Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 21. szám - A német bűnvádi perrendtartás reformja

Magyar Jogász-Ujság III. évt. lönösen amióta a bolognai javítóintézetről kiderült, hogy az valósággal a korrupczió iskolája, a Hamanité-ben, Gaillard, aki állami megbízásból; tanulmányozta Olasz­ország, Németország, Ausztria és Magyarország javító­intézeteit, hosszabb czikkben számol be utazása ered­ményéről és kijelenti, hogy a magyarországi intézetek a legtökéletesebbek. „A magyar intézetben — mondja Gaillard — a gyermekek az állam részére dolgoznak s őzért napszámot fizet nekik az állam, minimális napszá­mot ugyan, de reálisat, amelyet kezéhez kap a gyer­mek, mihelyt szabadságát visszakapva, elhagyja az inté­zetet A munkát figyelmesen osztják meg és tekintettel vannak a növendéknek egyéni képességére is. E mellett a tanítást sem hanyagolják el. Az aszódi, kolozsvári és az összes magyar intézetek valódi iskolák, a melyekben a tanítás igen szerencsés beosztással szakítja meg a munka monoton menetét. A gyermekek bizonyos szabad­ságot is élveznek. így például a rákospalotai intézetben a leányok öt órakor végzik a munkát. Ilyenkor egy ré­szük a kertbe megy, ahol szabadjára nyalánkodhatik a gyümölcsökből, egy részük pedig ápolja a virágokat, mind­egyik a neki kiosztott saját parczclláját. Ez alatt az idő alatt ezek a kaczagó. boldog gyermekek elfelejtik, hogy tulajdonkép büntetésből vannak az intézetben. A magya­rok a fiukról is megfelelően gondoskodtak. így Kolozs­várott kert, fürdőmedeneze és tornaszerek állanak ren­delkezésükre. Külföldön a hygieniára is gondjuk van az embereknek; nem feledkeznek el a fürdőkről, zuhanyok­ról és a mosóházak és konyhák egész modern kénye­lemmel vannak berendezve. E szempontból Magyaror­szág összes intézetei elismerésre méltók." Gaillard ezen­kívül igen megdicséri a magyar intézetek építkezési mo­dorát, mint a melyek legjobban megfelelnek a javító­intézet igazi czéljainak. Az osztrák ügyvédség panaszai tárgyá­ban október 28-án ülésezett dr. Körber miniszterelnök elnöklete alatt az osztrák ügyvédség állandó dclegácziója az igazságügyminiszterium képviselőivel. A tanácskozmány tárgyai általános természetűek voltak. Szó volt ama panaszokról, amelyek a legfőbb itétőszék ellen a legkülönbözőbb oldalokról merültek fel. A legfőbb Ítélőszék ugyanis ^perköltség megállapításá­nak kérdésében számos esetben egymással ellenkező hatá­rozatot hozott — s ennek akarják elejét venni. Panaszt szándékoznak emelni a miatt, hogy a legfőbb ítélőszék gyakorta konok perlekedés czimén pénzbirsággal sújtja az ügyvédeket, még olyan esetekben is, amikor az első bíróság ítéletét megváltoztató másodbirósági Ítélet ellen élnek felülvizsgálati kérelemmel. Egyesek azt ajánlják, hogy szaporittassék a birák száma a legfőbb itélőszéknél; hogy egyetemi tanárok és ügyvédek neveztessenek ki udvari tanácsosi minőségben a legfőbb bírósághoz, mi által az ügyeknek behatóbb, alaposabb, valamint tudományosabb és több irányba ki­terjeszkedő elbánását vélik elérhetni. Végül azt követe­lik, hogy a határozat csak szóbeli tárgyalás után hozas­sék meg. A többi programmpontok a következők : betekint­hetés a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási bíró­ságnál levő iratokba; a közigazgatási eljárásban elrendelt ianuhallgatásnak és szakértői bizonyításnak csak bíró­ság közbenjöttévcl leendő