Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 21. szám - Tartozatlanul fizetett adók után terheli-e a kincstárt kamatfizetési kötelezettség?

21. ». Magyar Jogász-Ujsag 427 bűnvádi perrendtartás reformját előkészítő bizottság és nyomban belemélyedt az eléje terjesztett kérdések má­sodik olvasásába, illetve megvitatásába, hogy ez alka­lommal végleges álláspontot foglaljon azok mikénti meg­oldása tekintetében. Az első ülését a bizottság ez év február 10-én tartotta, amely ülésszak egyfolytában július hó 8-ig tartott. Ezen idő alatt 56 ülésben 12 ér­tekezletet tartottak. Ha az ülések számát a letelt időhöz viszonyítjuk, ugy azt találjuk, hogy átlag minden hó­napra öt ülés esik, amely ülésezések az eredeti abbeli tervnek feleltek meg, hogy minden egyes tanácskozás alá kerülő kérdés alapos áttanulmányozására minden egyes tagnak kellő idő engedtessék. E czélt szolgálta azon gyakorlat is, hogy egyes értekezletek között leg­alább négy heti időtartamnak kellett eltelnie. Az eddigi munkálkodás eredménye 200 elvi jelentőségű határozat, amelyek a bűnvádi perrendtartás és a bírósági szerve­zetre vonatkozó sok tekintetben lényeges módosítást czéloznak. Ha a most folyó második ülésszak talán az eddigi határozatokon módosítani is fog, nagyjában, egészében bizonyára az eddigi határozatokat lényegük­ben el fogja fogadni. Mig az első olvasás során a bi­zottság a birodalmi .igazságügyi kommissió által eléje terjesztett kérdésekhez volt kötve, addig a most folyó második olvasás tekintetébon elhatározta, első sorban is a bírósági szervezet és illetve ügyvitel alapvető kérdé­seit : a bíróságok szervezetére, a laikusoknak az igaz­ságszolgáltatásban való részvételére, a jogorvoslat kiter­jesztésére, a bíróságok illetékességére ós hatáskörére vonatkozó kérdéseket tárgyalni és csak ezek után az eljárási szabályzatot venni tárgyalás alá, miután ezek­nek mikénti rendezése az előző kérdések mikénti eldön­tésétől függ. Az értekezlet az eddigi számítás szerint a folyó ülésszakot tavaszszal fogja befejezni. Legutóbbi ülésében a bizottság a bíróságok újjá­szervezésére vonatkozó fejezetet tárgyalta és a fölött tanácskozott és határozott, vájjon a törvényszékek bün­tető tanácsai és az esküdtszékek helyébe Söffenbiró­ságok teremtendők-e, továbbá a jogorvoslat kiterjesztése és a törvényszékek és fötö'rvényszékek kebelében feleb­bezési tanácsok alakítása, a bíróságok összeállítása, az esküdtek közreműködésének terjedelme és módja, vala­mint egyedül a járásbiró által történő kivételes döntés esetei fölött. Ezután a bizottság a tárgyi illetékesség kérdését is letárgyalta és elintézte azt a fejezetet is, amely azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyek életbeléptetendők, ha a biróság mostani szervezete egész­ben vagy részben továbbra is megmarad. Ezzel a bi­zottság az elvi szempontból legfontosabb kérdéseket, a második olvasásban is elintézte. A bizottság legköze­lebbi tárgyalásait november 8-án kezdi meg, amikor is az eljárási szabályok kerülnek napirendre. — A tudományos pálya túlzsúfoltsága. Apáthy István, a kolozsvári egyetem mult évi rektora, beszámolójában megemlékezik a két magyar egyetem hallgatóinak számbeli viszonyairól is. Ebből meriljük a következő adatokat: Kolozsvárott 1892-ben, midőn az egyetem létesült, 257 hallgató volt, most a hallgatók száma több, mint 2000. Budapesten 1874-ben 2460 hall­gató volt, amig most több, mint 6000. 