ezért élt a polgári törvénykönyv, bár egybenmásban módosultán, immár százéves életet s életét ez az érdeme nyújthatja még meg előreláthatatlan időkig. A császárság alatt a Code civil nemcsak Francziaországot regenerálta. Napóleon uralkodása alatt Itália is elfogadta polgári törvénykönyvének. Más helyeken, mint Spanyolországban, Napóleon bátyja, Bonaparte József királysága, Hollandiában Bonaparte Lajos, Wesztfáliában Bonaparte Jeromos, Nápolyban Murát Joákini uralkodása alatt oktrojálták. A világhódító nagy katona alkotásaiból más nem is maradt az utókorra, minden más alkotása bukásától összeroppant. B. — Igazságügyi hatóságaink szervezete és személyzete 1903-ban. Az 1903. év folyamán az igazságügyi hatóságok szervezetében változás nem történt és igy a lefolyt esztendőben is a Curia, 11 ítélőtábla, 67 törvényszék és 335 járásbíróság, továbbá a vádhatóságok, u. m. a koronaügyészség, 11 főügyészség és 65 ügyészség állottak a jogrend szolgálatában. A telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságok száma 289-re emelkedett; a közjegyzői kamarák száma változatlanul 11, az ügyvédi kamaráké 28 volt. Végül a járásbirósági és törvényszéki fogházakon kivül 9 országos letartóztatási intézet, 2 államfogház, 5 javitó és 1 önálló közvetítő-intézet tette teljessé a jogszolgáltatás szervezetét. Az igazságügyi hatóságok személyzete tekintetében a következő változásokról adhatunk számot: A birói és ügyészi személyzet létszáma 2926-ról 2930-ra emelkedett, a fogalmazási segédszemélyzet 1352 tagot számlált, egygyel többet, mint 1902-ben, az ügyészi megbízottak száma 424. A kezelőtiszti segédszemélyzet létszáma 3200 volt, 8-czal nagyobb, mint a megelőző évben. A közjegyzők száma 279-et tett (1902-ben 274-et), az ügyvédeké 4922-ről 5088-ra nőtt. A közjegyzőhelyettesek száma 178 volt (1902-ben 172), az ügyvédjelölteké 3183, (1902-ben 2803). Magánál a budapesti ügyvédi kamaránál 1335 ügyvéd és 1072 ügyvédjelölt volt bejegyezve, vagyis az ügyvédeknek több, mint 26-2%-a és az ügyvédjelölteknek 33'7°/o-a, vagyis több, mint egyharmad része. y^- Az alkoholizmus és a büntettek közötti összefüggés felderítése érdekében a Kölnben „a szeszes italokkal való visszaélés megakadályozására alakult rajnai szövetség" (Rheinischer Verband gegen den Milsbrauch geistiger Getránke) beadványt intézett a német igazságügyminiszterhez, melyben többek között a következőket mondja: „Hogy a heveny, valamint az idült alkoholmérgezés a legkülönbözőbb bűncselekményeknél — csak a testi sértésre, az államhatalomnak való ellenszegülésre, a felségsértésre, a párbajokra és a fajtalanság által elkövetett bűntettekre kívánunk c helyütt utalni — nagy szerepet játszik, azt minden beavatott ember tudja. Mily nagy azonban az alkohol által közvetlenül vagy közvetve okozott bűncselekmények aránya a bíróság elé került büntettek egyes nemeihez viszonyítva, azt — tekintettel arra, hogy erre vonatkozólag, sajnos, semmi nemű hivatalos adat sem áll rendelkezésre — ma senki határozottan meg nem mondhatja. A dán kormány az elmúlt évben ily nemű statisztikai adatok gyűjtését elrendelte, csakhogy az e czélra szolgáló kérdőiveket nem tartjuk alkalmasaknak, mert komplikáltak, feldolgozásuk tehát sok időt és munkát igényel. Azt javasolnék tehát, hogy a birodalmi számlálólap 2—3 czentiméternyivel megtoldassék. Az ily módon nyert helyre jönne a II. főkérdés, melynek következő szövegezést ajánljuk: II. Közremüködött-e a szeszes italokkal való visszaélés a bűntett létrejöttén ? 1. Közvetlenül, amennyiben a, bűntett ittas állapotban — heveny alkoholmérgczés — követtetett el ? 2. Közvetve, amennyiben a tettes iszákos ember (alkoholista) és mint ilyen, idült alkoholmérgezésben szenvedett ? Czélszerü volna tovább a 7. kérdőpontot azzal a kérdéssel kiegészíteni, vájjon csak az apa, vagy csak az anya, vagy mindketten iszákosak voltak-e ? A 8. kérdésnél fontos volna még azt is tudni, a nap, vagy éj mely szakában történt a bűncselekmény, mert például sok testi sértés az ittas emberek verekedéséből kifolyólag késő este vagy éjjel fordul elő. Nagyfontosságú továbbá az a körülmény is, hogy a hét mely napján követték el a bűncselekményt, mert ezek többnyire a bérfizetés napjain, vasár- és ünnepnapokon, búcsúkon, stb. szoktak előfordulni. Ezek a statisztikai adatok, ha azokat csak néhány esztendeig gyűjtik is, — eltekintve attól, hogy a számtalan bűntett okaira mélyebb betekintést engednek, — minden bizonynyal értékes anyagot fognak szolgáltatni annak a kérdésnek az elbírálásához is, minő törvényes intézkedések volnának életbe léptetendők arra nézve, hogy a pálinkamérések, a gyárak bérfizetés napjain és más alkalommal zárva tartassanak. Kérjük nagyméltóságodat, hogy ezzel az ügygyei mielőbb foglalkozni méltóztassék." ^^Az 1905. évi börtönügyi kongresszus. 1905. évben Budapesten fog megtartatni a VII. nemzetközi börtönügyi kongresszus. Ezen kongresszuson 4 szakosztály fog munkálkodni. Az első szakosztály a büntető törvényhozás köréből ; a 2. szakosztály a büntetés végrehajtása köréből veszi a tárgyalandó kérdéseket ; a 3. szakosztály foglalkozni fog az úgynevezett megelőző intézkedésekkel; a 4. szakosztály pedig a gyermekek és fiatalkorúak kérdésével és illetőleg védelmével. A kongresszus napirendjére kitűzött kérdések a következők :