Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 21. szám - A német bűnvádi perrendtartás reformja

Magyar Jogász-Ujság III. évt. lönösen amióta a bolognai javítóintézetről kiderült, hogy az valósággal a korrupczió iskolája, a Hamanité-ben, Gaillard, aki állami megbízásból; tanulmányozta Olaszország, Németország, Ausztria és Magyarország javítóintézeteit, hosszabb czikkben számol be utazása eredményéről és kijelenti, hogy a magyarországi intézetek a legtökéletesebbek. „A magyar intézetben — mondja Gaillard — a gyermekek az állam részére dolgoznak s őzért napszámot fizet nekik az állam, minimális napszámot ugyan, de reálisat, amelyet kezéhez kap a gyermek, mihelyt szabadságát visszakapva, elhagyja az intézetet A munkát figyelmesen osztják meg és tekintettel vannak a növendéknek egyéni képességére is. E mellett a tanítást sem hanyagolják el. Az aszódi, kolozsvári és az összes magyar intézetek valódi iskolák, a melyekben a tanítás igen szerencsés beosztással szakítja meg a munka monoton menetét. A gyermekek bizonyos szabadságot is élveznek. így például a rákospalotai intézetben a leányok öt órakor végzik a munkát. Ilyenkor egy részük a kertbe megy, ahol szabadjára nyalánkodhatik a gyümölcsökből, egy részük pedig ápolja a virágokat, mindegyik a neki kiosztott saját parczclláját. Ez alatt az idő alatt ezek a kaczagó. boldog gyermekek elfelejtik, hogy tulajdonkép büntetésből vannak az intézetben. A magyarok a fiukról is megfelelően gondoskodtak. így Kolozsvárott kert, fürdőmedeneze és tornaszerek állanak rendelkezésükre. Külföldön a hygieniára is gondjuk van az embereknek; nem feledkeznek el a fürdőkről, zuhanyokról és a mosóházak és konyhák egész modern kényelemmel vannak berendezve. E szempontból Magyarország összes intézetei elismerésre méltók." Gaillard ezenkívül igen megdicséri a magyar intézetek építkezési modorát, mint a melyek legjobban megfelelnek a javítóintézet igazi czéljainak. Az osztrák ügyvédség panaszai tárgyában október 28-án ülésezett dr. Körber miniszterelnök elnöklete alatt az osztrák ügyvédség állandó dclegácziója az igazságügyminiszterium képviselőivel. A tanácskozmány tárgyai általános természetűek voltak. Szó volt ama panaszokról, amelyek a legfőbb itétőszék ellen a legkülönbözőbb oldalokról merültek fel. A legfőbb Ítélőszék ugyanis ^perköltség megállapításának kérdésében számos esetben egymással ellenkező határozatot hozott — s ennek akarják elejét venni. Panaszt szándékoznak emelni a miatt, hogy a legfőbb ítélőszék gyakorta konok perlekedés czimén pénzbirsággal sújtja az ügyvédeket, még olyan esetekben is, amikor az első bíróság ítéletét megváltoztató másodbirósági Ítélet ellen élnek felülvizsgálati kérelemmel. Egyesek azt ajánlják, hogy szaporittassék a birák száma a legfőbb itélőszéknél; hogy egyetemi tanárok és ügyvédek neveztessenek ki udvari tanácsosi minőségben a legfőbb bírósághoz, mi által az ügyeknek behatóbb, alaposabb, valamint tudományosabb és több irányba kiterjeszkedő elbánását vélik elérhetni. Végül azt követelik, hogy a határozat csak szóbeli tárgyalás után hozassék meg. A többi programmpontok a következők : betekinthetés a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási bíróságnál levő iratokba; a közigazgatási eljárásban elrendelt ianuhallgatásnak és szakértői bizonyításnak csak bíróság közbenjöttévcl leendő