1862-ben Buda­pesten 1350 jogász volt, 1902-ben már csaknem 4000. Az orvostanhallgatók száma ezzel szemben fogy. 1902-ben csak 727 orvostanhallgató volt, mig Kolozsvárott az 1903/904-ik tanévben az első félévben 1333 jogász mel­lett 122 orvostanhallgató volt. — Az exlex pénzügyi eredménye. 1903. évi április 1-étől 19U4. évi márczius hó végéig terjedő időre az egyenesadók és jogilletékek, mint az exlex állal jelen­tősen egyedül érintett bevételi források, eredménye a következő : I. Egyenesadók bevételi ered­ménye 183,430 901 K 10 f az 1902. április 1-től 1903. márczius vé«éig terjedő ha­sonló időszak eredménye . 234,445.325 K 27 f az exlex időben tehát az elmaradás 51,014 334 K 17 f ami százalékban kifejezve 2 1 759/iooo°/o­nak felel meg. II. Jogilletékek bevételi ered­ménye az exlex idejéből . 46,986.596 K 40 f az 1902. április 1-től 1903. márczius végéig terjedő ha­sonló időszak bevételi ered­ménye 54.447.910 K 66 f az exlex időben tehát az elmaradás 7,461.314 K 26 f ami arányszámban kifejezve 13703/iooo°,'o nak felel meg. Ha most összehasonlítjuk az exlex 1903. évi ered­ményei alapján nyert arányszámokat a most kimutatott arányokkal, azt látjuk, hogy az exlex 1903. évre eső 3 évnegyedi eredménye alapján nyert 24 707% al szem­ben az exlex egész időtartamára nyert eredmény 2T7590 o-a csekélyebb és pedig 2 948/iooon/o-al; úgyszintén a jogille­téknél is az exlex 1903. évi háromnegyed évi eredménye 17-421°/o arányával szemben az exlex egész időtarta­mára nyert arány 13'7030,'o-a szintén kevesebb, és pedig 8,718/iooo°/o-al Eszerint az exlex egész időtartama alatt szenvedett összes pénzügyi veszteség, vagyis 58,475 648 K 33 f (az egyenesadók és jogilletékek együttes összege) végeredményében enyhébb, mint az a veszteség, melyet az exlex az 1903. számadási évre kihatólag okozott. /\—- Tartozatlanul fizetett adók után ter­heli-e a kincstárt kamatfizetési kötelezett­ség ? Ezen kérdés foglalkoztatta a legutóbbi napokban az osztrák jogászközvéleményt a következő rendkívül érdekes és aktuális kérdés kapcsán : Folyó évi július hó 16-án az ismeretes osztrák 14. §. alapján egy császári rendelet jelent meg, amely kimondotta, hogy az állam köteles a nem jogszerűen beszedett és ennélfogva visszatérítendő adók és bír­ságok után a visszatérítés, illetve az esedékesség idő­pontjától kamatot is fizetni. Mindekkoráig ugyanis az osztrák kincstár ezen kötelezettséget el nem ismerte és az osztrák közigazgatási biróság e kérdésekben követke­zetesen a kincstárnak ado(t igazat. Amidőn azonban az érdekeltek némelyike az osztrák birodalmi törvényszék elé hozta a kérdést elbírálás végett, ugy ez, 1904. ápri­lis 25-én 143. és 144. szám alatt hozott Ítéleteivel ki­mondotta, hogy az állam az általános magánjogi szabá­lyok alapján kamatok fizetésére igenis köteles; kötelezte is a kincstárt a peresített kamatok megfizetésére. Az osztrák pénzügyminisztérium ezek után előre láthatta, hogy ezen határozat nyilvánosságra hozatala után az összes érdekeltek követeléseikkel a Beichsgcricht­hez fognak fordulni. Hogy tehát ezen igen kellemet­len fizetési kötelezettsége alól meneküljön, a mely a tartozatlanul teljesített adóösszegek nagysága folytán tetemes összegre is rúgott, a fenti rendeletet bocsátotta

Next

/
Thumbnails
Contents