Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1904 / 22. szám - Az osztrák uj büntető törvény
444 Magyar Jogász-Ujság in. évf. elő, amely czélra a tárgyalást egy órára felfüggesztette. — Ily elvek mellett lehetséges azután a pereknek rövid idő alatti elintézése! Nem egyedül a modern perrend uralma tehát, hanem az ennek alapjául szolgáló irányelvek átértése és gyakorlati érvényesítése az, ami a pereknek kívánatos gyors elintézését lehetségessé teszi. De a bécsi bíróságok egy délelőttre két-három rendes pernél többet nem is tűznek ki tárgyalásra ! JOGÉLET. Az osztrák uj büntető törvény. Ausztria erősen készülődik uj büntető törvényének kodifikálására. Az utóbbi időben ismételt izben hangoztatott ezirányu igéreíek daczára azonban semmi hir sem hallatszik a tervezet előkészítő munkálatainak sorsa felől. Csend és homály takarja az előkészítő munkálatok mikénti haladását, még inkább pedig a szándékolt reform alapelveit. Annál szivesebben kell venni azon közléseket, a melyek a készülő büntető-törvénykönyv jövője felől autoritativ részről nyilvánosságra kerülnek. L a mmasch udvari tanácsos, egyetemi tanár egy legutóbb megjelent czikkében „\ büntetőjog reformjának czélja Ausztriában" czimü czikkében reá mutat azon jogelvekre, amelyek az uj tervezetben érvényesülni fognak. Ezen alapelveket kivonatosan a következőkben közöljük : Az érintett közleményből elsősorban is azt látjuk, hogy a halálbüntetés, mint büntetési nem, továbbra is fentartatik, bár alkalmazása lehetőleg korlátoztalni fog. A szabadságvesztési büntetések közül különösen a rövidebb tartamú büntetések tekintetében, amagán elzárás képezcndi a szabályt. Csak a legeslegrövidebb tartamú büntetéseknél, valószínűleg azoknál, a melyeiknek tartama 3 napon alul marad, — nem lesz mindenütt keresztülvihető a magánelzárás. A szabadságvesztési büntetések 3 nemét feltétlenül érvényben kell tartani: az egyszerű szabadság megvonást (fogház, elzárás), a munkakényszerrel és a szigoru fegyelem alá vonással egybekötött büntetési nemet (börtön) és végül a legsúlyosabb, dehonesztáló formát : a fegyházat. Hogy a rövidebb tartamú szabadságvesztéseket súlyosabbá tegyék, különösen ajánlatos az érvényben álló jog szigorításának fentartása; de ennek foganatba vétele feltételesen elengedhető, valamiképpen elengedhető azon bűntetteseknek is, akik a büntetési idő alatti jó magaviseletükkel javulást engednek remélni. Ezzel szemben azonban a feltételes elitélés Ausztriára nézve nem ajánlatos. A pénzbüntetések a büntetendő egyén vagyoni viszonyaihoz megfelelőbben alkalmazandók, mint eddig. Ha azon esetekben, melyekben azok mégis behajthatatlanok volnának, hogy helyükbe, mint helyettesítő büntetési mód, szabadságvesztés alkalmaztassék-e, illetve hogy gyakorlatilag ezen elv keresztülvihető-e, ez alapos megfontolást igényel. A büntetések dehonesztáló j ogkövetkezményeinek anyaga alaposan reformálandó ; azon esetek, a melyekben ezen konzekvencziák beállanak, számbelileg lehetőleg korlátozandók. A bíróságok részére a büntetések kiszabása körüli útmutatás czéljára különösen ajánlatos azon enyhitő vagy súlyosító körülményeknek példaképem felsorolása, amelyek a mai gyakorlatban ilyenekként kijegeczesedtek. A büntetések kereteit nem szabad szűkre szabni; a büntetési tételek pedig változatosabban diíferálandók. A büntetés kiszabása, valamiként a magasabb büntetési nemek alkalmazása körül a különös részben elsősorban is a visszaesés és az iparszerüség nagyobb fokú figyelemben részesitendők. Kisebb változást igényelnek Lammasch tanár szerint az általános alapelvek. A dolus indirectus kivételével a dolus eddigi tényálladéka, illetve fogalma a gyakorlatban bevált. Szükséges volna a modern kifejezésmódokhoz alkalmazott és a dolus indirectust kizáró, egyébként a ma érvényes jog definicziója után utánképzett szándékossági definicziót a törvénybe bevenni, ép ugy a gondatlanság fogalmának definiczióját is. Az általános részt érintő ezen, csupán a legfontosabb részekre szorítkozó főbb alapelvek ismertetése után a különös részt érintő reformok főbb alapelveit is ismerni óhajtjuk. Ehhez tartozik elsősorban a bíróságok által kirovatni szokott egyes büntetési nemeknek kiküszöbölése. Egyes ilyen tényálladékoknak a közigazgatási hatóságokhoz való átutalása utján a bíróságok munkával való túlterhelésének kérdése is részben megoldatnék, amely alatt egyes járásbíróságok büntető eljárási tevékenysége csaknem elviselhetetlen. A hivatali vagy szolgálati hatalommal való visszaélés elleni — egyébként talán büntetendő — ellentállás büntetlen kell, hogy maradjon. A hazaárulás fogalma szűkebb körre volna szorítandó, különösen az előkészítő cselekmények tekintetében, amiként szűkebb körre volna szorítandó a királyi ház tagjai megsértésének, a lázitásnak és izgatásnak tényálladékai. Mindezen esetekben pedig a nyilvánosságnak fogalma lényeges módon korlátozandó volna. Ezzel szemben az egyes személyek ellen elkövetett büntetendő cselekmények büntetendőségénck határai kiterjesztendők. A kizárólagosan vagyonjogi térre szorítandó csalás és uzsora tényálladéka kiterjesztést igényel. Ujabb büntetendő tényálladékok vo'nándk konstruálandók a kijátszás, kizsákmányolás, biztosítási csalás, valamint az adásvétel körüli megtévesztés és a hitelbeni megrágalmazás eseteire, a hivatással és az üzemmel járó titoktartás megszegése, a bizalommal való visszaélések, végül az ár és árfolyamok mesterséges befolyásolásában nyilvánuló cselekményekre. A legnagyobb suly fektetendő arra, hogy a büntetőtörvénykönyv alapelvei korunk etikai nézeteivel teljes összhangban álljanak. Szükséges, hogy testi sértéseknél és szidalmazásoknál a provokáczió ténye, a legmesszebb menő figyelemben részesüljön. Lammasch fejtegetéseinek ezen részét azon észrevételellel zárja, hogy a büntetőtörvénykönyv különös részeinek revíziója épp oly sürgős, de mindenesetre szembeötlőbb, mint az általános részé; mert a birói gyakorlat bár az érvényben álló jog sok méltánytalan rendelkezésnek szögletességeit lecsiszolhatta, sok hiányzó rendelkezését analógia A agy kiterjesztő magyarázat utján pótolhatta, még sem lehet félreismerni, hogy a törvénynek a legfelsőbb bíróságok általi korrektúrája nem aggálytalan, mert az állandó normák