Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - Trusztellenes törvények Amerikában

30 Magyar Jogász-Ujság Hl. évi. rokonszenves érintkezésben maradjon azokkal a személyekkel, kiket a mindennapi élet magán- vagy büntetőjogi törvénykezésének alávet. A feleknek a közérdekkel kapcsolatos érdekeit a biró csak akkor elégítheti ki teljes mértékben, ha folyton önmagától kérdezi, hogy miként cselekedett volna ő hasonló körülmenyek között. Azért forduljon ő a törvények értelmezésénél első sorban saját lelkiismeretéhez, melynek sugallata sokkal fontosabb, mint azok a törvény- és döntvénygyüjteinények, melyekre félénk birák szolgai módra határozataikat alapítják, nem törődve azzal, hogy a törvény merevségében csak hosszú idő lefolyása alatt módosul, mig az erkölcsök és társadalmi állapotok evolúciója egy pillanatig sem akad meg. Hivatásának ily magasztos felfogását uraló biró egyúttal kitűnő szolgálatot is tehet a törvényhozónak, kit Ítéletei által tökéletlen és elavult törvények hiányaira figyelmeztet, miután senki sincs abban a helyzetben, hogy azokat az igazságtalanságokat észrevegye, melyek egy czéljától elmaradt törvény alkalmazásásával válhatlan csolatban jelentkeznek." Tanulmányát ezzel fejezi be: „Jogérzetünk — e szubjektív és határozatlan tényező — és nem a törvény rendelkezése vezet bennünket még a büntetendő cselekmények elhatárolásánál is! Senki sem akarja útját állani a törvény fejlesztésének a birói értelmezés utján. A törvény gyakran bölcsebb, mint a törvényhozó és csak akaratának észszerű kifejtése által simulhat a folyton változó viszonyokhoz. Az ellentétek kiegyeztetését, a hézagok kitöltését csakis feladatának magaslatán álló judikatura közvetítheti. De azért a birói értelmezés jogával is vissza lehet élni és a törvény világos és határozott rendelkezésével szemben a .továbbfejlesztés" lehetősége ki van zárva. Mindenesetre baj, ha a törvény elmarad a kor szelleme mögött, de kétségtelenül kisebb baj, mintha a törvény őrei annak akaratát saját akaratukkal helyettesítik. Ily eljárás korrumpálja a törvényhozót, ki késedelmességét kimentheti a biró jogbitorlásával, de korrumpálja a bírót is, amennyiben képmutatásra tanítja. A törvényből kénytelen indokolni oly határozatot, mely a törvénynyel ellenkezik. Erőszakot kell elkövetni a logikán, hogy hozzáférhessen a törvényhez. Ily eljárás még kevésbbé rokonszenves müvelet, mint az esküdt nyilt fellázadása a törvény ellen, ki egyes eseteket erőszakkal kiránt annak hatálya alól. Aki szembeállítja az elavult törvényt a tiszta és a viszonyokhoz folyton alkalmazkodó igazsággal, kétféle mértéket alkalmaz. A törvényből csak az elavult rendelkezést látja, de nem egyúttal a viszonyok tárgyilagos és állandó szabályozását, másfelől a különböző filozófiai, gazdasági, szocziális és politikai elfogultság által öntudatlanul is befolyásolt birói belátást azonosítja a tiszta igazsággal és azonfölül még számításon kivül hagyja a jogi élet szabályozásának folytonos hullámzását, mely a biró reformáló tevékenységének szükségszerű kísérője. Bármely birói gyakorlat, mely a törvény értelmezésénél annak akaratán tul terjeszkedik, az önkény bizonyos rendszerénél egyebet nem nyújthat." Kodiíikáczionális szemle. Trusztellenes törvények Araerikában. A trusztök káros hatásai ellen amerikai mértékadó körök részéről megindult mozgalom folytán az EgyesültÁllamok törvényhozása is állást foglalt a gazdasági élet ezen mindnagyobb arányokat öltő ujabb jelenségével szemben. Az