Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 22. szám - A házasságon kivül született gyermekek viszonyai és a Tervezet[5. r.]

436 Magyar Jogász-Ujság III. évf. helyzete mindenképen kedvezőtlen, látván, hogy nemzője nem törődik vele : keserűség, bosszuérzet fakad szivében nemzője, a társadalom, a jogrend ellen.65) Az sem tagadható, hogy az ily gyermekek elhanyagolt nevelésök következtében szinte betaszittatnak a bűn örvényébe. Egy szóval minden egyéb körülménytől eltekintve, az a körülmény egy magában, hogy a házasságon kivül született gyermekek magánjogi helyzete kedvezőtlen, oka annak, hogy a kriminalitás néhány fokkal nagyobb. Logikai szükségszerűséggel kell tehát kimondanom, hogy a praeventio e téren is csakis a házasságon kivül született gyermek magánjogi helyzetének a házasságon belül született gyermek magánjogi helyzetével való egyenlősítésében rejlik. XVI. Ide tartozik kiemelnem azt, hogy a prostitutiót is jó részben a házasságon kivül született gyermekekre vonatkozó magánjogi törvényhozás teremti meg. Még pedig két okból: először, mert a nő, kit kedvese teherbe ejt és aztán elhagy gyermekével együtt, számos esetben a prostitutió martalékául esik, másodszor mert a prostituáltak jó nagy része a házasságon kivül született leányokból kerül ki, kiket a világnak megvetése, szomorú anyagi viszonyaik és a rossz nevelés taszítanak oda. „Akár lopok, akár nem, mégis tolvaj a nevem", mondja a magyar népdal: akár prostituált a házasságon kívül született nő, akár nem, nyomorult, siralmas a helyzete, megveti őt a világ. Amit Lombroso és Ferrero66) tanít, hogy a mi a férfinál a kriminalitás, az a nőnél a prostitutió, az leginkább a házasságon kivül született egyénekre áll. Ugy a házasságon kivül született fiúgyermek, mint a házasságon kivül született leánygyermek ki van téve az elzüllés veszélyének, annak, hogy, ha fiu, a bűnnek, ha lány, a prostitutiónak esik áldozatul. A legszorgosabb utánjárás daczára sem tudtam arra vonatkozólag, hogy a prostituáltak közt mily arányban vannak a házasságon kivül született gyermekek képviselve, statisztikai adatokat találni. 65) Nem mulaszthatom el a figyelmet egy jellemző példára felhívni, melyet Márkus emlit (id. mii p. 5): A magyar btk. 280. §-a életfogytig tartó fegyházzal bünteti a szándékos emberölést, ha azt... „törvénytelen gyermek saját anyján, vagy törvényesités esetében természetes atyján követte el." Ellenben, ha nem törvényesített gyermek öli meg apját, e cselekmény nem is tekintetik paricidiumnak, nem esik e szakasz szigorú intézkedése alá, mert a btk. indokolása szerint „a büntetés rendkívüli nagysága nem indokolt az esetben, melyben mint a természetes gyermekeknél sokszor előfordul: ezeknek lelkületében a hála és kötelesség helyett igen gyakran jogos indulatosság uralkodik nemzőjük ellen." 6C) La donna prostituta, la donna delinquente e la donna normálé. Torino-Roma 1893. Intraduzione. XVII. Minden európai állam gyermekvédelmének rendszere eklatáns bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy amit az állam, a társadalom elmulasztott a házasságon kivül született gyermekekkel szemben a magánjog terén, azt jóvá igyekszik tenni, mert jóvá kell tennie, a közigazgatási jog terén. Jóvá kell tennie azért, hogy ezen gyermekek el ne pusztuljanak, az államnak, a társadaJomnak óriási károkat ne okozzanak. A magánjog védtelenné teszi őket, a közigazgatási jog megvédi őket. E tétel illusztrálására ime néhány példa. Olaszországban, bizonyos kivételektől eltekintve, nemcsak az apasági kereset nincs megengedve, hanem még az anya sem köteles elismerni házasságon kivül született gyermekét. Az oly gyermekek, kit sem apja, sem anyja nem ismert el, figlio di genitori ignotinek neveztetik. Mi sem természetesebb, minthogy az illegittimi nagy, a figli di genitori ignoti túlnyomó részéről a községeknek és a provinciáknak kell gondoskodniok. A lelenczházak szintén a házasságon kivül született gyermekek szomorú magánjogi helyzete következtében keletkeztek. Utóbbi volt ugyanis (és még ma is az) főoka a gyermekölésnek, már pedig a köztudomású tény, hogy a lelenczházak a gyermekölések megakadályozására létesültek. A harmadik példa következő. Állítsuk sorrendbe az európai országokat, a szerint, hogy milyen kedvező ott a házasságon kivül született gyermekek magánjogi helyzete. Most állítsuk sorrendbe az európai országokat, a szerint, hogy milyen intensiv ott a gyermekvédelem terén kifejtett közigazgatási tevékenység. Ekkor azt látjuk, hogy az első felsorolás, egyes jelentéktelenebb kivételektől eltekintve, ép fordítottja a második felsorolásnak. így pl. egész más a gyermekvédelem iránya és foka azon országokban, hol meg van engedve az apasági kereset, mint azokban, melyekben nincs megengedve. Erről egyébként már szóltam. Minthogy én e közigazgatási tevékenységet túlnyomó részben olyannak tekintem, mint a mely a magánjog által elkövetett hibákat akarja elnyomni és minthogy én azt hiszem, hogy valamely repressziv tevékenység sohasem lehet teljesen megfelelő, megint azt mondom, hogy e repressziv tevékenység teljesen felesleges s a helyett a házasságon kivül született gyermekek magánjogi helyzete javítandó. Mindeme szempontból kellett a kérdést vizsgálnunk, hogy lássuk annak óriási jelentőségét. És ha hozzáteszszük, hogy nálunk Magyarországon évenként körülbelül 60.000 gyermek születik házasságon kivül, akkor tudjuk csak igazán, mily fontos kérdést van hivatva szabályozni a mi leendő általános polgári törvénykönyvünk.