foganatosítása; perbeni köte­lező képviselet; törvényjavaslat okiratoknak á bíróság által való felvétele tárgyában ; az igazságügyi felügyelői (Gerichtsinspektoren) intézmény létesítése ; a rendes és választott bíróságoknak a perköltségek megítélése körül kö­vetett gyakorlata ; nagyobb távolságban lakó tanuk el­hamarkodott megidézése, a szindikátusi perekről szóló törvény kiegészítése ; az összes ügyvédeknek engedtes­sék meg, hogy minden hatóság és testület (testületi bí­róság) előtt eljárhassanak; az ügyvédek magánjogi felelősségének megállapítása irodájuk mulasztásáért; az igazságügyminiszteriumba egy ügyvéd rendeltessék ki az ügyvédséget érintő ügyek előadójául. — Spanyol igazságügyi viszonyok. A bíró­ságok idei őszi ülésszakának megnyitása alkalmával a a spanyol igazságügyminiszter figyelemre méltó beszé­det mondott, melyben a spanyol igazságügymizériát eléggé nyíltan tárta fel és hangsúlyozta, hogy a bírák­nak nagyobb függetlenséget kell biztosítani. Tapasztalta — mondá, — hogy a polgárok irtóznak attól, hogy bár­minő érintkezésbe jöjjenek a bíróságokkal, mert attól félnek, hogy a per tönkreteszi őket. A spanyol ember inkább lemond legszentebb jogairól is, semhogy pert merne indítani, mert tudja, hogy még a legkedvezőbb Ítélet is súlyosabb hátrányokkal jár reá nézve, mint az a kár, amelyet a perrel elhárítani kíván. A helyzetet minden szóbeszédnél jobban jellemzi a bélyegjövedelem csökkenése. Az állam jövedelme a bélyegből 1854-ben meghaladta a 8 millió pezetát, ma pedig alig éri el át­lag az 1 és fél milliót. Az államügyész jelentése szerint a kriminalitás az elmúlt évben is aggasztó mérvben emelkedett; a büntető perek száma 84229, vagyis 3516­tal több volt, mint az előző évben. A bűncselekmények legnagyobb része az emberi élet és a tulajdon ellen irányult, de a szemérem elleni büntettek, valamint a csalások száma is jelentékenyen emelkedett. Az állam­ügyész ezen viszonyok javulása érdekében a tanítás ki­terjesztését, a fegyverviselés korlátozását, az italméré­sek gondosabb felügyeletét, javítóintézetek létesítését és a szabadon bocsátott rabok védelmét javasolja. Átlag minden 100 000 lakosra 453 büntető ügy esik. Ez a szám azonban a valóságban 210 (Pálmában) és 696 (Madrid­ban) között ingadozik. A kriminalitás a legnagyobb volt Madridban, ezt követik Sevilla, Granada, Barcellona és Burgos. — Büntetések elhalasztása iránti kérvé­nyek felszerelése a kir. járásbíróságoknál. Több kir. járásbíróság az igazságügyminiszterhez döntés végett felterjesztett büntetés elhalasztási kérvényekhez az összes bűnügyi iratokat is csatolni szokta. Minthogy az 5800/1893. I. M. E. számú rendelet*) 6. §-a csak az ügyiratoknak, tehát a halasztási kérelemre vonatkozó iratoknak csatolását rendeli el, a kir. igazságügyminisz­ter kimondotta, hogy az ily kérelmekhez a bűnvádi per iratai nem csatolandók, de a kir. járásbíróság vezetője a felterjesztő — véleményt nyilvánító — jelentésben az elitélt nevén, lakóhelyén, foglalkozásán, esetleg családi és vagyoni viszonyain kivül azt is jelölje meg, hogy az elitélt mily büntetendő cselekmény miatt ítéltetett el s mily büntetés szabatott ki reá. (27 040/1904. I. M. sz.) ^4- A német bűnvádi perrendtartás re­formja. Október hó 4-ike óta ülésezik ismét a német *) Az 1899. évi 5800. I. M. E. sz. rend. 1. az Igazságügyi Köz­löny VIII. évf. 12. sz. a 379. lapon.

Next

/
Thumbnails
Contents