Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 21. szám - Tartozatlanul fizetett adók után terheli-e a kincstárt kamatfizetési kötelezettség?

21. ». Magyar Jogász-Ujsag 427 bűnvádi perrendtartás reformját előkészítő bizottság és nyomban belemélyedt az eléje terjesztett kérdések második olvasásába, illetve megvitatásába, hogy ez alkalommal végleges álláspontot foglaljon azok mikénti megoldása tekintetében. Az első ülését a bizottság ez év február 10-én tartotta, amely ülésszak egyfolytában július hó 8-ig tartott. Ezen idő alatt 56 ülésben 12 értekezletet tartottak. Ha az ülések számát a letelt időhöz viszonyítjuk, ugy azt találjuk, hogy átlag minden hónapra öt ülés esik, amely ülésezések az eredeti abbeli tervnek feleltek meg, hogy minden egyes tanácskozás alá kerülő kérdés alapos áttanulmányozására minden egyes tagnak kellő idő engedtessék. E czélt szolgálta azon gyakorlat is, hogy egyes értekezletek között legalább négy heti időtartamnak kellett eltelnie. Az eddigi munkálkodás eredménye 200 elvi jelentőségű határozat, amelyek a bűnvádi perrendtartás és a bírósági szervezetre vonatkozó sok tekintetben lényeges módosítást czéloznak. Ha a most folyó második ülésszak talán az eddigi határozatokon módosítani is fog, nagyjában, egészében bizonyára az eddigi határozatokat lényegükben el fogja fogadni. Mig az első olvasás során a bizottság a birodalmi .igazságügyi kommissió által eléje terjesztett kérdésekhez volt kötve, addig a most folyó második olvasás tekintetébon elhatározta, első sorban is a bírósági szervezet és illetve ügyvitel alapvető kérdéseit : a bíróságok szervezetére, a laikusoknak az igazságszolgáltatásban való részvételére, a jogorvoslat kiterjesztésére, a bíróságok illetékességére ós hatáskörére vonatkozó kérdéseket tárgyalni és csak ezek után az eljárási szabályzatot venni tárgyalás alá, miután ezeknek mikénti rendezése az előző kérdések mikénti eldöntésétől függ. Az értekezlet az eddigi számítás szerint a folyó ülésszakot tavaszszal fogja befejezni. Legutóbbi ülésében a bizottság a bíróságok újjászervezésére vonatkozó fejezetet tárgyalta és a fölött tanácskozott és határozott, vájjon a törvényszékek büntető tanácsai és az esküdtszékek helyébe Söffenbiróságok teremtendők-e, továbbá a jogorvoslat kiterjesztése és a törvényszékek és fötö'rvényszékek kebelében felebbezési tanácsok alakítása, a bíróságok összeállítása, az esküdtek közreműködésének terjedelme és módja, valamint egyedül a járásbiró által történő kivételes döntés esetei fölött. Ezután a bizottság a tárgyi illetékesség kérdését is letárgyalta és elintézte azt a fejezetet is, amely azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyek életbeléptetendők, ha a biróság mostani szervezete egészben vagy részben továbbra is megmarad. Ezzel a bizottság az elvi szempontból legfontosabb kérdéseket, a második olvasásban is elintézte. A bizottság legközelebbi tárgyalásait november 8-án kezdi meg, amikor is az eljárási szabályok kerülnek napirendre. — A tudományos pálya túlzsúfoltsága. Apáthy István, a kolozsvári egyetem mult évi rektora, beszámolójában megemlékezik a két magyar egyetem hallgatóinak számbeli viszonyairól is. Ebből meriljük a következő adatokat: Kolozsvárott 1892-ben, midőn az egyetem létesült, 257 hallgató volt, most a hallgatók száma több, mint 2000. Budapesten 1874-ben 2460 hallgató volt, amig most több, mint 6000. 1862-ben Budapesten 1350 jogász volt, 1902-ben már csaknem 4000. Az orvostanhallgatók száma ezzel szemben fogy. 1902-ben csak 727 orvostanhallgató volt, mig Kolozsvárott az 1903/904-ik tanévben az első félévben 1333 jogász mellett 122 orvostanhallgató volt. — Az exlex pénzügyi eredménye. 1903. évi április 1-étől 19U4. évi márczius hó végéig terjedő időre az egyenesadók és jogilletékek, mint az exlex állal jelentősen egyedül érintett bevételi források, eredménye a következő : I. Egyenesadók bevételi eredménye 183,430 901 K 10 f az 1902. április 1-től 1903. márczius vé«éig terjedő hasonló időszak eredménye . 234,445.325 K 27 f az exlex időben tehát az elmaradás 51,014 334 K 17 f ami százalékban kifejezve 2 1 759/iooo°/onak felel meg. II. Jogilletékek bevételi eredménye az exlex idejéből . 46,986.596 K 40 f az 1902. április 1-től 1903. márczius végéig terjedő hasonló időszak bevételi eredménye 54.447.910 K 66 f az exlex időben tehát az elmaradás 7,461.314 K 26 f ami arányszámban kifejezve 13703/iooo°,'o nak felel meg. Ha most összehasonlítjuk az exlex 1903. évi eredményei alapján nyert arányszámokat a most kimutatott arányokkal, azt látjuk, hogy az exlex 1903. évre eső 3 évnegyedi eredménye alapján nyert 24 707% al szemben az exlex egész időtartamára nyert eredmény 2T7590 o-a csekélyebb és pedig 2 948/iooon/o-al; úgyszintén a jogilletéknél is az exlex 1903. évi háromnegyed évi eredménye 17-421°/o arányával szemben az exlex egész időtartamára nyert arány 13'7030,'o-a szintén kevesebb, és pedig 8,718/iooo°/o-al Eszerint az exlex egész időtartama alatt szenvedett összes pénzügyi veszteség, vagyis 58,475 648 K 33 f (az egyenesadók és jogilletékek együttes összege) végeredményében enyhébb, mint az a veszteség, melyet az exlex az 1903. számadási évre kihatólag okozott. /\—- Tartozatlanul fizetett adók után terheli-e a kincstárt kamatfizetési kötelezettség ? Ezen kérdés foglalkoztatta a legutóbbi napokban az osztrák jogászközvéleményt a következő rendkívül érdekes és aktuális kérdés kapcsán : Folyó évi július hó 16-án az ismeretes osztrák 14. §. alapján egy császári rendelet jelent meg, amely kimondotta, hogy az állam köteles a nem jogszerűen beszedett és ennélfogva visszatérítendő adók és bírságok után a visszatérítés, illetve az esedékesség időpontjától kamatot is fizetni. Mindekkoráig ugyanis az osztrák kincstár ezen kötelezettséget el nem ismerte és az osztrák közigazgatási biróság e kérdésekben következetesen a kincstárnak ado(t igazat. Amidőn azonban az érdekeltek némelyike az osztrák birodalmi törvényszék elé hozta a kérdést elbírálás végett, ugy ez, 1904. április 25-én 143. és 144. szám alatt hozott Ítéleteivel kimondotta, hogy az állam az általános magánjogi szabályok alapján kamatok fizetésére igenis köteles; kötelezte is a kincstárt a peresített kamatok megfizetésére. Az osztrák pénzügyminisztérium ezek után előre láthatta, hogy ezen határozat nyilvánosságra hozatala után az összes érdekeltek követeléseikkel a Beichsgcrichthez fognak fordulni. Hogy tehát ezen igen kellemetlen fizetési kötelezettsége alól meneküljön, a mely a tartozatlanul teljesített adóösszegek nagysága folytán tetemes összegre is rúgott, a fenti rendeletet bocsátotta