állásfoglalásnak közvetlen indító oka Roosevelt elnöknek a kongresszus imént lefolyt ülésszakának megnyitása alkalmából a törvényhozó testülethez intézett üzenete, melyben a kongresszust felhívja, hogy törvényhozás utján gondoskodjék a trusztök sok tekintetben káros hatásainak ellensúlyozására s megszüntetésére szolgáló eszközökről. A kongresszus hozzálátott a nehéz feladat megoldásához. A javaslatok egész sorával vonultak fel a kongresszus közgazdái: de a tárgyalások folyamán arról kellett a trusztök ellenzőinek meggyőződniük, hogy a megtámadt intézménynek jogi szempontból az amerikai részvénytörvényben erős mentsvára van. Ezek a trusztök ugyanis, habár lényegökre nézve azonosak az európai kartellekkel, mivel ugy ezeknek, mint amazoknak az a czéljuk, hogy egységes, monopolisztikus vállalkozási akaratot juttassanak érvényre a vállalkozók előnyére, külső alakulásukban mint hatalmas, egységes részvénytársaságok jelentkeznek, élvezik a részvénytörvény nyújtotta minden védelmet, mig a kötelességek, melyek kisebb részvénytársaságok arányához vannak mérve, a vállalat-óriásokat alig érintik érezhetően. Ezekhez a nehézségekhez még az is hozzájárult, hogy kétség merült fel az iránt, vájjon az EgyesültÁllamok alkotmánya szerint van-e a kongresszusnak joga arra, hogy az összes amerikai trusztöket illetőleg hozzon törvényeket, vagy hogy törvényhozási hatásköre csak az államközi forgalomban részes trusztökre terjed-e ki. Felmerült tehát oly javaslat is, hogy az alkotmányos rendelkezéseinek kiegészítésével a kongresszus törvényhozási joga megfelelően kiterjesztessék. Ennek alapján azután oly törvényt kellett volna hozni, mely a trusztökre nézve a nyilvános elszámolás kötelezettségét mondotta volna ki. Más javaslat szerint kimondandó lett volna, hogy truszttermékek ez államközi forgalomból kizáratnak. Az amerikaiaK gondolkozásmódját jellemző volt az utóbbi javaslatnak ama része, mely a tervezett truszttörvény végrehajtásának ellenőrzésére egy külön állami hivatalt: az igazságügyi államtitkár alá rendelt 50 tagból álló titkos közgazdasági ügynökséget kivánt szerveztetni. Ezek a javaslatok csakhamar elejtettek és a törvényhozók figyelme Knox igazságügyi államtitkár egy nyilt levele felé fordult, mely a szőnyegen fekvő kérdéssel foglalkozott. A nyilt levél rámutatott a fuvarozási kedvezményekre, melyek az amerikai trusztök óriási fejlődését elősegítették. A trusztök t. i. megvették a czéljaikra szolgáló vasutak egész hálózatát s oly dijak mellett szállítják a maguk termékeit, hogy az egyszerűen kizár minden versenyt. Ezt az egyenlőtlen elbánást az 1S87. évi „Interstate Commerce Act" megtiltja ugyan, de a trusztök ezen eljárásukat mindenkép leplezni igyekeztek. Első sorban tehát a fennálló törvénynek hiányai voltak pótolandók s a javaslat a törvény oly értelmű kiegészítését ajánlotta, mely szerint a kihirdetett díjszabások betartandók ; aki pedig ennek a rendelkezésnek meg nem felel, vagyis aki a kedvezményt nyújtja s aki azt élvezi, megbüntetendő, A trustök egyik versenyzési módja, hogy egyes piaczokra mindaddig potom áron dobálják áruikat, mig minden versenytársukat onnan kiszorítják. A javaslat meg akarja szüntetni ezt a közgazdasági szempontból egészségtelen mesterséges áralakulást, még pedig általános árak megállapításával, a törvény pedig kimondaná, hogy aki ezen áron alul vesztegeti áruit, az azokkal az egyes államok határait át ne léphesse. Végül oly bizottság létesítését tervezi, mely a früstökre vonat-