foganatosítása; perbeni kötelező képviselet; törvényjavaslat okiratoknak á bíróság által való felvétele tárgyában ; az igazságügyi felügyelői (Gerichtsinspektoren) intézmény létesítése ; a rendes és választott bíróságoknak a perköltségek megítélése körül követett gyakorlata ; nagyobb távolságban lakó tanuk elhamarkodott megidézése, a szindikátusi perekről szóló törvény kiegészítése ; az összes ügyvédeknek engedtessék meg, hogy minden hatóság és testület (testületi bíróság) előtt eljárhassanak; az ügyvédek magánjogi felelősségének megállapítása irodájuk mulasztásáért; az igazságügyminiszteriumba egy ügyvéd rendeltessék ki az ügyvédséget érintő ügyek előadójául. — Spanyol igazságügyi viszonyok. A bíróságok idei őszi ülésszakának megnyitása alkalmával a a spanyol igazságügyminiszter figyelemre méltó beszédet mondott, melyben a spanyol igazságügymizériát eléggé nyíltan tárta fel és hangsúlyozta, hogy a bíráknak nagyobb függetlenséget kell biztosítani. Tapasztalta — mondá, — hogy a polgárok irtóznak attól, hogy bárminő érintkezésbe jöjjenek a bíróságokkal, mert attól félnek, hogy a per tönkreteszi őket. A spanyol ember inkább lemond legszentebb jogairól is, semhogy pert merne indítani, mert tudja, hogy még a legkedvezőbb Ítélet is súlyosabb hátrányokkal jár reá nézve, mint az a kár, amelyet a perrel elhárítani kíván. A helyzetet minden szóbeszédnél jobban jellemzi a bélyegjövedelem csökkenése. Az állam jövedelme a bélyegből 1854-ben meghaladta a 8 millió pezetát, ma pedig alig éri el átlag az 1 és fél milliót. Az államügyész jelentése szerint a kriminalitás az elmúlt évben is aggasztó mérvben emelkedett; a büntető perek száma 84229, vagyis 3516tal több volt, mint az előző évben. A bűncselekmények legnagyobb része az emberi élet és a tulajdon ellen irányult, de a szemérem elleni büntettek, valamint a csalások száma is jelentékenyen emelkedett. Az államügyész ezen viszonyok javulása érdekében a tanítás kiterjesztését, a fegyverviselés korlátozását, az italmérések gondosabb felügyeletét, javítóintézetek létesítését és a szabadon bocsátott rabok védelmét javasolja. Átlag minden 100 000 lakosra 453 büntető ügy esik. Ez a szám azonban a valóságban 210 (Pálmában) és 696 (Madridban) között ingadozik. A kriminalitás a legnagyobb volt Madridban, ezt követik Sevilla, Granada, Barcellona és Burgos. — Büntetések elhalasztása iránti kérvények felszerelése a kir. járásbíróságoknál. Több kir. járásbíróság az igazságügyminiszterhez döntés végett felterjesztett büntetés elhalasztási kérvényekhez az összes bűnügyi iratokat is csatolni szokta. Minthogy az 5800/1893. I. M. E. számú rendelet*) 6. §-a csak az ügyiratoknak, tehát a halasztási kérelemre vonatkozó iratoknak csatolását rendeli el, a kir. igazságügyminiszter kimondotta, hogy az ily kérelmekhez a bűnvádi per iratai nem csatolandók, de a kir. járásbíróság vezetője a felterjesztő — véleményt nyilvánító — jelentésben az elitélt nevén, lakóhelyén, foglalkozásán, esetleg családi és vagyoni viszonyain kivül azt is jelölje meg, hogy az elitélt mily büntetendő cselekmény miatt ítéltetett el s mily büntetés szabatott ki reá. (27 040/1904. I. M. sz.) ^4- A német bűnvádi perrendtartás reformja. Október hó 4-ike óta ülésezik ismét a német *) Az 1899. évi 5800. I. M. E. sz. rend. 1. az Igazságügyi Közlöny VIII. évf. 12. sz. a 379. lapon.